'Kérem kartonjaim megsemmisítését, tisztelettel: D–8-as'
Több mint félezer egykori szigorúan titkos (sz. t.) tisztet leplezett le egy kutatócsoport. A hódmezővásárhelyi Emlékpont múzeum gondozásában megjelent és a szigoruantitkos.hu honlapon elérhető adatbázisba a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok összesen 669 sz. t. tisztjének adatait töltötték fel, közülük eddig 547-et sikerült felfedni (névvel beazonosítani), de a többi fedőnév megfejtése is folyamatban van – hangzott el az Emlékpont sajtótájékoztatóján. Ungváry Krisztián és Fráter Olivér történészek az állambiztonsági szaklevéltárban hozzáférhető anyagokat publikálták, így nemcsak a tisztek nevét, (korabeli) lakcímét, hanem az életrajzaikat, személyes adataikat is. A listában a Belügyminisztérium egykori hírhedt belső elhárításának, illetve kémelhárításának sz. t. tisztjeit vették górcső alá, a hírszerzést kihagyták.
Blazovich Péter, az Emlékpont igazgatójának elmondása szerint fontosnak tartották, hogy ne csak azokat az ügynököket ismerhesse meg a közvélemény, akik kényszerből működtek együtt a pártállami titkosszolgálattal, hanem az önkéntes alapon együttműködő, fedett tisztekét is.
„Nem a múltat végképp eltörölni, hanem a múltat végképp megismerni eszmeiség jegyében hoztuk létre a hódmezővásárhelyi Emlékpontot”, fogalmazott a tájékoztatón Lázár János polgármester, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Lázár ez utóbbi minőségében is megerősítette: az állambiztonsági múltat teljes egészében nyilvánossá kell tenni, „akár az összes ügynökét és sz. t. tisztét”. Arra a kérdésünkre, hogy vajon az állambiztonsági mágnesszalag-nyilvántartásokat is nyilvánossá tenné-e, Lázár igennel válaszolt. „Nem akarunk pálcát törni, sem felmenteni, mindenki maga ítélkezhet, ennek azonban előfeltétele az iratok nyilvánossága”, tette hozzá Lázár.
Ami az sz. t. tiszti kart illeti, Ungváry beszámolója szerint fedőmunkahelyen, fedőbeosztásban – akár büfében, akár nemzetközi kapcsolatok területén – dolgozókról van szó, akik vagy volt BM-esek, vagy eleve olyan munkahelyen dolgoztak, amely érdekes volt az állambiztonság számára. Rendfokozatuk volt, anyagi juttatásokat kaptak és „többé-kevésbé önként vállalták a munkát, ideológiai meggyőződésből, tehát nem kényszer hatására”. Az sz. t. tisztek nagyjából az ügynökökkel megegyező mennyiségű információt szolgáltattak a szerveknek, érzékeltette a tisztikar feltárásának fontosságát Ungváry. Az adatbázis nyilvánosságra hozatalát ügyvédekkel egyeztették, és mint elhangzott: közszereplőnek minősülnek az érintettek, így nem volt jogi akadálya a publikálásnak (családtagok személyes adatait viszont nem hozták nyilvánosságra). A listán a kutatók állítása szerint nem szerepelnek olyanok, akik a jelenlegi nemzetbiztonsági szerveknél dolgoznak.
Kérdésünkre Ungváry azt mondta, a Kádár-rendszerben a teljes sz. t. tiszti állomány 2500 fős volt, közülük ezren dolgoztak a hírszerzésnél. Az 1500, elhárításnál dolgozó tiszt felét sikerült tehát azonosítani. Az adatbázis tehát nem teljes, de nem is lehetett az: a titkosszolgálatok számos dossziét visszatartottak a levéltártól, az sz. t. tisztek jelentéseit pedig javarészt megsemmisítették.
Az új listán szerepel egyébként Boros Imre, az első Orbán-kormány (kisgazda) Phare-minisztere és Medgyessy Péter korábbi szocialista miniszterelnök neve (és teljes személyi dossziéja). Mint ismert, Boros tagadta, hogy beszervezték volna, a nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint viszont 1989 februárjában nevezték ki főoperatív tisztnek a III/ II-8 osztályra (elhárítás az idegenforgalom területén). Borost 1990. március 31-én saját kérésére nyugállományba helyezték, amit ő – a dokumentumok szerint – az „elviselhetetlenül magas egzisztenciális kockázattal” indokolt. „Kérem nyilvántartási anyagaim és kartonjaim megsemmisítését. Tisztelettel: D–8-as”.
Medgyessy pedig 1978. március 1-jétől 1982. december 31-ig volt állományban és „jelentős segítséget nyújtott az IMF- és Világbank-delegáció tárgyalásai során titkos úton megszerzett dokumentumok pénzügyi és egyben állambiztonsági szakvéleményezésében, értékelésében. (...) Szóban és írásban egyaránt úgy nyilatkozott, hogy megfelelő kapcsolati rendszer kialakítása esetén továbbra is szívesen vállalja a hivatásos tiszti szolgálatot”.
