A kormányfő mindenkit megdöbbentett: a 15 az tizenöt és kész
A tegnap meghirdetett Széll Kálmán Terv valószínűleg Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt is meglepte. „Új közoktatási törvény lép életbe 2012. szeptember 1-jétől. Ebben az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítjuk le” – áll a tervben. Eddig a közoktatási törvény 17 évre leszállított korhatárról beszélt, az államtitkárság háza tájáról a 15 év még soha nem hangzott el. Mondta viszont a miniszterelnök még tavaly novemberben azután, hogy a kormány aláírta aMagyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött együttműködésimegállapodást a szakképzés átalakításáról. „A kormány erkölcsi kérdésként kezeli, hogy megtanítsa dolgozni az embereket” – mondta Orbán, hozzátéve: „nem ördögtől való a 15 éves kortól való munkába lépés”.
A két pedagógus-szakszervezet tiltakozik.
„Ma Magyarországon a tankötelezettség korhatára 18 év. Az általunk ismert közoktatási törvénytervezetben ezt egy évvel leszállítanák. A 15 éves kor eddig semmilyen vitában nem merült fel, őszintén szólva nem is értem,milyen iskolarendszerhez kapcsolódik ez az elképzelés, mert ott, ahol 6 éves korban belép a gyerek és 14 éves korban kilép az alapfokú képzésből, mihez fog érteni az a fiatal szakma nélkül?” – mondta lapunknak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, aki a szándék mögött azt látja, hogy az állam valójában ki akar vonulni ezeknek a fi ataloknak az oktatásából. A PSZ csak az olyan elképzeléseket támogatja, amelyek képesítéssel engednek ki fiatalt a közoktatásból. Hozzátette: a 15 éves korhatárra csökkentéssel a kormány semmit nem tesz annak érdekében, hogy a szakiskolákra jellemző magas lemorzsolódási arányon javítson.
Az eduline.hu portálon MendreyLászló, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke tiltakozott, így: „Magyarországon nem olyan képzetlen tizenöt évesekre van szükség, akik csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek. Ezek a fiatalok a gazdaság élénkítésében sem tudnak szerepet vállalni.” Szerinte a tervezett intézkedés pedagóguselbocsátásokhoz is vezetne.
A statisztikák szerint szakiskolákba a társadalom legelesettebb, legszegényebb tagjai küldik gyerekeiket. A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű – vagyis a nagyon szegény és kilátástalan élethelyzetben lévő – gyerekek nagy többsége speciális szakiskolában vagy szakiskolában tanul tovább. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor közgazdászok életpályakutatásában az áll, hogy ezekben az intézményekben a lemorzsolódás kiugróan magas. Tanulmányukban megállapítják, hogy egy középiskolát kezdő 110 ezres évfolyam 25 százaléka, vagyis 26 ezer gyerek kerül valamiféleképpen bajba a középiskolai évek alatt – tehát 15 és 18 éves kora között. A kudarcok különösképpen jellemzik a „társadalom hátrányos helyzetű családjaiból jövő tanulókat: az iskolázatlan szülők gyermekeit és a roma tanulókat”. A lemorzsolódás és a közoktatásból kiesés is őket sújtja a leginkább, s most úgy tűnik, a 15 éves tankötelezettséggel róluk végképp lemond a kormány, ami – szakértők szerint – nem csak emberi jogi, hanem gazdasági szempontból is aggályos. A most lemorzsolódó fiatalok zöme ugyanis már most sem talál munkát, hiszen hiányoznak az alapkészségeik, a közmunkarendszer és a segélyezés ad megélhetést számukra.
A felmérések azt mutatják, a sikeres elhelyezkedéshez az érettségi nélkülözhetetlen.
HalászGábor oktatáskutatót is meglepte a 15 éves korhatár, amely szerinte is túl alacsony. Úgy véli, nem szabad lemondani arról a célról, hogy 17–18 éves korig bent tartsák a fiatalokat a közoktatásban, azonban szerinte erre nem a tankötelezettség kiterjesztése lett volna a megfelelő eszköz. – Le kell mondani arról a célról, hogy ezek a tanulók 100 százalékban benntarthatók az iskolában, Magyarországnak a 90-95 százalékot kellene ambicionálnia, ezért nem volt értelme kötelezővé tenni a 18 éves korhatárt. Európában a 16 éves kor az elterjedt – fogalmazott, hozzáfűzve, a 16–18 éves fiatalok többségét a szakképzésben nem az iskolapadban, hanem sokukat tanulást támogatómunkahelyeken kellene képezni. – Ehhez azonban szükség lenne arra, hogy a munkaadók képzési helyeket hozzanak létre, ami a válság időszakában, nem túl népszerű a cégeknél – mondta.
