„Állami dolgozókat lehetetlenítenek el, miközben a magánszférát a bérek emelésére kényszerítik. Hogyan várhatják el így tőlünk a minőségi munkát és az állami szervezetek erősítését, fenntartását, a lojalitást? –panaszolja a munkaügyi szervezet egy dolgozója. Névtelen levélben persze, mert „kényszer alatt állunk, és sok a veszítenivalónk”. Ezért a munkaügyi bírósághoz sem megy senki, bár az érintettek szerint lenne rá ok, hiszen a kinevezések egyoldalú módosítása miatt legalább háromezer ember fizetése jelentősen – több tízezer forinttal – csökkent az idén.

Van, aki márciusban csak 16-17 ezer forintot fog hazavinni – erősítette meg Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára is. Ennek oka, hogy januártól megvonták a jogszabályban garantált illetménykiegészítést, ami korábban a középfokú végzettségűeknél tíz, a diplomásoknál harminc százalék lehetett. A vezetők az idén a bérek teljesítmény alapján történő eltérítésének lehetőségével sem éltek – ezzel a kedvezménnyel eddig az évek óta elmaradt fizetésemelést próbálták kompenzálni, ugyanakkor túlóradíjként is szolgált –, ami további tíz-húsz százalékos jövedelemcsökkenést okozott.

A januárra járó fizetéseket azonban a legtöbb helyen még a tavalyi szabályok szerint számfejtették. Emiatt a márciusi boríték a munkaügyi szervezet munkatársainak jelentős részénél jóval laposabb lesz a vártnál: az alacsonyabb illetményből levonják még a januári túlfizetést is. Ez pedig az amúgy sem túlfinanszírozott közszférában sok ember számára súlyos megélhetési gondokat okozhat, hiszen egyes embereknek nem egészen húszezer forintból kellene megélnie – hangsúlyozza Fehér József. Az érdekképviselet ezért szeretné elérni legalább azt, hogy az intézkedés vesztesei kapjanak gyors segítséget. Ez lehet illetményelőleg, valamilyen átmeneti támogatás, de szóba jöhet a szakszervezeti segély is.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium napokban kiadott közleménye szerint a bércsökkentés teljesen törvényes. A bérezési rendszer felülvizsgálatánál kiderült ugyanis –tudatta a tárca –, hogy „a kormányhivatalok egyes jogelőd szervezeteinél az illetménykiegészítések egy részét jogellenesen állapították meg, például egyes dolgozók a törvényi 10 százalékos helyett 35 százalékos illetménykiegészítést kaptak”. Nem vitatják, hogy ez valóban háromezer embert érint, tizenötezren viszont állítólag jobban jártak.

Az igazságügy álláspontja szerint tehát a munkaügyi kirendeltségek a megyei munkaügyi központok helyi szervei voltak, s ezért az ott foglalkoztatott köztisztviselőknek –tavaly nyár óta kormánytisztviselők – legfeljebb tízszázalékos illetménykiegészítés járt. A juttatások megkurtítását azonban nem a tárca kezdeményezte, hanem – legalábbis az érintett dolgozók információja szerint – a Veszprém megyei kormánymegbízott értelmezte így a szabályokat. Miután januártól a munkaügyi szervezet – másfél tucatnyi területi államigazgatási szervvel együtt – az újonnan létrehozott fővárosi, illetvemegyei kormányhivatalok alárendeltségébe került, a fizetésekről is a kormánymegbízott dönthet.

A munkaügyi központokat korábban felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárának álláspontja szerint a kirendeltségek nem a megyei hivatalok helyi szervei, hanem azok szerves részét képezik – Fehér József így tudja. Ezt az értelmezést támasztja alá, hogy ezek a szervek nem egyegy városra vagy kisebb térségre, hanem munkaügyi kérdésekben országos, de bizonyos esetekben az egész unióra kiterjedő illetékességgel rendelkeznek. A főtitkár birtokában levő levélben az is szerepel, hogy a nemzetgazdasági tárca a 2011-es költségvetést a korábbi rendszernek megfelelően tervezte, tehát a magasabb illetménykiegészítés fedezete rendelkezésre áll. Ám úgy tűnik, végérvényesen az igazságügy – illetve a minisztérium alá tartozó kormánymegbízott – győzött.

Az érintettek véleménye minderről elég sommás: „a kormány a saját beosztottait lehetetleníti el anyagilag és öli ki belőlük a munkaszeretetet, a tisztviselői hivatástudatot, a tartást”. Ám a szakszervezet egyelőre nem adja fel, és még folyik az egyezkedés: szeretnék elérni legalább azt: a 2010-es nettó jövedelmet kapja meg mindenki az idén is. Fehér József mindazonáltal úgy véli, megoldást csak a készülő közszolgálati életpályatörvény hoz majd. Ha azt elfogadják, talán sikerül a kaotikus javadalmazási rendszert rendbe tenni.

A fizetések teljesítményarányos eltérítésének ügyében viszont hamarabb eredményt várnak: március 7-én a parlament szavaz arról a törvénymódosításról, amely szerint a kormányhivatalokban április végéig dönthetnek erről a többletjuttatásról. A főtitkár reményei szerint az „eltérített” fizetést januárig visszamenőleg mindenki megkapja majd, és akkor legalább utólag számíthatnak némi kompenzációra a munkaügyi szervezetek kormánytisztviselői.

A munkaügyi szervezet 3000 dolgozója rosszul járt