Nehezen állnak össze a fizetési listák
Az idei átlagos bruttó béremelés az Országos Érdekegyeztető Tanács által javasolt 4–6 százalék helyett átlagosan 3,7 százalék körül várható – derül ki a Hay Group Bérstratégiák 2011 felméréséből, amelyben tavaly decemberben 430 hazai és nemzetközi tulajdonban lévő nagyvállalat vett részt. Mint azt Jakabos Tünde, a cég magyarországi vezetője mondta, ez a szám alacsonyabb annál, amit a vállalatok még nyáron terveztek. De nemcsak ez derül ki a kutatásból, hanem az is, hogy az idei béremelések legfontosabb jellemzője a differenciálás ágazatok, iparágak, munkavállalói csoportok, és ami még ennél is fontosabb, a munkavállalói teljesítmény alapján – tette hozzá.
Abban is új az idei év, hogy a kormány bevezette a családi adókedvezményt, amely már eleve különbséget tesz alkalmazott és alkalmazott között. Csak a gyerekek száma miatt, illetve az utánuk járó kedvezmény következtében jelentős eltérések lehetnek az azonos munkakörben korábban azonos nettó fizetést hazavivők között. Arra a kérdésre, hogy ez okozhat-e bérfesztültséget a cégeknél, Jakabos Tünde azt válszolta, hogy bizonyos vállalatoknál biztosan. Ez attól függ, mennyire érett a vállalati kultúra arra, hogy a bérezéssel kapcsolatos kérdéseket transzparensen kezelje. Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a cégvezetések és az emberierőforrás-szakértők idén még körültekintőbbek a béremeléseket illetően, mint bármikor korábban.
Ez alapvetően azt jelenti, hogy lehetőségeikhez mérten igyekeznek kompenzálni a munkavállalóikat a személyijövedelemadó-hatások miatt, ami adott esetben magasabb béremelést jelent. A cafeteriarendszer szabályozásának változása a megkérdezett cégek 65 százalékát arra késztette, hogy átgondolja eddigi politikáját, ám négyötödük továbbra is ki szeretné használni a lehetőségeket.
A kutatásban részt vevő társaságok harmada a bónuszrendszerét is megváltoztatja idén. Azért érdekes, hogy mi történik ezen a területen, mert Magyarországon a munkavállalók fizetésének alapvető része az év végi prémium/bónusz. A Hay Group szerint a változás inkább a struktúrát érinti, a mértékeken nem kívánnak módosítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy idén nem lehet arra számítani, hogy nagymértékben emelkednének a maximálisan kifizethető összegek. A válság miatt egyébként már két éve csökkennek a munkavállalóknak kifizetett bónuszösszegek, s tavaly átlagosan közel 10 százalékkal esett azoknak az aránya 2009-hez képest, akik részesültek valamilyen bónuszkifizetésben.
Érdeklődésünkre Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a bértárgyalások még folyamatban vannak, de közel járnak azok lezárásához. A társaság részéről a bruttó 170 ezer forint alatti bérű dolgozók esetében tartani kívánják magukat az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 6 százalékos ajánlásához, ráadásul az étkezési hozzájárulás növelésével ebben a kategóriában további emelést is elfogadhatónak tartanak. Kifejtette: a juttatások mindig az aktuális prioritásoktól és a lehetőségektől függnek. Az említett bérfejlesztéseket azért tartják felvállalhatónak, mert az elmúlt évet jól zárták, s a válságban a munkavállalók jó partnerei voltak a társaságnak. A vezérigazgató megjegyezte: fontosnak tartják a bérmegállapodás lezárását a februári bérfizetésig, mert megítélése szerint az alacsony jövedelműek nincsenek teljesen tisztában az adóváltozások rájuk vonatkozó negatív összhatásával, így jó volna, ha a vonatkozó emelések még a bérfi zetés előtt megtörténhetnének.
A vállalat részéről ugyanakkor a béremelések során a differenciálást mindenképpen indokoltnak tartják. A 6 százalék rendkívül magas emelés, érinti a cég hosszú távú versenyképességét, így azokban a jövedelmi kategóriákban, ahol az szja-változások enélkül is nettó keresetnövekedést hoznak, ott ez nem feltétlenül megalapozott. A 6 százalékos emelést az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban egyszer vállalható áldozatnak tekintik, amit csakis a válság sikeres leküzdése miatt tudnak elfogadni.
