Engedélyezett otthon szülés
Hosszas vajúdás után megszületett az otthon szülést szabályozó kormányrendelet, amely 2011 áprilisában lép hatályba. Az egészségügyért felelős államtitkárság szerint a kormány „két évtizede húzódó probléma végére tett pontot a mai napon, amikor elfogadta tervezetét az otthon szülés legalizálására vonatkozóan”. Nos, nem csak az államtitkárság értékelése enynyire körülményes, meglehetősen bonyolult a jogszabály maga is, amely meghatározza, milyen tárgyi és higiénés követelményeknek kell megfelelni a kórházon kívüli szüléseknél, a szülést kísérő személyzet felelősségét, továbbá behatárolja azoknak a nőknek a körét is, akik élhetnek a lehetőséggel. Intézményen kívüli szülés akkor választható, ha a „szövődménymentes terhesség a 37. és 41. hét közötti időszakban van, a magzat fekvése koponyavégű, illetve az édesanya az intézeten kívüli szülésről történő döntése időpontjában betöltötte a 18. életévét, de még nem múlt el 40 éves. Az édesanya legkésőbb a terhessége 36. hetéig dönthet úgy, hogy intézeten kívül szül, a terhesgondozásnak azonban a jelenleg működő rendszerben kell történnie”. Nem tervezhet intézményen kívüli szülést az, aki korábban császármetszéssel szült vagy ikreket vár.
Még a rendszerváltás idején jelent meg a Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász által képviselt bábai modell Magyarországon, és akkor indult el az otthonszülés-mozgalom. Sokan azt gondolják, a vita a helyszínről folyt (kórház vagy otthon), de ez csak a felszín: valójában két szemléletmód ütközött. Hadas Miklós szociológus ezt úgy fogalmazta meg az Élet és Irodalom hasábjain, hogy a bábai modellben „a szülések helyszíne nem a technikai eszközökkel ellátott, sebészeti beavatkozásokra alkalmassá tett, steril kórházi osztály, hanem egy intim, humanizált, családias tér, ahol a vajúdó anya otthonosan érezheti magát”. A lényeg, hogy a szülő nőt nem zavarják felesleges vizsgálatokkal, a szülést kísérő szakember az anyával való együttműködésre épít. Ezzel szemben „a hazai szülészeti gyakorlat orvosi modellje egyfajta uralmi viszonyt intézményesít, amelyben a »mesterpozíciót« a (hímnemű) nőgyógyász foglalja el, aki vezeti a szülést” – írja Hadas. Geréb a nőket partnerként kezelő, a szülést természetes folyamatnak tartó, háborítatlan szülés elfogadtatásáért küzdött, hosszú ideig kilátástalanul. Bár elméletileg a nők alkotmányos joga, hogy megválasszák a szülés helyszínét, és ezért nem is büntethetők, az őket segítő személyzettel szemben rendszeresen felléptek a hatóságok. A bábák 1990 óta hiába kérték szakmájuk elismerését. Ennek következtében, amikor otthon szüléshez mentőt kellett hívni – függetlenül a szülés kimenetelétől –, a rendőrség nyomozni kezdett.
A mostani szabályozás létrejöttét minden bizonnyal felgyorsította, hogy Geréb Ágnest tavaly ősszel előzetes letartóztatásba helyezték. A szülésznőgyógyász ellen korábbi otthon szülésnél kialakult komplikációk miatt már 2009-ben indult eljárás. Az előzetes letartóztatásba került, rabláncon vezetett Gerébért egymást érték a tiltakozó megmozdulások, Ékes Ilona fi deszes képviselő is felszólalt érte. Tavaly decemberben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság megállapította, hogy a magyar állam megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglalt magánélethez való jogot azzal, hogy nem szabályozta az otthon szülést. A szimpátiát érzékelteti, hogy a Nők Lapja és a Nők Lapja Café közönségszavazásán az olvasók Geréb Ágnest választották az Évtized kedvencének a „közélet” kategóriában. Nem tudta átvenni az elismerést: jelenleg is házi őrizetben van.
Geréb Ágnes a jogszabályról az eLitMed.hu egészségügyi szakportálon nyilatkozott. Csalódott: „Az otthon szülést nem kell legalizálni, az legális. A bábák munkáját kellett volna legalizálni”, mondja. Szerinte a tervezetet „átitatja az a nézet, hogy az otthon szülés felelőtlen anyák felelőtlen döntése, amiben felelőtlen bábák akarnak segédkezni, a szabályoknak meg kell védeni az újszülöttet tőlük”. „És a másik, ami áthatja a rendeletet, az úri huncutság. Ahelyett, hogy az otthon szülés alapellátásként lenne kezelve, csak azok számára lesz a rendelet életbelépésétől kezdve elérhető, akiknek pénzük van”, utal Geréb ezzel arra, hogy a szülés ezen módja nem kerül be a társadalombiztosítás által finanszírozott körbe.
– Nem erre számítottunk öt év egyeztetés után – ez már Görbicz Adria független bába véleménye. – Elmarad a kórházi szülészetek általános reformja, amire nagyon számítottunk. Csak felsőfokú szülésznői végzettséggel kísérhet szülésznő otthon szülést, ami sok független bábát, aki évek óta dolgozik, ellehetetlenít – mondja, hozzátéve, elfogadhatatlannak tartja, hogy a jogszabály az orvosoknak nem ír elő otthoni szüléskísérési gyakorlatot. Görbicz állítja: az egész rendelet arról szól, hogy a független bábák ne lehessenek ott a szüléseknél. Ennek ellenére örül, hogy húsz év után végre van rendelet. A Szülők a Szabad Szülésért Társaság szerint is hiányzik a bábai szemlélet a tervezetből, de úgy vélik, a rendelet legalább biztosítja a választás szabadságát. Békés Bence szóvivő hangsúlyozza, a szabályzás megnyit egy olyan kaput, amely rövid időn belül átrendezheti a kórházi ellátást is.
Horváth Ágnes volt miniszter érzései felemásak, hiszen a most elfogadott szabályozás fő elemeiben hasonló az általa előkészítetthez, de tb-támogatás híján hátrányos megkülönböztetésre alkalmas: a legalizálás egyik elvi alapja éppen az lenne, teszi hozzá, hogy anya és anya között nem szabad különbséget tenni.
