Már tavaly júliusban jelezte az új kormány, hogy öt évre viszszamenőleg felülvizsgálja több mint hatvan közalapítvány működését, ami előrevetítette több szervezet várható bezárását is. Nemrég jelent meg az a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett kormányhatározat, amely rögzítette: nonprofit gazdasági társaságok és központi költségvetési szervek veszik át annak a harmincöt, kormány által létrehozott (köz) alapítvány feladatait, amelyet az Orbán-kormány hivatalosan megszüntet. Egyúttal több szervezetnél soron kívüli ellenőrzést végeztetnek a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, így például a Gandhi-, a Mozgókép- és a Budapesti Európa Intézet Közalapítványnál.

A legfrissebb Magyar Közlönyben már szerepelnek Orbán Viktor miniszterelnök rendeletei, amelyek konkrétan kijelölik egyes közalapítványok utódait is. Eszerint a Magyar Könyv Alapítvány (MKA) feladatainak ellátása egy költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által „hatékonyabban megvalósítható”. Az MKA feladatait és – a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyonát – a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz rendelik és annak támogatására fordítják. A Csehák Judit-féle betegjogi szervezet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz kerül, a Magyar Távoktatási Alapítvány feladatai és vagyona pedig a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez. További érdekesség, hogy a Nemzeti Kiválóságokért Közalapítvány nem más hasonló szervezethez, hanem magához a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerül, innentől a tárca rendelkezik felette. A Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány viszont egy másik szervezeten belül, a Közép- és Keleteurópai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványban folytatja működését. Az ’56-os Intézet feladatait és „vagyonát” a miniszterelnök az Országos Széchényi Könyvtárhoz rendeli. Szintén érdekesség, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványt, illetve a Pro Renovanda Cultura Hungariae szervezetét ugyanaz a társaság, a Navracsics Tibor vezette közigazgatási szaktárca felügyelete alá tartozó „Wekerle Sándor Alapkezelő” kebelezi be.

Hidas János, aWekerle Alapkezelő főigazgatója a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a kormány felülvizsgálata során bebizonyosodott, hogy bizonyos szervezetek működése nem volt sem átlátható, sem költséghatékony. A Wekerléhez kerülő alapítványok tevékenysége Hidas szerint illeszkedik az alapkezelő eddigi tevékenységébe, így az intézmény a jövőben „maradéktalanul el tudja látni az említett szervezetek feladatait”. A főigazgató szerint a jövőben a rendelkezésre álló források elosztása átláthatóbb, hatékonyabb, gyorsabb és gazdaságosabb lesz.

Az érintettek azonban nem így gondolják, szinte kivétel nélkül tiltakoztak a kormányzati intézkedések ellen. Rainer M. János, az ’56-os Intézet főigazgatója lapunknak korábban úgy fogalmazott: a kormányzati tervekről akkor szereztek tudomást, amikor vizsgálat indult az intézménynél, de hivatalosan sokáig nem közöltek velük semmit. Ennél is megrázóbb volt, ahogy Csehák Juditot csak biztonsági kísérettel engedték be a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány irodáiba az átadás-átvétel során. Tavaly év végén az Országos Cigány Önkormányzat még a fideszes romaügyi megbízottnál, Farkas Flóriánnál tiltakozott a kisebbségi közalapítványok bezárása miatt, de kevés sikerrel. Az OCÖ-nek azóta épp Farkas lett az új vezetője.