Engedékenyen elutasító válasz Navracsicstól a bizottságnak
Nyitottak vagyunk arra, hogy a médiaügyekért felelős EU-biztos által felvetett pontokban „az általunk jelzett formában és gondolkodás mentén” a változtatás lehetőségét megnyissuk. Az üzengetések és félreértések elkerülése érdekében azonban személyes, illetve szakértői egyeztetést javaslunk az Európai Bizottsággal, hogy a változás, ha esetleg szükség van rá, minél hamarabb és minél pontosabb formában végbemehessen – ezt Kovács Zoltán mondta tegnap, miután a kormány elküldte a válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira reagálva. „Ezzel véget ér a süketek párbeszéde, és nem politikai, hanem szakmai síkon folytatódik a konzultáció a médiatörvényről”, tette hozzá. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tegnap is úgy fogalmazott, hogy Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos „alapvetően jogtechnikai, jogharmonizációs kérdésekben” fordult Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez. „Ennek szellemében születtek a válaszok is. A jogalkotó szándékát mondjuk el a levélben, hiszen mi csak ebből a szempontból beszélhetünk a kérdésről. És kibontjuk azt is, hogy milyen megoldási utakat találtunk”, mondta.
A Kroes levelében foglaltak „alapvetően jogtechnikai és jogharmonizációs kérdéssé” tétele ismételt csúsztatás az államtitkár részéről, mert a médiabiztos levelében, amelyet lapunkban korábban teljes terjedelmében közöltünk, az szerepel, hogy „a Bizottságnak (Európai Bizottság – a szerk.) komoly kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar szabályozás kompatibilis-e az unió jogával”.
1. Neelie Kroes elsőként azt az aggályt fogalmazta meg, hogy a magyar szabályozás túlzottan tág körben írja elő a kiegyensúlyozottság követelményét, amikor azt kiterjeszti a lekérhető adattartalmakra, tehát akár a blogokra is.
Erre a magyar kormány úgy reagált, hogy ez a magyar jogrendszernek 1996 óta a szerves részét képezi. A médiatörvény ezt azért terjeszti ki az úgynevezett lekérhető médiaszolgáltatásokra, a hír- és tájékoztató műsorszámokra, mert a tendenciák alapján az látható, hogy a hagyományos televíziózás mellé, illetve annak helyére egyre markánsabban zárkózik fel egy új típusú médiaszolgáltatás. Így ennek a szabályozásnak a kiterjesztése azokra a területekre, ahol hasonló tevékenység folyik, „indokoltnak látszott”. A válaszlevélben a magyar fél készségét fejezte ki, hogy pontosítsa a lekérhető audiovizuális szolgáltatások körét, amelyek esetén a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét érvényesíteni kívánja. „Megfontolható lehet a szabályozás olyan irányú módosítása is, amely a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében kizárja a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség előírását”. A válaszlevélben a miniszter hozzáteszi, szintén elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos lineáris médiaszolgáltatások esetében is megszűnjön vagy enyhüljön e kötelezettség.
Kovács Zoltán „közkeletű félreértésnek nevezte”, hogy a szabályozás a magánjellegű termékekre, tájékoztatásra, blogokra is kiterjedne. „Itt mi alapvetően segítséget kérünk a bizottságtól, a sűrű levélváltások helyett. A személyes találkozókon azt próbáljuk körvonalazni, hogy ilyen elképzelések mentén lehetne továbblépni”, mondta. Arra a kérdésre: azt is elképzelhetőnek tartja-e, hogy elsősorban az on line sajtótermékeket, de az írott sajtót is kivonják a kiegyensúlyozott tájékoztatási szabályok hatálya alól, az államtitkár azt mondta: nincs olyan felhatalmazása, hogy további spekulációkra, felvetésekre válaszoljon.
A levél érdekessége, hogy Navracsics nem reagál Kroesnak arra a kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos aggályára, miszerint a bizottság szakértőinek komoly kétségei vannak afelől, hogy a törvény ezen passzusa összhangban van-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkelyével, amely a szólás és az információ szabadságának alapvető jogát tartalmazza. Ez ugyanis a Kroes-levél egyik legsúlyosabb megállapítása.
2. A bizottság második aggálya, hogy a törvény hatálya kiterjed a más EU-tagállamokban letelepedett műsorszolgáltatókra.
Az erre adott válasz lényege, hogy itt szó szerint vették át az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat. Alapvetően a küldő országnak, az anyaországnak van joga a jogsértő médiaszolgáltatóval szemben fellépni, két egymást követő alkalommal. A fogadó ország csak a harmadik alkalommal léphet be a folyamatba, ha a küldő állam intézkedései nem arányosak, azoknak nincs hatásuk a szabálysértő médiaszolgáltatóra. A magyar kormány kompromisszumos javaslata: ha a bizottság továbbra is úgy véli, hogy az uniós irányelvvel nem egyeztethető össze a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozóan bírság megállapítása, a magyar kormány kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e médiaszolgáltatók esetében a bírság kiszabásának lehetőségét mellőzve a magyar szabályozás más hatékony eszközök révén biztosítsa az irányelv által is elismert értékek védelmét. Kovács Zoltán közölte, „határozott szándékunk, hogy a bizottság jogértelmezésével maradéktalanul összhangban álló jogi megoldást intézményesítsünk. Ebben is kérjük a bizottság párbeszédét, a szakértői szintű egyeztetést”.
