Egyre többen élnek nyomorban

A pénzügyi-gazdasági válság begyűrűzése óta a gyermekszegénység megállíthatatlanul és kétségbeejtő mértékben növekszik Magyarországon.

Az uniós finanszírozású Infotárs program keretében kutatás is készült 2010 őszén: az adatfelvétel elsődleges célja a helyi konfliktusok és konfliktusmegoldási stratégiák feltárása volt. A szociológusok ezerfős országos reprezentatív mintáról dolgoztak, illetve készítettek egy külön mintát ötszáz, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő család megkérdezésével. Mivel a jövedelmi helyzetre vonatkozó kérdések megkerülhetetlenek voltak, hamar kiderült, hogy a leszakadó térségek és az országos átlagjövedelem közötti szakadék óriási.

Tausz Katalin szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanszékvezető docense, a kutatás vezetője az eredményekről a Magyar Tudományos Akadémia Gyermekszegénység Elleni Programirodájának konferenciáján beszélt. Az országos minta szerinti legalsó jövedelmi ötödhöz tartozó jövedelemből a leghátrányosabb helyzetű térségekben (LHH) a háztartások 46,7 százaléka él, vagyis: a családok közel fele rendkívüli szegény. (Az egy főre eső háztartási jövedelemre alapozott jövedelmi ötödöket a kutatók úgy képezték, hogy a mintába került háztartások önbevalláson alapuló jövedelmi adatait vették alapul, és öt egyenlő részre osztották. A legalsó ötöd azt jelenti, hogy 45 ezer forint vagy annál kevesebb az egy főre jutó jövedelem.) Az adatok összehasonlításából jól látszik, hogy a gyerekes családok lényegesen felülreprezentáltak a leszakadó térségekben. Már a kétgyerekes családoknál is kimutatható a különbség: az LHH-ban 14,3 százalék az arányuk, országosan 9,9. A három és annál több gyereket nevelők viszont több mint kétszer annyian vannak a szegény településeken: az itteni 9,9 százalékkal szemben 4,8 az országos átlag.

– Döbbenetes a gyerekszegénység mértéke. A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84 százaléka olyan háztartásban él, ahol a befolyó jövedelem a legalsó ötödbe tartozik. Ez a valóságban azt jelenti, hogy egyetlen aktív kereső sincs ezekben a családokban –magyarázza Tausz Katalin. A kutatásból az is kiolvasható, hogy az általánosan elterjedt nézettel szemben – a szegények nem költenek a gyerekeikre, mert elisszák/eljátékgépezik a pénzüket – a szegény családokban a felnőttek nem a gyerekeik rovására, a szűkös forrásokból is inkább rájuk költenek. Az emberek ugyanakkor semmilyen esélyt nem látnak arra, hogy a jövőben változzon a helyzetük: az LHH-ban megkérdezettek 33,7 százaléka teljes mértékben szegénynek tartja magát, 40,1 százalékuk szerint az lesz egy év múlva is. Sokat romlott tehát a helyzet: tíz éve teljesen szegénynek „csak” 12,4 százalék tartotta magát.

A szegénységnek van etnikai arca is – a magukat romának vallók 93,2 százaléka kifogyott a pénzéből hó végére (ez a szám nem romáknál 55,6 százalék), harmaduknál nincs vezetékes víz (a nem romáknál ez a szám 6,5 százalék). Nincs eltérés az országos átlagtól a leghátrányosabb helyzetű térségekben azzal kapcsolatban, hogy az emberek zöme a munkájából akar megélni. A családi ellátások közül a családi pótlék a leginkább elfogadott ellátás, függetlenül attól, hogy a megkérdezett az ország mely településén lakik; a gyerekek után adható segélyek hatékonyságában kevésbé hisznek az emberek.

Kössék a segélyt közmunkához? Az országos adatok szerint a megkérdezettek több mint fele, 56 százalékuk erre igennel válaszol. Az LHH-ban élők közt az emberek túlnyomó többsége, vagyis 70 százalék vélekedik úgy, hogy segélyt csak a közmunkát végzőknek fizessenek, vagyis ezt vallja azok egy jelentős része is, aki maga is nyomorban él. – Azt, hogy különösen az LHH-s településeken nagy a szigor támogatottsága, szinte sokkoló módon igazolja, hogy az ott megkérdezettek 10 százaléka ért egyet azzal, hogy ha egy gyerek nem jár be az iskolába, akkor a szüleitől el kell venni és állami gondozásba kell adni – magyarázza Tausz Katalin. Az emberek ötöde pedig súlyos pénzbírsággal büntetné azokat a szülőket, akiknek a gyereke valamiért kerüli az iskolát. Tausz Katalin megdöbbentőnek nevezte, hogy arra a kérdésre, „mit gondolnak, ha a gyerek elvégzi az iskolát, többre viheti?”, a megkérdezettek közel harminc százaléka a „nem, nem viheti többre” választ adta.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.