Átstrukturált reformok - Orbán és a régi, rossz szemlélet
„A kormány olcsóbb és hatékonyabb államot szeretne létrehozni, ennek érdekében a szerkezeti átalakításokat nem szakterületenként hajtja végre, hanem annak egységes kormányzati irányt kíván szabni.” Ezt közölte a Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán. Hozzátették azt is: a növekedési és stabilitási program a tervek szerint február végére készül el, és a kormány akkor tárja a nyilvánosság elé. Tegnap pedig a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott exkluzív nyilatkozatában Orbán Viktor azt mondta: a magyar kormány végrehajtja a költségvetés ígért, hoszszú távú átalakítását, amely kiadáscsökkentést is tartalmazni fog azért, hogy megerősítse az ország hitelességét a pénzügyi piacokon.
„A pénzügyi fegyelem fontos. Amikor helyre akarjuk állítani a pénzügyi fegyelmet, fontos csökkenteni a költségvetési bevételek újraelosztásának szintjét. És idén, amint majd bebizonyosodik, csökkenteni is fogjuk. Ezért úgy vélem, a költségvetés szerkezetileg jó irányba tart”, idézte a Dow Jones Orbán Viktort, aki azt is elmondta: a kormány Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli-segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.
„Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed”, mondta a Dow Jonesnak a miniszterelnök. Mint a hírügynökség hozzátette, a második fél évben a kormány csökkenteni akarja a munkanélkülisegély-jogosultság időtartamát, és ugyanakkor közmunkát adni „legalább” azokban a körzetekben, ahol kevés a munkalehetőség.
Vajon a nemzetgazdasági minisztérium közleménye, illetve Orbán Viktor nyilatkozata visszalépést jelent-e a korábbi – a strukturális reformokra vonatkozó – határozott ígéretekhez képest?
Munkatársunk kérdésére, hogy ezek szerint nem lesz külön egészségügyi vagy nagy oktatási reform, egy kormányközeli forrás azt mondta: „régi, rossz szemlélet ágazati reformok szintjén gondolkozni. És az, hogy átfogó lesz a reformprogram és egységes, nem jelenti azt, hogy hosszú távon nem valósul meg az egészségügy, az oktatás terén a nagy változás”.
Mindenesetre november közepén, amikor a büdzsé vitája kezdődött a parlamentben, úgy tűnik, a miniszterelnök is régi és rossz szemlélettel kezelte ezt az ügyet, mert arról beszélt: a 2011-es költségvetéssel mi, magyarok megállítjuk az államadósság növekedését. Ez a költségvetés az adósságcsapdából való kilábalás első lépése. Nagy szerkezeti reformokat hajtunk végre, és a hiányt is tartjuk. Már megkezdődött a nyugdíjreform, az oktatási reform, az egészségügyi reform és a közösségi közlekedés megújítása is – mondta akkor Orbán Viktor, hangsúlyozva: amennyiben a szerkezeti reformok véghezvitele sikerül, és a hiányt is tartani tudják, akkor 2014-re 70 százalék alá csökkenhet az államadósság szintje. „Ha viszont nem sikerül, akkor ismét vesztesekké válunk”, vizionálta.
A miniszterelnök legelőször tavaly, június elején hangsúlyozta a strukturális reformok szükségességét, amikor hideg zuhanyként érte Brüszszelben Barosso bizottsági elnök figyelmezetése: Magyarországnak tartania kell a 2010-es 3,8 százalékos hiánycélt. Akkor Orbán Viktor szó szerint azt mondta, hogy a magyar gazdaságnak „sürgős és átfogó” szerkezeti átalakításokra van szüksége. „Módosítgatásokkal és kiigazításokkal nem megyünk semmire.”
A Dow Jonesnak adott nyilatkozata alapján viszont nagyon úgy tűnik, hogy nem nagy reformok jönnek egyes kiemelt területeken – az egyébként is ezermilliárdokba kerülne –, hanem módosítgatások, kiigazítások lesznek a „reform” címszava alatt. Így kétséges, hogy megvalósul-e minden, amit Orbán Viktor „jobbkeze”, Matolcsy György beharangozott: ősszel és a tél folyamán (amikor Mikulás-csomag gyanánt a Moody’s hitelminősítő intézet egyszerre két fokozattal minősítette vissza a magyar államkötvények besorolását: a „Baa3” kategóriába, negatív kilátással, csak egy fokkal a „bóvli” kategória fölé) a miniszter a nemzetközi és belföldi pénzpiacok bizalmának erősítéséért a 2011–2012 közé eső időszakra 10-15, „erőteljes strukturális reform” végrehajtását ígérte, megemlítve a közösségi közlekedést, a munkaerő-piaci alapot és az egészségügyi rendszert. És azt prognosztizálta, hogy a beinduló reformok 600–800 milliárd forint megtakarítást hoznak.
