Csakhogy a „fülkeforradalom” az igazságszolgáltatás terén is meg akarja mutatni magát. Először a bírói önigazgatás szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács került célkeresztbe. Ez a hatalom nehezen tűri ugyanis, hogy egy költségvetésből finanszírozott szervezet autonóm módon működjék. A tanács felszámolásával – más független szervezetek után – a bíróság is a kormány kiszolgáltatottjává válik.

Az alaptörvény tervezete ennél is tovább megy. Az eredeti előterjesztésből ugyan csupán annyi derül ki, hogy a bírósági rendszer többszintű, s az élén a Kúria áll, a többit pedig a sarkalatos törvényekből majd megtudjuk. De már ez az átalakítás is alkalmat kínál a vezetők – közöttük a főbíró – menesztésére.

A legújabb terv, a bírák nyugdíjkorhatárának hetvenről 62 esztendőre csökkentése – amit alkotmányba foglalnának – pedig már nem csupán ötven-hatvan bírósági potentátot, hanem csaknem háromszáz főt érintene, többségükben magas poszton dolgozó vezetőket. A Legfelsőbb Bíróság bíráinak harmadát, megyei és helyi elnökök, kollégiumvezetők sorát. Szinte lefejeznék a magyar igazságszolgáltatást.

Itt már végképp nem a rendszer átalakításáról vagy vezetők leváltásáról, hanem a bírói függetlenség átértékeléséről van szó. A Legfelsőbb Bíróság elnöke tegnapi, a kormányfőnek írt levelében úgy fogalmazott a maga kötelezően diplomatikus módján, hogy ebben az esetben „független elemzés nem zárhatja ki a bírói kar ellen irányuló súlyos politikai támadást sem”. A kormányfő soha nem tisztelte különösebben a bírákat – első miniszterelnöksége idején is mostohagyerekek voltak –, tán ezért nem éri be egyes vezetők fejével, hanem a „régi” garnitúra egészét kiebrudalná? Helyükön a saját embereit szeretné látni? Esetleg a 2006-os, a kormányerők által máig vitatott, sőt hatalmi úton semmissé tett ítéletekért állnának bosszút?

Késeinek tűnik Lázár János Fidesz-frakcióvezető magyarázata, amellyel e múlt heti javaslatát tegnap végre indokolta. Állítja: mindig az általános öregségi nyugdíjkorhatárt szeretnék érvényesíteni, így a polgármesterek, az országgyűlési képviselők, az ügyészek és a bírák tekintetében is. Ám dodonai módon hozzátette: az új szabályok szerint a képviselők vagy a településvezetők nem mehetnek ennél előbb, a bírák és az ügyészek meg később nyugdíjba. Ezt hogyan kell érteni? Ha a bírák 62 év felett alkalmatlanok – az európai országok döntő többségében ezt miért látják másként? –, az alkotmánybírák és a miniszterek miért nem azok? S a korosabb képviselők is azonnal elvesztik a mandátumukat? A frakcióvezető menesztené az államfőt is?

Nehéz lesz ebből jól kijönni.