A kilencvenes évek közepén született meg az a terv, hogy hazánk három korszerű katonai lokátort épít, amelyek egyrészt az akkor szolgáló radaroknál lényegesen kevesebb költséggel fenntarthatók, másrészt illeszkednek a NATO rendszeréhez. A beruházás költségének túlnyomó részét a NATO vállalta. A három objektumból kettő, a bánkúti és a békéscsabai 2006-ra meg is épült, a harmadik, a Dél-Dunántúl légterét figyelő lokátor viszont mindmáig nem valósult meg.

Először a Mecsek és a régió legmagasabb pontján, a Zengő csúcsán akarta a tárca megépíteni a radart, azonban a környékbeliek és Greenpeace-aktivisták – magukat a fákhoz láncolva – meggátolták, hogy a kivitelező az építkezés területén kivágja a fákat. A tárca nem tudta meggyőzni a Sólyom László akkori államfő támogatását is élvező tiltakozókat, s ezért a Gyurcsány-kormány 2005 novemberében úgy döntött, hogy a Pécs fölé magasodó Tubes-hegyen kell megépíteni a radart.

A bejelentést követő napokban megalakult a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM), amely mozgósította a pécsieket a lokátor ellen. A CMM aláírásgyűjtéssel helyi népszavazást kényszerített ki. 2007. március 4-én tartották a voksolást, s a pécsiek 94 százaléka a radar ellen foglalt állást, ám a népszavazáson csak a város választópolgárainak harmada vett részt, ezért a referendumot érvénytelenné nyilvánították. A HM pár héttel később ki is adta a létesítmény építési engedélyét. A CMM bíróságon támadta meg az engedélyt, és 2010 márciusában a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a HM-et. A tárca – a pécsiek ellenállását tapasztalva – nem is próbálkozott tovább, s tavaly nyáron lemondott a tubesi beruházásról.

Azóta a kormány és a HM nem beszélt arról, hogy hová tervezik a még hiányzó harmadik radart. Most viszont a tárca arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Medina község határába építenék a térség légi biztonságában fontos szerepet játszó objektumot. Erről a HM ma ötpárti egyeztetésen tájékoztatja a parlamenti pártok képviselőit. A környékbeli települések polgármestereivel a katonai tárca már megkezdte az egyeztetéseket. Eddig a közeli települések lakói nem tiltakoztak a radar ellen, igaz, mostanáig meglehetősen kevesen hallottak a HM elképzeléseiről.

A tárca egyébként mind a zengői, mind pedig a tubesi beruházás kapcsán számos fórumot tartott a radarról, s a kérdésekre válaszoló szakértők mindannyiszor azt állították, hogy a radar semmilyen módon nem veszélyezteti a környékbelieket. Ezt azonban a fórumok résztvevői sosem hitték el. A radar ellen tiltakozók főképp attól tartottak, hogy a létesítmény sugárveszélyt jelent a közelben lakókra. Várható, hogy a medinai beruházás sorsa is azon múlik, hogy a szakértők meg tudják-e győzni a helybélieket a radar veszélytelenségéről.