A brüsszeli jelek mindinkább arra utalnak, hogy az uniót érintő gazdasági kihívások, az alapszerződés tervezett módosítása és az európai pártpolitikai erőviszonyok alakulása miatt az Európai Bizottság mihamarabb szeretné lezárni a magyar médiatörvényt kísérő vitákat, ami persze találkozik a magyar törekvésekkel is. Martonyi János külügyminiszter megjegyzése, amely többször is elhangzott Brüsszelben az utóbbi napokban, hogy „kölcsönösen elfogadható” megoldást lehet találni, amennyiben változik a törvény szövege, kezd teret nyerni. Ebbe belejátszhat, hogy Orbán Viktor kormányfő immár rendszeresen találkozik néppárti vezetőkkel Brüsszelben. Ám közben az Európai Parlament szocialista és liberális frakciója a hétfőn elküldött magyar választ is kifogásolja, elfogadhatatlannak tartva a törvény kozmetikai javítását. Ám míg Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető azt mondja, hogy a Neelie Kroes biztos január 21-i levelére érkezett magyar magyarázat „nem kielégítő”, addig a bizottság illetékes szóvivője örömét fejezte ki kedden a válaszlevél tartalma miatt, amely érdemben érinti a három brüszszeli aggodalmat és kész ennek nyomán változtatni a törvény szövegén. Mint Jonathan Todd kifejtette, inkább hetek, mint hónapok alatt lezárhatják a vitát, ha a bizottsági észrevételek nyomán módosul a törvény. Most mihamarabb konzultációk kezdődnek, s a bizottság a magyar fél készségét is értékeli. Hozzátéve persze, hogy a cél az: a magyar szabályozás összhangba kerüljön az európaival. Ám megismételte, hogy a médiahatóság politikai függetlenségének ellenőrzése nehéz ügy, mert az uniós audiovizuális direktíva e tekintetben nem tartalmaz kellő iránymutatást, bár nyilvánvaló, hogy a hatóságnak függetlennek kell lennie.

Jogsértési eljárás sem indul egyelőre, hiszen a magyar fél is konzultálni akar, s a jogi procedúrának is az a célja, hogy az uniós és a nemzeti jog összhangba kerüljön egymással. A párbeszéd nyomán pedig ez hamarabb megtörténhet, mintha jogi útra terelnék a vitát.

Azt a vitát, amely a légkört azért negatívan befolyásolja az európai sajtó érdeklődése és az európai parlamenti szóváltások miatt, de amely nincs összekötve a magyar uniós elnökségi munkával. Legalábbis ezt mondta az elnökség igazságügyi programjáról lapunknak Viviane Reding alapjogi biztos, aki mind ez ideig nem szólalt meg a médiatörvényről, holott Kroes biztos a levelében megemlítette, hogy a szabályozás egyes elemei sértik az alapjogokat rögzítő charta 11. cikkelyét, amely a sajtó szabadságát rögzíti. Viviane Reding a Népszabadságnak azt mondta: „kötelességünk megnézni, hogy az uniós joganyag átültetése a nemzeti joganyagba megfelel-e a charta szellemének”. Emlékeztetett rá, hogy tavaly nyáron a romák franciaországi kitoloncolása idején azért avatkozott be, mert az emberek szabad mozgását tartalmazó direktívát Párizs nem ültette át megfelelően a francia jogba. Ezért indult meg a folyamat, amelynek nyomán Franciaországot az európai bíróság elé lehetett volna idézni, de minthogy a kormány végrehajtotta a szükséges változtatásokat, a kérdés lekerült a napirendről. Ami Magyarországot illeti, Viviane Reding, aki az első Barroso-bizottságban a médiaügyekért felelt, felhívta a figyelmet arra, hogy nincs uniós médiatörvény, de létezik az audiovizuális szolgáltatásokról szóló direktíva, amelynek alkalmazásáért ma Neelie Kroes felel. A feladata ennek ellenőrzése, ideértve a megfelelést a charta szellemének. Valójában ez minden biztosnak kötelessége, „erre tettünk esküt az európai bíróság előtt, hogy tevékenységünk során messzemenően fi gyelembe vesszük a chartát. Vagyis nekem nem kell kézen fogva vezetnem kollégáimat.

– Ezért nyilatkozhatott Neelie Kroes a bizottság nevében –mondta Viviane Reding.

Magyarországon az egyik legismertebb médiajogász, Polyák Gábor aggályosnak tartja a magyar kormány hétfői válaszlevelét, amely szerinte legalább két ponton csúsztatást tartalmaz. Neelie Kroes első aggályára – miszerint a magyar szabályozás túlzottan tág körben írja elő a kiegyensúlyozottság követelményét, amikor azt kiterjeszti a lekérhető adattartalmakra, tehát akár a blogokra is – Navracsics Tibor igazságügyi miniszter azt válaszolta, hogy a kiegyensúlyozottság kötelezettségének pontos tartalmát az 1996-os médiatörvényhez kapcsolódó bírói gyakorlat és az Alkotmánybíróság 1/2007-es határozata tisztázta. Polyák szerint a miniszter válaszával ellentétben a hivatkozott alkotmánybírósági döntésből éppen ellenkezőleg az következik, hogy a lekérhető tartalmakra nem lehet kiterjeszteni a kiegyensúlyozottságot. A kormány válaszából ugyanis kimaradt a hivatkozott alkotmánybírósági határozat legfontosabb mondata: „A véleménypluralizmus fenntartása érdekében a kiegyensúlyozottság vizsgálandó a közpénzből létrehozott és működtetett közszolgálati műsorszolgáltatók, továbbá azon kereskedelmi rádiók és televíziók esetében, amelyek véleményformáló ereje jelentőssé válik.” Tehát csak ezekre vonatkozik a kiegyensúlyozottság követelménye, más médiumokra nem – hívta fel a figyelmet a médiajogász, hozzátéve, még csak az összes kereskedelmi tévére sem vonatkozhat ez a szabály, nemhogy a lekérhető médiaszolgáltatásokra.

A jogász szerint az Európai Bizottság második aggályára – a törvény hatálya kiterjed a más EU-tagállamokban letelepedett műsorszolgáltatókra és így a magyar hatóságok által bírságolhatóak – a magyar kormány válasza kielégítőnek tekinthető, mert az Európai Unió jogrendje bizonyos feltételekkel valóban engedélyezi a külföldi vállalkozásokkal szembeni fellépést, és a vonatkozó irányelvi előírás valóban nem egyértelmű. Ugyanakkor a törvény más részei ettől függetlenül is az európai szabályozásban megengedettnél szélesebb körben vonják magyar joghatóság alá a szolgáltatókat. A harmadik aggályra, az összes online audiovizuális médiumra kiterjesztett regisztrációs kötelezettségre adott magyar válasz, Polyák Gábor szerint, megint sántít. A kormány azt állítja, hogy egyszerű formális adatbejelentésről van szó, a regisztráció nem feltétele a szolgáltatás megkezdésének. A médiajogász azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvény betűje alapján ez nem tekinthető „egyszerű formális adatbejelentésnek”, hiszen aki ennek nem tesz eleget, azzal szemben szankciók alkalmazhatóak. Polyák szerint a kormány válaszleveléből ugyanaz tűnik ki, mint a kormánypárti politikusok és a Médiatanács több tagjának nyilatkozatából is, hogy a médiatörvény szövegébe mást, enyhébb szabályokat látnak bele, mint ami a jogszabályban ténylegesen le van írva.

Viviane Reding a charta szellemét kutatja a magyar médiatörvényben