A kormányfő kérte: újraéled a Corvin-lánc
A Corvin-lánc kitüntetést 1930. október 11-én Horthy Miklós kormányzó alapította, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára. Az első ceremóniát 1931. február 24-én, Mátyás király születésnapja tiszteletére rendezték. A tudósoknak, íróknak, művészeknek járó elismerés a két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított. Szentváry-Lukács János Magyarországi rendjelek és kitüntetések című gyűjteményéből kiderül, hogy a Horthy-korszakban 13 év alatt 23-an kaptak Corvin-láncot, köztük gróf Teleki Pál földrajztudós, későbbi miniszterelnök, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.
Corvin-koszorút 105 kiemelkedő alkotónak adományoztak, közöttük volt Bartók Béla, Bajor Gizi, Kandó Kálmán, Kodály Zoltán, Molnár Ferenc, Kós Károly. Az utolsó Corvin-díjban 1943-ban Lehár Ferenc zeneszerző részesült. Ötvennyolc év elmúltával az első Orbán-kormány idején honosították újra a Corvin-lánc díjat.
Az ellenzék tiltakozott, mondván ezzel a Horthy-korszakot idézik fel. Az Országgyűlés a kitüntetésekről szóló törvény módosításával tette lehetővé a Corvin-lánc adományozását, és ez a miniszterelnök hatásköre lett. Orbán Viktor miniszterelnök 2001. augusztus 24-én adta át a Corvin-lánc kitüntetést Balogh János Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológus-ökológusnak, Lámfalussy Sándor közgazdász-bankárnak, Lukács János (John Lukacs) történésznek, Makovecz Imre Kossuth-díjas építésznek és Szabó Magda Kossuth-díjas írónak.
A Corvin-láncot elsőként – 2001. augusztus 14-én – Teller Ede világhírű atomfizikus vehette át San Franciscó-i otthonában, Várhegyi Attila akkori kulturális államtitkár adta át a díjat a tudósnak. 2001 decemberében Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, Lovász László Wolf-díjas matematikus, Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr részesült a kitüntetésben. (Balogh János, Teller Ede és Szabó Magda azóta elhunyt.)
A 2002-es kormányváltás után a díjat nem adták ki, Kiss Péter akkori kancelláriaminiszter ezt azzal indokolta, hogy a díj a Horthy-időszak utánérzését keltette az akkori baloldali értelmiség körében, de a díj megalapításának módját, a rendeleti szabályozást sem tartotta megfelelőnek. Nemeskürty István elnök pedig akkori nyilatkozata szerint azért nem hívta öszsze a Magyar Corvin-lánc Testületet, mert a 2002-es kormányváltás után menesztették Schmidt Máriát (a Terror Háza Múzeum főigazgatója), akinek az volt a feladata, hogy működtesse a testület gyakorlati ügyeinek intézésére létrehozott irodát. Ez az iroda Schmidt Mária távozásával megszűnt – mondta akkor Nemeskürty István. Most azonban újjáalakulhat.
Orbán Viktor a Magyar Közlönyben a 2001-es rendeletét módosította Granasztói kinevezése miatt. A tíz évvel ezelőtti rendelet szerint a Corvin-lánccal kitüntetettek száma egyidejűleg nem haladhatja meg a 12 főt. Az elhunyt kitüntetett helyébe lépőt már nem a miniszterelnök, hanem a többi díjazott jelöli ki. A Corvin-lánc a kitüntetett halála esetén visszaszáll az államra. Az elismeréssel nem jár anyagi juttatás, viszont minden kitüntetett háromévente egyszer, egytől három évig terjedő időtartamra kijelölhet egy személyt, aki Corvin-ösztöndíjasként a kulturális tárcától havi nettó 500 ezer forintban részesül alkotótevékenységének támogatására.
A Corvin-láncon függő medál egy XV. századi olasz művész által készített, 35 milliméter vastagságú érem kópiája lett. Azon Mátyás király profil mellképe látható, körülötte a „Mathias Rex Hungariae” (Mátyás, Magyarország királya) szöveggel. A díszes érem fölött aranykoszorúban látható Mátyás zománcozott címere. Mindez egy aranybevonatú ezüst nyakláncon függ. Az Orbán-kormány által újraalapított kitüntetés megegyezik az eredeti 1930-assal, kivéve, hogy felirata a következő: „Pro scientia – litteris – et artibus” (A tudományokért, az irodalomért és a művészetekért).
