Államosított iskolák: tízezrek hullhatnak ki a rendszerből

A magyar közoktatás talán túlságosan is decentralizált. Sokan fontos vívmánynak tartják, mások ezzel magyarázzák az iskolák közötti igen jelentős minőségi különbséget. A mostani tervek erőteljes központosításról szólnak, de félő, a gyerekek közötti különbség csak tovább nő.

„Nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől, az állam ezen a téren egységes rendet tud tenni” – olvasható a bejelentett Széll Kálmán Tervben. – Az OECD adatai azt bizonyítják, hogy nálunk nagyon alacsony a központi döntések aránya az oktatásügyben (négy százalék), azaz a központi irányítás – a minisztérium – alig szólhat bele a közoktatás helyi politikájába. A vizsgálatok szerint nálunk a döntések 68 százaléka születik az iskolában, míg a mindenki által csodált Finnországban csak 27, Svédországban 47. Magyarország a decentralizáció éllovasa, Európa nagy része kullog a nyomunkban – írja Szira Judit közoktatási szakértő a Magyar Narancs hasábjain 2007-ben.

Egy 2010-es elemzésben egy másik közoktatással foglalkozó szociológus arról ír, hogy Európában a trendek a decentralizáció irányába mozdultak el. Radó Péter az OktpolCafén így fogalmaz: „A központi irányítás egyszerűen buta. Nem képes alkalmazkodni a helyi-intézményi körülmények végtelen sokféleségéhez, és képtelen helyi-intézményi problémákat megoldani.”

Egy biztos, a fejlett országok oktatásait összehasonlító PISA-teszteken Magyarország nem teljesít jól, s ennek egyik oka éppen az, hogy az egyes iskolák színvonala között hatalmas különbségek mutatkoznak. Az önkormányzatok nem képesek egyformán jó minőségű oktatást biztosítani a gyerekeknek. Az új közoktatási törvény tervezetének eddig megismert változatai viszont arra engednek következtetni, hogy a centralizációs törekvések mögött nem az egyenlő esélyek megteremtésének szándéka húzódik. Éppen a Széll Kálmán Tervben olvashatunk arról is, hogy leszállítanák a tankötelezettséget 15 éves korra, ami szakértők szerint egyértelműen a nehezen oktatható, szociálisan nehéz körülmények között élő – kimondatlanul is a cigány – gyerekek korai kitessékelését eredményezheti a közoktatás rendszeréből.

Szerettük volna megtudni, mit tervez pontosan a kormány, milyen szakmai indokok támasztják alá a tankötelezettség leszállítását, és hogyan képzelik az iskolák államosítását. Orbán Viktor szóvivőjétől azonban ezt nem tudtuk meg.

Szüdi János oktatási szakértő szerint ha 15 éves korra leszállítják a tankötelezettséget, több tízezer vagy akár százezres nagyságban eshetnek ki tanulók az oktatási rendszerből, mert ha az intézménynek nincs ilyen kötelezettsége, nem is köteles tanulókat felvenni.

A Széll Kálmán Terv arról is beszél, hogy „hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között”. A modern piacgazdaságokra jellemzően Magyarországon is tömegek áramlottak be a felsőoktatásba, ma már egy korosztály közel fele diplomát szerez, érettségit pedig a háromnegyede.

A szakképzésben tanulók aránya a szakiskolákban húsz százalék körüli. Szüdi János azt olvassa ki az Orbán-csomagból, hogy ezen az arányon az állam mesterségesen akar változtatni, vagyis a szakiskolai arányt megnövelné, az érettségizőkét csökkentené, ahogy a felsőoktatásba felvehetők körét is. – Ha enynyi gyerek kikerül a rendszerből, akkor lényegesen kevesebb pedagógusra, kevesebb intézményre lesz szükség a jövőben.

– Döbbenetes az a társadalmi közöny, ami az oktatás átalakítását az államadósság csökkentésének rendeli alá – teszi hozzá.

– A pedagógusok központi bérezését nem feltétlenül tartom rossz ötletnek, különösen azért, mert az elmúlt években folyamatosan csökkent az iskolák működésére fordítható pénz, így az állami normatíva és az önkormányzati hozzájárulás is. Ez a folyamat ma ott tart, hogy már csak akkor tudom kifizetni a tanárok bérének egy részét, ha félreteszem a szakmaiságot, és adott esetben a jogszabálysértés határán egyensúlyozó módszereket alkalmazok –ez már Pallás György véleménye, aki 21 éve iskolaigazgató Debrecenben. – Ha az államosítással az évek óta rögzült helyi tanterveket központilag előírt tantervek váltják majd, az sem feltétlenül jelent rosszat, kivéve, ha azokban túlzottan ideologikus hatás jelentkezne.

Az egyes iskolák színvonala között hatalmas különbségek mutatkoznak
Az egyes iskolák színvonala között hatalmas különbségek mutatkoznak
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.