Szakszervezeti szokás szerint tegeződve fogadták, s „elvtársként” köszöntötték a magyarok számára május elsejétől felszabaduló munkaerőpiac lehetőségei iránt érdeklődő embereket Ausztria szakszervezetének tartományi vezetői a jánossomorjai kultúrházban. Elsősorban a nyugati határ menti településekről érkeztek érdeklődők, de jöttek Tapolcáról, Veszprémvarsányból, s a Rábaközből is nők és férfiak, a legtöbben a negyvenes éveiket taposták. Volt, aki fél éve nem talál munkát, mások a jobb kereset reményében akarnak Ausztriában dolgozni. Egy terhes kismama a fi ának szeretne nyugodtabb jövőt.

A fórumot az osztrák ÖGB szakszervezet burgenlandi irodája, s a magyar MSZOSZ nyugat-dunántúli képviselete közösen szervezte, az IGR – Jövő a határtérségben nevű programja keretében.

– Május elsejétől a magyarok munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak Ausztriában, de ha felkészületlenül érkeznek, akkor becsapják őket – hangsúlyozta Markus Szelinger, az Ausztriában másfél millió tagot számláló ÖGB termelői ágazati szakszervezetének, a Pro-Ge-nek a jogásza, aki felszólalásában nemegyszer használta a „kizsákmányolás” kifejezést is. Tóth Eszter, az IGR projektvezetője szerint Ausztriában jelenleg 27 ezer magyar állampolgár dolgozik legálisan, közülük mintegy 12 ezren a közeli Burgenland tartományban.

– A munkaerőpiac felszabadítása után elsősorban a mezőgazdasági munkákat keresik a határ mentén élő magyarok, hiszen ehhez a tevékenységhez nem kell magas iskolai végzettség, s a nyelvtudás sem feltétel – magyarázta Tóth Eszter, aki szerint azért is szükség van az elővigyázatosságra, mert az idénymunka jellegéből adódóan éppen ezen a területen csapják be a legjobban a magyarokat az osztrák munkaadók.

Rémisztő példákat is sorolt: emlékezetes, hogy nemrég holtan hoztak vissza jánossomorjai lakásába Burgenlandból egy férfit. Azt mondták a családjának, még él, rosszul lett a földön, ahol dolgozott. Kiderült, munkaadója nem jelentette be, ezért aztán pánikszerűen meg akart szabadulni a szerencsétlen ember holttestétől. Heiligenkreuzból pedig súlyos sérült magyar munkást csempésztek vissza Magyarországra, őt is feketén foglalkoztatták az osztrákok.

– Május közeledtével Ausztriában már szerveződnek a szociális csalók, sajnos vannak köztük régebb óta Burgenlandban dolgozó magyarok is, akik az osztrák munkavállalóknak tett erkölcstelen gesztusaikkal próbálják megőrizni munkahelyeiket a nyár elején útra kelő többi magyarral szemben – kesergett Anton Wesselich, a Pro-Ge tartományi titkára. – Számtalan trükköt találnak ki, rábeszélik a magyarokat arra, hogy jobb, ha csak heti húsz órára jelentik be őket, a többi pénzt zsebbe kapják. Próbálkoznak azzal is, hogy az aláíratott német nyelvű szerződés teljesen mást tartalmaz, mint a munkavállaló által is elolvasott magyar. Nem utalják nekik az időarányosan az idénymunkásoknak is automatikusan járó 13. és a 14. havi fizetést, a túlmunkáért pedig legalább 50 százalékos felár járna, ezt sem kapják meg. Sokukat pedig be se jelentik, noha a munkavállaló úgy tudja, legálisan dolgozik.

Ausztriában nincs minimálbér, az ágazati szakszervezetek évenként alkudják ki azt a óradíjat vagy havi fizetést, ami alatt nem lehet foglalkoztatni a munkaerőt. A mezőgazdaságban az idén az órabér legalább 5 euró 90 cent kell legyen, vagy minimálisan 1022 euró járt havonta a dolgozóknak.

A normál munkaidő heti 40 óra, e fölötti munkáért megilleti őket a túlórapótlék. Az egész évben folyamatosan foglalkoztatottaknak 5 hét rendes szabadságot írnak elő a jogszabályok. Az egészségügyi ellátást az osztrák biztosító terhére a dolgozó és a családja mindkét országban igénybe veheti.

Az osztrák szakszervezet vezetői nem tagadták: nekik is elemi érdekük, hogy a magyarokat ne tudják kihasználni az osztrák munkaadók, hiszen a helyi gazdák nyilván a legolcsóbb munkaerőt foglalkoztatják.

– Egymásra vagyunk utalva –bizonygatta Wesselich, s ingyenes jogi segítséget ígért, iratmintákat adott, kollégái megmutatták, miként ellenőrizheti a munkavállaló, hogy munkaadója bejelentette-e őt.

– Ausztriában a szakszervezet azért erős és hatékony, mert az államtól teljesen független, nem kap tőle támogatást, s a cégek szponzorálását sem fogadja el – hangsúlyozta. – Ezért tudunk a sorainkban konzervatív jobboldaliakat éppúgy, mint szociáldemokratákat és kommunistákat is. Azokat fogjuk össze, akik a kétkezi munkájukból élnek, s nem tőzsdei jövedelmükből gazdagodnak meg. Ez a státusz is egy érdekszövetségbe terelheti az embert, nem csak a politika.

A legtöbb átverés áldozatai idénymunkások