„Az alkotmány elfogadása nélkülünk nem megy.” Így fogalmazta meg az egyik kereszténydemokrata politikus a KDNP alkupozíciójának lényegét tegnap a parlamenti folyosón egy mondatban, még az alkotmány koncepciójának megszavazása előtt. Az alkotmányelőkészítő bizottság koncepcióját az Országgyűlés fideszes–kereszténydemokrata többsége este megszavazta. A dokumentum nem bír kötő erővel, s a bizottság mandátuma tegnap meg is szűnt.

– A határozati javaslat úgy szól, hogy a koncepcióra való tekintettel, vagy attól függetlenül hív fel minden frakciót a normaszöveg-tervezet elkészítésére. Tehát jogi kötöttség nincs – nyilatkozta lapunknak a fideszes Gulyás Gergely. Az alkotmány normaszövegét fogalmazó, Szájer József vezette bizottság tagja ehhez hozzátette: lesznek eltérések, de alapvetően „tekintettel lesznek” a Salamon-féle koncepcióra. A köztársasági elnök „körülíratlan” parlamentfeloszlatási joga nem lesz része, miként az sem, hogy két egymást követő Országgyűlésnek kell elfogadnia az új alkotmányt – említett néhány példát Gulyás Gergely, aki kiemelte: politikailag annyiban térhetnek el viszont csak a Fidesz–KDNP által megszavazott koncepciótól, amenynyiben azt a Fidesz-elnökség támogatja.

Az nem kérdés, hogy a preambulumban megjelenik a kereszténység, a Szent Koronára való utalás is, 1956 méltatása, a nemzeti összefogás gondolata, és az előszó a Himnusz első sorával kezdődik. KDNP-s források lapunknak megerősítették: a preambulum „nemzeti hitvallás” lesz.

Azokat a híreket Gulyás Gergely tévesnek nevezte, amelyek szerint a Fidesz már eldöntötte volna, hogy a magzati élet védelmére vonatkozó „neuralgikus kitétel” – amelyet a KDNP követel – kikerülne a normaszöveg-tervezetből.

– Olyan szabályozást az új alkotmány a magzati élettel kapcsolatosan nem fog tartalmazni, amely szükségessé tenné a hatályos magzatvédelmi törvény módosítását. De azt én is nagyon helytelennek tartanám, ha az alkotmány nem rögzítené azt az állami kötelezettséget, ami ma is fennáll a magzati élet védelmével kapcsolatosan –mondta. Arra, hogy ezt milyen megfogalmazással tartalmazza a normaszöveg, Gulyás Gergely azt válaszolta: a világosan kijelölt keretek szerint azt kell meghatározni, hogy a magzat jogalany-e vagy sem. Ha igen, akkor az életre és a méltóságra való jog a maga korlátozhatatlanságában a magzatra is vonatkozik. Ha nem jogalany, akkor olyan speciális kategóriát is lehet teremteni, mint például a „magzati élet” védelme. Ebben az esetben a törvényalkotó saját tetszése szerinti mértékű védelmet biztosít – mondta a fideszes politikus. Kérdésünkre egyértelművé tette: a megfogalmazás semmiképpen sem vonhatja maga után a abortusztilalom lehetőségét.

A kereszténydemokraták is azon a véleményen vannak, hogy nem akarnak abortusztilalmat. Ezért szerinte mindez szakmai kérdés: vagyis a megfogalmazáson múlik, hogyan rögzítsék az államnak a ma is fennálló kötelezettségét a megfogant magzati élettel kapcsolatosan. Ugyanakkor ez a védelem eltérő mértékű és minőségű a megszületett élethez képest. – Teljes az egyezség a kereszténydemokratákkal – mondta végül Gulyás Gergely lapunknak.

Tegnap Orbán Viktor maga is megszólalt magzatvédelemügyben. A miniszterelnök a Hír TV-nek azt mondta: „Európai hagyományoknak megfelelő fogalmazást talált Szájer József, amely kielégíti a frakció poli tikai elvárásait, ugyanakkor nem teszi szükségessé, hogy a ma hatályban lévő magzatvédelmi törvényt meg kelljen változtatni”. A vita tehát lezárult, a tervezett szövegszerű változat szó szerint így szól: „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. A magzat életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg”.

Az új alkotmány normaszöveg-tervezetét várhatóan csütörtökön nyilvánosságra hozzák, a Fidesz–KDNP-frakciószövetség is aznap tárgyal róla.

Semjén Zsolt és Orbán Viktor tegnap a parlamentben: teljes az egyezség?