Gulyás elmagyarázza, hogyan is kell itt jogtechnikázni
- Botrányosat bakiztak volna?
- Nem. Sőt, ha a mostani alkotmány hatályon kívül helyezésére gondol, akkor az bakizott, aki ezt most „szakmai” észrevételként felvetette. Még azon is lehetne vitatkozni, hogy feltétlenül külön hatályon kívül kell-e helyezni a még hatályos alkotmányt, de az egyértelműség érdekében eddig is az volt a szándékunk, hogy ezt megtesszük. És ha valaki megnézi az új alaptörvény zárórendelkezéseinek 3. pontját, egyértelmű, hogy az alkotmány elfogadására vonatkozó eljárásnak megfelelően kell az átmeneti rendelkezésről is határozni.
- Akkor tévednének neves alkotmányjogászok?
- Kikről is van szó?
- Kolláth Györgyről, például.
- Én senkit sem bántok, tudomásul vesszük, hogy Kolláth Györgynek az MSZP-frakció részországgyűlésén való fellépésével nem ért véget a politikai szerepvállalása.
- Önök szerint tehát átmeneti rendelkezésnek minősül az 1949. évi XX. törvény, az alkotmány hatályon kívül helyezése?
- Az összes olyan kérdés ebbe a körbe tartozik, amely az új alaptörvény hatálybalépésével függ össze, így a közjogi tisztségviselők mandátumának rendezése is. De hozzátenném, ha mindezt nem tennénk meg, akkor sem lenne semmi baj. Ha ugyanis valaki a még hatályos alkotmányt elolvassa, akkor az úgy szól, hogy a hatálya a végleges alkotmány elfogadásáig tart.
- Így van. A hatályos alkotmány erre vonatkozó része szó szerint úgy szól, idézzük: „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piac gazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg”. Eszerint 2011. április 18-tól, az új alaptörvény parlamenti megszavazásától 2012. január elsejéig nincs hatályos alkotmánya Magyarországnak.
- A korábbi alkotmány fogalmazása itt is pontatlan volt. Hiszen nyilván a hatálybalépést kell érteni ezalatt. Az azonban tény – még a hatályos alkotmány is rögzíti –, hogy az a végleges alaptörvénnyel hatályát veszti. Ezen kívül a római jog óta ismert alapelv: az azonos szintű és tárgyú, később elfogadott jogszabály a korábbi helyébe lép.
- Azaz a „régi” alaptörvény automatikusan elveszíti a hatályát?
- Szerintem igen, de a felesleges vitákat elkerülendő, hatályon kívül fogjuk helyezni az alaptörvény záró rendelkezéseinek megfelelően.
- Elfelejtették a mostani alkotmányt hatályon kívül helyezni?
- Szándékosan választottuk a jogtechnikailag helyes megoldást, ezért kár szakmai köntösbe bújtatott politikai álbotrányt kreálni.
- És mi lesz a konkrét tartalma az alkotmány hatályon kívül helyezéséről szóló törvénynek?
- Az alkotmánybírák, az ombudsmanok és más közjogi tisztségek esetén kell az átmenetről rendelkezni. Minden korábbi riogatás ellenére, ahol a közjogi szabályozás nem változott, ott a személycserék fel sem merültek. De míg például a mostani alkotmánybírák mandátuma kilencéves, addig az ezt követően megválasztott alkotmánybírák mandátuma már 12 évig tart. Ezeket a jogbiztonság érdekében egyértelműen szabályozni kell.
- A Legfelsőbb Bíróság Kúria lesz. Amit elmondott, érvényes lesz Baka Andrásra is? Neki eredetileg 2015-ig tart a mandátuma.
- Erről is az átmeneti rendelkezések szólnak. Véleményem szerint igen.
