Védtelen ivóvízkészletek
Késedelmesen teljesítették az ivóvízvédelmi feladatokat, a határidőket sok esetben átütemezték – ekként összegezhető az ÁSZ vízvédelmi vizsgálódása. A számvevők szerint az észak- és dél-alföldi régió lakosságát leginkább érintő ivóvízminőség-javító program végrehajtása során nem tartották be az uniós csatlakozási szerződésben az egyes káros összetevők határértékére és azok 2009. évi teljesítésére vállalt EU-s előírásokat. Magyarország ezért az Európai Bizottságnak átmeneti eltérésre (derogáció) vonatkozó kérelmet nyújtott be, de az eddigi ütemezés mellett a 2012-re módosított határidő sem tartható. Kérésünk lényege, hogy az uniós előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet 430 település 1,2 millió lakosának nem tudjuk garantálni. (Legtöbb bajunk az alföldi magas arzéntartalmú vizekkel van.) Problémáinkkal nem vagyunk egyedül, összesen húsz uniós állam adott be különféle indokok miatt ilyen jellegű kérelmet.
Problémásak a vizek nitrátszennyezésének csökkentésére indított programok, az állattartó telepek alig egyharmada felel meg az uniós előírásoknak, illetve késik a szennyvízelvezetés kiépítése. Ezek elsődleges oka a forráshiány, hiszen az önkormányzatoknak nincs elég saját keretük a fejlesztésekhez. (Igaz, a számvevők javaslataira a pályázati források eléréséhez szükséges önerő mértékén az önkormányzatoknál könnyítettek, illetve egyszerűsítették a pályázati rendszert.) Az ÁSZ szintén kifogásolta, hogy az Országos Környezeti Kármentesítési Program egyes céljait 2010-ről 2015-re módosították. A késedelem kockázatos, mert tizenhat vízbázis már szenynyezett, ebből hét esetben a szennyezés elérte az ivóvíztermelő kutakat. A Ráckevei-Duna-ág programot a kormányzat 2005-ben nagy projektnek minősítette, de a munka máig nem kezdődött el.
A számvevők hét helyszínen személyesen is ellenőriztek – ezek közül egyedül a pécsi ivóvízbázis-védő beruházás célkitűzése nem teljesült. Pécsett 3,9 milliárdból a mecseki uránbányászat környezetkárosodással érintett területe nem csökkent – noha éppen ez volt a cél –, de a legtöbb figyelőkútban csökkent a szennyezés koncentrációja.
Szükség lenne a hatékonyabb ellenőrzés mellett a bírságolás rendszerének átalakítására, hiszen jelenleg jobban megéri a büntetést befizetni, mint a problémát kezelni. Az ÁSZ szerint állami segítségre van szükség a lakosok ösztönzésében is. Jelenleg ugyanis hiába éri el a csatornázottság szintje a 80-90 százalékos kiépítettségett, a lakosság alig fele kapcsolódik rá a rendszerre. Az ok: a magas – esetenként 150–200 ezer forintos – bekötési díjakat a kistelepülésen élők közül sokan nem tudják megfizetni.
Az ÁSZ kezdeményezésére a kormány úgy döntött, hogy az a település, amelyik a deregulációs szabályoknak nem felel meg, más fejlesztéseket nem tervezhet, azaz szennyvízcsatorna helyett nem épülhet kultúrház vagy focipálya.
