Több ponton is módosult a közoktatási törvény koncepciója –adta hírül csütörtökön a Magyar Nemzet. A korábban megismert javaslathoz képest új elem, hogy ismét meg lehetne buktatni az elsősöket. Ez komoly gesztus azon tanárok felé, akik szinte bekövetelték e paszszust a koncepcióba. A javaslat azt tartalmazza, hogy az általános iskola első évfolyamát a szülők előzetes tájékoztatása és sikertelen javítóvizsga után megismételtethetik a diákkal. A szülő is kérheti az ismétlést, ilyenkor a tanév előkészítő év lesz. A tankötelezettség pedig továbbra is 6–17 év.

A közoktatás modernizálásának szempontjából látszólag érdektelennek tűnik, buktathat-e egy tanár vagy sem. Azonban a liberális oktatási kormányzat nem önmagában „csak” korlátozta a buktatást alsó tagozatban, hanem olyan módosításokat alkalmazott mellé, amelyek kiegészítették azt, és a legmodernebb pedagógiai eljárások hazai adaptációját tűzte ki célul. Ezen kiegészítések közé tartozik a szöveges értékelés bevezetése, illetve az iskolai oktatás kezdő szakaszának meghoszszabbítása annak érdekében, hogy a kisdiákoknak elég idejük legyen az írás, olvasás, szövegértés elsajátítására. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ezeket a törekvéseket együttesen szünteti meg az új közoktatási törvényben.

„A különösen nehéz körülmények között (a döntően hátrányos helyzetű területeken tanító vagy többségében ilyen gyerekeket) tanító pedagógusok munkáját kiemelt pótlékkal ismeri el a közoktatási rendszer”, áll a koncepcióban. Vagyis a szegregáló iskolákban oktató pedagógusok is külön javadalmazásban is részesülhetnek. (A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban című könyvből kiderül, az 1970-es években Magyarországon a cigány tanulókat oktató pedagógusokat külön javadalmazásban részesítették. – A szerk.) „A közoktatásért felelős miniszter mindenkori költségvetési keretet különít el a kiemelten hátrányos helyzetű körzetek, illetve óvodások és tanulók hátrányainak csökkentésére”, így a tervezet. A Fidesz–KDNP-s oktatáspolitikusok korábbi nyilatkozataiból sejthető, hogy ebben az esetben a külföldön sem ismeretlen kiemelt oktatási körzetekről van szó. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a leghátrányosabb helyzetű településekre többletpénzt injektálnának.

Visszatérve a koncepcióhoz: változik majd az érettségi feltétele is az előző tervezethez képest, amely még 60 óra közösségi munkához kötötte volna a vizsga lehetőségét, most viszont már csak ötven óráról van szó. Változatlanul hat tárgyból kellene majd érettségizni, szakközépiskolában egy kötelező és egy választható tárgy helyett lehetne szakmai tantárgyat választani. Az új koncepció szigorú kereteket szabna a két tannyelvű iskolák számára. Hároméves átlagban a két tannyelvű képzésben részt vevő diákok legalább 90 százalékának kell az adott nyelvből ötös emelt szintű érettségit tennie, és ugyanilyen arányban legalább két tárgyból kell az adott idegen nyelven négyesre vizsgáznia. Az oktatási hivatal először a 2014–2015-ös tanévben ellenőrzi, hogy a feltételek teljesülnek-e. Ahol nem, ott felmenő rendszerben megszűnik a két tannyelvű képzés. Az optimista elképzelések szerint már a jövő év szeptemberétől életbe léphetne a pedagóguséletpálya-modell – vannak, akik ennél óvatosabban fogalmaznak, és a kormányzati ciklust említik időpont-határozóként –, amelyben az induló gyakornoki alapbér körülbelül kétszázezer forint lenne. Ez valóban radikális emelés – jelenleg egy tanár induló bruttó bére körülbelül százhúszezer forint. Nagyon komoly nagyságrendű pluszpénzt kell ehhez szereznie az ágazatnak, 326 milliárd forintot. Ennek előteremtése most szinte lehetetlen, de Hoffman Rózsa úgy számol, hogy erre a pénzre nem egy összegben van szükség, az államtitkárság a koncepció fokozatos bevezetésére számít.

Az új törvénytervezetet a napokban küldte szét az államtitkárság, és a Figyelő című hetilap szerint Hoffmann Rózsa hét napot adott a szakmai szervezeteknek a véleményezésre.

A szülő is kérheti majd az évismétlést, ilyenkor a tanév előkészítő év lesz