Mégsem garantálja a Fidesz a nyugdíjak értékállóságát?
A kormányfő hitet tett amellett, hogy a nyugdíjakra csak annyi pénzt lehet fordítani a jövőben, amennyi a járulékokból befolyik. Arról is beszélt, hogy nincs mód a korhatár alatti nyugdíjba vonulás rendszerének fenntartására.
A kormány egyértelműen a svéd nyugdíjmodell felé halad – így értékelték az elmondottakat szakértők. Erre utal, hogy az állami nyugdíjrendszerben létrehoznák az egyéni számlákat, amelyen nyomon lehetne követni minden befizetést. Ám a majdani nyugdíj a svéd modellben kevésbé függ majd az itt kimutatott összegektől, sokkal inkább attól, milyen teljesítményre lesz képes a nyugdíjba vonulás idején a gazdaság. Vagyis, mennyi pénzt (járulékot) tud beszedni akkor az állam. Ez adott esetben elég lehet arra, hogy a jogosulthoz nyugdíj formájában visszakerüljön a hozammal növelt befizetés – ám ha rossz időben kerülünk sorra, akkor kellemetlen meglepetésben lehet részünk, mert a járandóság elmaradhat attól is, amit járulékként befizettünk.
Ahogy az induláskori nyugdíjat, úgy a későbbi nyugdíjemelést sem garantálja ez a rendszer, azt a mindenkori gazdasági viszonyoktól teszi függővé. Erre hívta fel lapunk figyelmét Szekeres Imre, az MSZP költségvetési ügyekért felelős politikusa: szerinte a rendszer névadója, Svédország éveken keresztül nem tudott emiatt nyugdíjemelést adni polgárainak. Szekeres szerint eljött az igazság pillanata az Orbán-kormány, illetve Magyarország polgárai számára: a Fidesz tagadta, hogy a svéd modellt akarja bevezetni, ám itt a bizonyíték, hogy titokban mégis erre készült. A politikus arra kíváncsi ezek után, hogyan kell értelmezni Orbánék ígéretét a nyugdíjak értékállóságának garantálására, amivel az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést próbálják még csábítóbbá tenni.
Tény, a korábbi ígéretekkel nehéz összhangba hozni a mostani bejelentéseket. Az állami nyugdíj mellett annyi szép és jó elhangzott a közelmúltban, hogy a polgárok megnyugodhattak, a megélhetésüket garantáló, tisztes nyugdíjat kapnak, történjék bármi is a világban. Erre most kiderül, hogy ez nem egészen így van, senkinek nem lesz kőbe vésve a nyugdíja. S nem csak amiatt kell újragondolni a rendszer átalakításával kapcsolatos érveket, mert kiszámíthatatlan, milyen teljesítményre lesz képes a gazdaság 10-20 év múlva.
Van egy tényező, ami már most determináló: függetlenül a kormány gyermekvállalást ösztönző politikájától, a következő két évtizedben egyre nagyobb arányt képviselnek a társadalomban az inaktívak, és értelemszerűen egyre kisebbet az aktívak. Azaz, demográfi ai okokból mind több nyugdíjast kell eltartania mind kevesebb dolgozónak. S mivel az aktuális befizetések mennek el az aktuális járandóságokra, a nyugdíjakra fordítható összeg szinten tartásához vagy a járulék mértékének kell brutálisan emelkednie, vagy a munkaerőpiacon kell új belépőknek megjelenniük. Ők bizonyosan nem a most megszületők közül kerülnek ki (hiszen húsz év múlva is még csak felsőiskolai tanulmányaikat fogják folytatni), vagyis a már most inaktívak közül kell minél többeket visszaterelni a munka világába.
Csak őket célozhatta meg a kormány programja, amelyben tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését ígérik. Kérdés, milyen siker érhető el a tartósan munkanélkülieknél, akik közt nagy számban vannak képzettség nélküliek. A másik merítési lehetőség a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, amire a legfrissebb hírek szerint készülnek is Orbánék. Szakértői számítások szerint azzal is elégedett lehetne a kormány, ha a programban vállalt célkitűzések 40–50 százalékban teljesülnének, ám még ebben az esetben sem állna helyre az egyensúly az aktívak és az inaktívak közt 10–20 éves távlatban. Vagyis úgy tűnik, a kormány végül elfogadja a gazdasági racionalitást.
– Ez az őszinteség nagyon hiányzott akkor, amikor a vegyes nyugdíjrendszer felszámolása mellett érvelt a kormány – említette Szekeres Imre. A politikus szerint azonban nem csak itt érhető tetten a kormányzati politika irányának változása. A korhatár alatti nyugdíjba vonulás lehetőségének felszámolását azért tartja meglepőnek, mert a közelmúltban fogadott el a kétharmados Fidesz-többségű parlament egy módosítást, ami a 40 év szolgálati idővel rendelkező nőknek engedi meg a korhatár előtti nyugdíjba vonulást. Szekeres szerint a kormány új politikájával nem fér össze a törvénymódosítás, ezért ha következetes a Fidesz, akkor más választásuk nem marad, mint annak megsemmisítése.
Tizenkilenc hónap munkát találni
Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy a költségtakarékossági tervek érintik a munkanélküli-ellátásokkal kapcsolatos büdzsét. Ebben a kalapban azonban rengeteg tétel szerepel, az álláskeresési járadéktól kezdve az átképzési költségeken át a közmunkaprogramokig. Orbán ezzel kapcsolatban azt mondta az interjúkban – idézzük –, „the era of generous and longlasting welfare benefits for the unemployed is over”. (a bőkezű és hosszan tartó munkanélküli-ellátások korának vége).
Az bizonyos, hogy a kormány a munkanélküli-segélyre való jogosultság időtartamát csökkenteni fogja, de az nem világos, hogy ez az álláskeresési járadékra, az álláskeresési segélyre vagy a bérpótló támogatásra vonatkozik-e. Az első Orbán-kormány idején is szigorítottak a munkanélküli-ellátáson. Akkor igen jelentős mértékben kurtították a jogosultság időtartamát, illetve bevezették az aktív korban lévő munkanélküliek kötelező közcélú munkavégzését.
Ha most az álláskereső-járadék (maximum 270 napra jár) vagy az álláskereső-segély (90–150 napig jár) jogosultsági feltételein szigorítanak, az igen érzékenyen fogja érinteni a munkanélküliségbe kényszerült embereket. Különösen annak fényében, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama 19 hónap, vagyis ennyi ideig tart átlagosan új munkát találni. (A munkanélküliek több mint fele egy évnél régebb óta keres munkát.) Bár ígéret van arra, hogy közmunkákkal segítenék a munkanélküliségtől leginkább sújtott térségekben az érintett embereket, egyelőre ennek részletei nem világosak.
