„Írjuk át együtt a médiatörvényt!” elnevezéssel akciót indít az Eötvös Károly Intézet. A Facebookon közzétett felhívás szerint jó hír, hogy a kormány az illetékes EU-biztosnak írt levele szerint immár hajlik a médiáról szóló törvények módosítására. Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint azonban a jogállamiság alapértékeit, az Alkotmánybíróság fontos határozatait sértő hatályos médiaszabályozást egészében hatályon kívül kellene helyezni, és helyette új szabályozási filozófia alapján új törvényt alkotni. Ezért az intézet közös jogszabályalkotásra hívja fel főként a szakmabeli jogászokat és újságírókat, hogy az Országgyűlés munkáját segítve próbálják helyrehozni ezt a reménytelennek látszó szabályozást.

A kormány ugyanakkor a múlt héten, az Európai Bizottsággal kötött megállapodás után egyértelművé tette, hogy csak az unió kérése szerinti négy ponton hajlandó a médiatörvény módosítására. A Médiatanács összetételén sem hajlandó változtatni, még akkor sem, hogy Magyarországon és Európában is bírálják a csak fideszes jelöltekből álló testület összetételét.

A magyar sajtószabadságért már több tüntetést a Facebookon szervező civilek sem érik be azzal, hogy a kormány négy ponton módosítja a törvényt. A következő, március 15-re meghirdetett demonstrációjuk felhívása szerint a bizottsággal történt megállapodás után mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy a magyar kormány nem mondott igazat januárban, amikor azt állította, hogy a médiatörvénnyel minden rendben van. De nem mond igazat most sem, amikor azt állítja, hogy az Európai Unióval egyeztetett módosításokkal ez a médiatörvény immár megfelelő. A március 15-i demonstráció célja, hogy megértessék a hatalommal: „hiába minden alku az Európai Unióval, hiába minden megegyezés a piaci szereplőkkel, legitim médiaszabályozást nem lehet a nyilvánosság kirekesztésével megalkotni!” Ezért azt követelik, hogy kezdődjön el a médiatörvény nyilvános vitája, a szakmai, valamint a szólásszabadságot és más emberi jogokat védő szervezetek és a közvélemény bevonásával. Álláspontjuk szerint a legégetőbb problémák nem szűnnek meg a médiatörvény uniós nyomásra történt módosításával. A budapesti demonstráció mellett a világ tizenöt pontján is megmozdulás szerveződik a magyar sajtószabadságért.

Az európai sajtó továbbra is nagy terjedelemben foglalkozik a magyar médiatörvénnyel. „Továbbra is megfigyelés alatt” címmel közölte bécsi tudósítója írását szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung a médiatörvényről, Brüsszel és Budapest között létrejött egyezségről, valamint a médiafelügyeletet érő bírálatokról. Reinhard Olt, a német konzervatív újság tudósítója rámutat: a médiatörvény vitatott pontjairól az Európai Bizottsággal létrejött megállapodás dacára az Orbán-kormány továbbra is megfigyelés alatt áll. Erről már csak a tőle távol álló sajtótermékek, valamint a parlamenti és a parlamenten kívüli ellenzék is gondoskodik. Kitűnik közülük a Civilek a sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoport. Szerinte nincs jelentősége, hogy a jogszabály néhány pontját módosítják, mert a Brüsszellel kötött egyezség mentesíti a kormányt attól, hogy szavatolja a médiahatóság és a médiatestületek politikai függetlenségét.

A meghívó plakát

Ez a vezérmotívuma a külföldről érkező bírálatoknak is. Ezek pedig csöppet sem csitultak el, ellenkezőleg: Martonyi külügyminiszter vélekedése dacára, miszerint az Európai Bizottság és Magyarország között létrejött megállapodás „bizonyára meggyőzte az Európai Parlament baloldali pártjait arról, hogy nem volt igazuk, és okosabb volna nem erőltetni egy ellenkező értelmű szavazást”, a téma nem került le a napirendről. A szociáldemokraták, liberálisok és zöldek célkeresztjébe most a médiafelügyelet szervei kerülnek, különös tekintettel a médiahatóság és a Médiatanács öszszetételére és időbeli mandátumára. A fenti EP-pártcsoportok vádja szerint a két testület nemcsak „politikailag homogén összetételű”, de egyben „állami, igazságügyi és politikai ellenőrzést is gyakorol az öszszes médium fölött” – áll a FAZ írásában.

Viviane Reding alapjogi biztos egy osztrák lapnak adott szombati interjúban a magyar médiatörvény kapcsán azt mondta, jó volna valamennyi uniós tagállam médiatörvényeit górcső alá vonni. A mé diára vonatkozó törvények legtöbbjére a szubszidiaritás elve vonatkozik, vagyis a tagállamok illetékességi körébe tartozik – tette hozzá az alapjogi biztos, az Európai Bizottság alelnöke. „De hogy ez jó-e így, nem tudom” – mondta. „Ezért jó volna, ha Európa-szerte lefolytatnánk egy ilyen vitát. De akkor minden médiatörvényt meg kellene nézni” – mondta. Reding az interjúban azt mondta, ő maga kezdeményezte, hogy az Európai Parlament ezzel kapcsolatban adjon megbízást a bizottságnak. „Azt mondtam, Magyarország mellett tíz másik országot hozhatnék példának, ahol problémák vannak” –nyilatkozta. Kitért arra is, hogy azt a javaslatát, miszerint minden tagállamban a politikától független médiahatóság legyen, ellenezték a tagállamok. „Huszonnégy ország ellenezte, méghozzá nagyon hangosan, köztük Ausztria is” – fogalmazott. „Talán Magyarország esete véleményváltozáshoz, belátáshoz vezet” – tette hozzá.