3. A médiabiztos kifogásolja, hogy a törvény kiterjeszti a regisztrációs kötelezettséget valamennyi online audiovi zuális médiumra.
Az ezzel kapcsolatos aggályokat a magyar kormány nem tartja megalapozottaknak, „mert a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját”. Egyszerű formális adatbejelentésről van szó, a regisztráció nem feltétele a szolgáltatás megkezdésének, pusztán egy ahhoz kapcsolódó járulékos kötelezettség. Az államtitkár közölte, a magyar kormány mindemellett kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az internetes sajtótermékek publikálásával kapcsolatos alapvető információk szükség esetén más jogi megoldás révén álljanak a hatóság, illetve a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére. Arra, hogy ha bírságról nem lehet szó a külföldön bejegyzett médiatermékek esetében, akkor esetleg szűrésről vagy a hazai elérés gátlásáról lehet-e, úgy reagált: „minden ilyen dolog spekuláció”.
A magyar médiatörvényt illetően „meg fognak történni a szükséges kiigazítások” - közölte hétfőn Brüsszelben újságírókkal Martonyi János külügyminiszter. Az ellenzéki pártok viszont elégedetlenek a kormányzati válasszal. Az MSZP elnöke szerint a kormány semmibe vette az Európai Bizottság levelét, konkrét válaszok helyett kioktatta a médiabiztost. Mesterházy Attila szerint a válaszlevélből egyértelműen látszik, hogy a kormány valójában nem akar változtatni a médiatörvényen, hanem időhúzásra játszik inkább, abban bízik, hogy a magyar soros uniós elnökség nyári leteltével az európai figyelem elterelődik majd a jogszabályról. Az MSZP-nek továbbra is az a határozott álláspontja, hogy a több ponton is alkotmánysértő médiatörvényt vissza kellene vonnia a kormánynak és egy újat kellene alkotni az ellenzéki pártok és a szakmai szervezetek bevonásával.
Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy ne csak az Európai Bizottsággal, hanem a hazai szakmai szervezetekkel és a parlamenti pártokkal is egyeztessen a médiatörvényről – reagált a kormány levelére Karácsony Gergely, a párt parlament frakcióvezető-helyettese. Sajátosnak nevezte, hogy amagát a nemzeti együttműködés kormányának nevező kabinet csak az Európai Bizottsággal hajlandó egyeztetni. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban a kormánypártok semmilyen egyeztetést nem tartottak a belföldi szereplőkkel, hanem azt egy „törvénykezési cunami részeként” terjesztették be és „toltak át a parlamenti darálón”. Karácsony szerint a médiatörvény „úgy rossz, ahogy van”, a jogszabály az Európai Bizottság által megfogalmazott aggályokon kívül is több ponton alkotmányellenes, korlátozza a sajtó- és szólásszabadságot. Ezért az LMP elsősorban az Alkotmánybíróságtól várja a médiatörvény megsemmisítését.
Nem kielégítő a magyarázat – mondja Guy Verhofstadt
– Nem technikai kiigazításokra, hanem a törvény alapvető megváltoztatására lenne szükség –hangoztatta hétfőn közleményében Guy Verhofstadt, az európai liberális frakció vezetője, aki azt követően nyilatkozott, hogy megtudta, a magyar kormány válaszolt az uniós médiaügyi biztos, Nee lie Kroes január 21-én elküldött levelére. – A magyar kormánynak azon állítása, hogy a médiatörvény összhangban áll az uniós szabályozással a regisztrálási kötelezettséget, a pluralizmust és a származási ország szerinti elvet illetően, téves – hangsúlyozza a liberális politikus, volt belga kormányfő, aki a napokban Budapesten találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és a kormány több tagjával.
Verhofstadt szerint egyetlen európai országban sem kell előzetesen regisztrálni minden médiumot. Lehet hogy a magyar szabályozás e tekintetben nem sérti a vonatkozó uniós direktívát, de sérti az Alapjogi Charta 11. cikkelyét, amely a sajtószabadság garantálását rögzíti. Az Európai Parlament liberális vezére hozzáteszi, hogy a külföldi székhelyű műsorszolgáltatókra ilyen általános értelmű szabályozást nem lehet a nemzeti joganyagba beilleszteni.
– Ha a magyar kormány nem érti meg, milyen súlyos a helyzet, ha továbbra sem hajlandó a módosításokra és nem veszi figyelembe az EBESZ által megfogalmazott bírálatokat, akkor a liberális frakció sürgetni fogja, hogy az Európai Bizottság gyakoroljon még erőteljesebb nyomást, és indítsa meg a jogsértési eljárást – utalt a várható fejleményekre Verhofstadt.
A szocialista frakció Kroes levelének ismeretében, de még a magyar válasz megérkezte előtt ismételten sürgette a törvény visszavonását. Kérdésünkre Kroes biztos szóvivője csak annyit mondott hétfő délután, hogy egyelőre határidő nélkül tanulmányozni fogják a magyar magyarázatot, a további lépések attól függnek, a szakértők milyen következtetésre jutnak. (Blahó Miklós)