Londoni elemzők ugyanakkor pár napja, január elején „komoly kétségeket” fogalmaztak meg afelől, hogy februárban a magyar kormány valóban „fajsúlyos intézkedéseket” jelent be. Kérdés, hogy két-három hét múlva Matolcsy milyen tervezetet küld meg Brüsszelnek, illetve az OECD illetékeseinek, hiszen a postázásról a magyar nemzetgazdasági miniszter már tavaly megállapodott Olli Rehnnel, az EU gazdasági és pénzügyi biztosával.
Nagy Anna kormányszóvivő arra a kérdésünkre, hogy a különböző területeken megvalósulnak-e az ígért nagy strukturális reformok, megismételte Orbán Viktor nyilatkozatának fő állításait, hozzátéve: a részleteket akkor lehet megismerni, amikor a nemzetgazdasági minisztérium a kormány elé terjeszti a javaslatát. De – tette hozzá Nagy Anna – a nyugdíjreform már jól látszik. A mostani kasszából hiányzott 900 milliárd, s ha a rendszer maradna, az unokáink már nem biztos, hogy kapnának nyugdíjat. „Jól láthatóan vannak területek, ahol nagyon komoly problémák adódtak. Ezeken a területeken a fenntarthatóságot biztosítani kell hosszú távon. Ezért kell ezen területeket megreformálni, átalakítani, megújítani”, közölte, kiemelve az oktatást, a közösségi közlekedést és a gyógyszerkasszát.
Hogy az „átalakítás”, a „megújítás” reformszámba megy-e? S hogy mikor születnek meg a reformokhoz szükséges nagy törvények?
A határidő rendkívül szoros, hiszen Orbán Viktor közlése szerint március 15-én az Országgyűlés alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul és kizárólag az új alkotmány normaszövegével foglalkozik. Erre az időszakra a kormány törvényjavaslat-tételi moratóriumot vállal. Vagyis: a parlamentnek éppen egy hónapja lesz az alkotmányozás előtt különböző törvények megvitatására, mivel a tavaszi ülésszak február 14-én kezdődik. És nagy, átfogó reformokat a kormánynak a parlament tavaszi ülésszakára szóló törvényalkotási programja sem jelez. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter meg is jegyezte a dokumentum előszavában, hogy a jogalkotási program, „figyelemmel az Országgyűlés várható, az új alkotmány megalkotásával öszszefüggő, nagy munkaigényű jogalkotási teendőire és az Európai Unió soros elnöki teendőinek ellátásával járó feladatokra, a szokásosnál kevesebb törvényjavaslatot nevesít”. A 12 pont között a felsőoktatási törvény módosítása szerepel, ez része lehet a nagy reformfolyamatnak, viszont utalás sincs egészségügyi vagy nyugdíjtörvények átfogó módosítására.
Ennek kapcsán Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke lapunknak azt mondta: nincs semmilyen ellentmondás az új alkotmányról szóló törvényjavaslat megtárgyalása és a nagy reformjavaslatot szolgáló törvények esetleges megtárgyalása között. „Februárban megszülethetnek javaslatok, amelyekről tárgyalhat a Ház. És ne felejtsük el, hogy a tavaszi ülésszak húsvéthétfő, vagyis az új alkotmány elfogadása után is folytatódik. Májusban és később is napirendre kerülhetnek fontos törvények.”
Megroggyan az Egészségbiztosítási Alap?
Jelentős riadalmat keltett Orbán Viktor nyilatkozata a hazai gyógyszerpiac szereplői közt. Mivel semmilyen részletet nem közölt, így felértékelődött Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter decemberi nyilatkozata, amely szerint e területen 100 milliárd forintot kívánnak megspórolni a kasszából. Ez az összeg az E-Alap gyógyszerkiadásainak közel egyharmada. Az összeg nagyságán túl a riadalmat az is táplálja, hogy semmilyen olyan hatástanulmány nem ismeretes, amiből az elvonás módját és következményeit fel lehetne mérni. A Népszabadság úgy tudja, hogy az E-Alapot felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságát nem vonták be a pénzkivonás előkészítésébe, és Matolcsy György közvetlen környezete sem látott még megalapozó hatástanulmányt.
Lapunknak szakértők elmondták: ekkora elvonható tartalék – a betegterhek drasztikus növekedése nélkül – már nincs a hazai gyógyszertámogatásban. Mind a piaci szereplőket, mind a betegeket „megroggyanthatja” egy ilyen intézkedés. (D.A.N)
