Megjósolható: nem fogják. Legalábbis ez derült ki abból, hogy az alkotmányügyi bizottság tagjai azt feszegették, vajon valóban összhangban van-e szöveg az európai értékekkel. Egyértelmű választ, persze – tették hozzá –, maguk sem tudnak addig megfogalmazni, amíg a végleges szöveget legalább angolul nem tanulmányozhatják. Ám addig sem vették készpénznek, amit Szájer József mondott, aki szerint mindaz, ami a nemzetközi sajtóban megjelent, félreértelmezésen alapul. Holott „ez a XXI. század alkotmánya, amelyben új gondolkodásmód testesül meg”, hangoztatta.

Szili Katalin és Szájer József az alkotmányról szóló konzultációs performanszon

A szocialista Salom Guerrero a spanyol alkotmányozást felelevenítve közölte: a Franco-rendszer bukása és az első szabad választások után héttagú alkotmányozó bizottság alakult, amelybe négy tagot az ellenzék delegált, majd a szöveget a spanyol parlament nagy részvétel mellett, nagy többséggel fogadta el s népszavazással erősítette meg. A liberális Andrew Duff a nemzeti alkotmányozási folyamatok és az európai törvényhozás összeütközésének veszélyéről beszélt. A Zöldek nevében a német Gerald Hafner az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, a bírók és ügyészek nyugdíjba menesztését – vagyis befolyásolásának kísérletét – kérte számon.

A baloldali Helmut Scholz a diszkrimináció tilalmának kérdéses voltát és a szociális jogok gyengítését feszegette. A néppárti Inigo Méndez De Vigo is elmorfondírozott azon, vajon a következő kormány első dolga nem az alkotmánymódosítás lesz-e. Rövid válaszában Szájer József a konkrét tartalmi kifogások egy részére sajátos módon a jelenleg érvényes alkotmányt idézve igyekezett megnyugtató választ adni. A kétharmados felhatalmazással megindított alkotmányozás szerinte átlátható volt, mert aki akart, részt vehetett benne. Beszélt arról is, hogy az európai alkotmányozási hagyományok eltérnek egymástól: nem rendeztek mindenütt népszavazást, vagy a bírók szolgálati idejét például másutt is korlátozzák.

Verhofstadt: A szónok téved

Szájer furcsállotta, hogy belga körökben is nehezményezték az Alkotmánybíróság átalakítását, holott Belgiumban „nincs alkotmánybíróság”. A volt belga kormányfő, Guy Verhofstadt egy idő után nem bírta türelemmel, s bekiabált: „A szónok téved”.

Szijjártó: Ez az időszak véget ért

„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy bármely más országból – akár Németországból is – beavatkozzanak a magyar alkotmányozási folyamatba”, így reagált a miniszterelnök szóvivője a német külügyi államminiszter hétfői nyilatkozatára. „Magyarországnak évtizedeken át el kellett tűrnie, hogy más fővárosból akarták megmondani, mit tegyünk, illetve tehetünk, vagy hogy mi legyen a magyar alkotmányban. Ez az időszak véget ért”, mondta Szijjártó Péter, aki szerint egy ilyen „beavatkozási kísérlet” ellentétes Németország és Magyarország szövetségesi kapcsolatával, valamint az államközi érintkezések szokásaival.

Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere hétfőn fejezte ki aggodalmát az alkotmány jóváhagyása kapcsán. A német külügyminisztérium honlapján megjelent szövegben a többi között az áll, hogy a „médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami – a végrehajtott módosítások ellenére – csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal – és annak létrejöttével – erősödtek, és nem gyengültek.”

Mesterházy levele az államfőhöz

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke Schmitt Pál államfőhöz fordult, hogy ne írja alá az alkotmányt. Levelében egyebek mellett ez áll: „Az alaptörvény aláírásakor mérlegelnie kell: a Magyar Köztársasághoz, a magyar néphez vagy egy párthoz lojális. Döntenie kell arról is, hogy pártutasításnak vagy demokratikus meggyőződésének engedelmeskedik. Az Ön egyetlen tollvonásával elbukhat az a Magyar Köztársaság, amelyet húsz éven át közösen épített ez az ország.”