Kérdésünkre, hogy nem okoz-e bérfeszültséget a többgyerekes családok esetében – a bruttó bér szinten maradása esetén – bekövetkező nettó bérnövekedés Sinkó Ottó úgy reagált: biztos, hogy sokak fejében szöget üt az új szabályozás nettó keresetre vetített, gyerekesek számára nagyon kedvező hatása, de ez nem tekinthető bérfeszültségnek, hiszen a cég ugyanazt a fizetést biztosítja. A különbözetet a gyereket vállalók az államtól kapják, éppen a társadalom fenntartása érdekében. Remélhetőleg sokan el fognak gondolkodni újabb gyerek vállalásán, ez egy olyan cél, ami megítélése szerint politikai meggyőződéstől függetlenül támogatható.
A Siemensnél is hasonlóan nyilatkoztak, mint a Videotonnál, azaz az érdekegyeztető tanács ajánlását iránymutatónak tartják, így az átlagos éves béremelés mértéke az irányadónak tekintett 4–6 százalék közé esik. Tóth Gábor, a Siemens Zrt. HR-igazgatója lapunknak megjegyezte: differenciálással ők is élnek, s az alacsonyabb jövedelműek esetében magasabb béremelési keretet határoznak meg az adórendszer változásainak kompenzálása érdekében.
A többgyerekes családok „helyzeti előnyéből” fakadó esetleges bérfeszültségekről úgy vélekedett: ilyen problémáktól nem tartanak. Már csak azért sem, mert a vállalat a bruttó bérek terén a felelősség, szaktudás, teljesítmény és a munkaerő-piaci hatások alapján differenciál. A cafeteria-rendszer „megújul” a magyarországi Siemens-csoportnál, de csak miután lezárul a cégintegrációs folyamat: ennek során a Siemens Zrt.-be beolvad a két gyár, a Siemens Erőműtechnika Kft. és a Siemens Transzformátor Kft. Hogy a megújulás miben is áll, nem árulták el, de annyit megjegyeztek: az adórendszer változása pozitív hatással lesz (a munkaadónak kisebb közteherfizetéssel jár az ilyen juttatás, mint korábban).
A nagy kereskedelmi cégek lapunknak nem kívántak nyilatkozni a bérekről, miután a vállalatok zöme március végén zárja az üzleti évét és jelenleg is tartanak a bértárgyalások. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) tájékoztatása szerint a nagy cégek többsége megadja a dolgozóinak az OÉT ajánlásában megfogalmazott 4–6 százalékos béremelést. (Ami lehet természetbeni juttatás is: arra is van példa, hogy a munkáltató a cafeteriakeretet növeli.) Budai Pálné, a KASZ alelnöke szerint a cégek jó részénél differenciáltan növelik a béreket, így a 4–6 százalékos határon belül a jobban teljesítő dolgozónak nagyobb, míg a kevésbé hatékony dolgozónak kisebb mértékben emelkedik a járandósága. A szakszervezetnél úgy tapasztalják, hogy a dolgozók inkább elfogadják a béremelésnek ezt a módját.
Az Audi győri autó- és motorgyárában jelenleg hatezren dolgoznak. A vállalat a munkavállalói érdekképviselettel kötött kollektív szerződés értelmében időközönként újratárgyalja a béreket, majd ezek eredményeként határozzák meg az emelés mértékét. Az ügyvezetés és a munkavállalói érdekképviselet között jelenleg folynak a tárgyalások – tájékoztatta lapunkat Czechmeister Mónika, az Audi Hungaria kommunikációs vezetője. Az adókedvezmény hatása ettől függetlenül természetesen megjelenik a nettó bérekben – tette hozzá. A munkavállalók jövedelmét a vállalat évek óta cafeteriacsomaggal egészíti ki, ez az elmúlt évben négyszázezer forintot tett ki, melyet a munkavállalók egyéni szükségleteik figyelembevételével használtak fel. Ennek összegét szintén újratárgyalják.
Az épülő kecskeméti Mercedes autógyár eddig felvett alkalmazottainak bérét tavaly májusban emelték négy százalékkal. Kozári Edina, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary szóvivője lapunknak elmondta, hogy az új megállapodást idén májusban köthetik meg, addig a jelenlegi cafeteria-rendszer marad életben. Eddig hétszáz embert vettek fel a magyar Mercedes-gyárba. A 3500 embert foglalkoztató Magyar Suzuki esztergomi autógyárában tavaly körülbelül három százalékkal növelték a bruttó béreket. Ruska Viktória vállalati kommunikációs vezető azt is elmondta, hogy az idei költségvetés még nem végleges, ezért a 2011-es bérekről februárban tárgyalnak.
A válság kezdete óta mind a bérezést, mind pedig a béren kívüli juttatásokat időről időre felülvizsgálják, melynek során figyelembe veszik a vállalat teljesítményét. Utóbbit nem a cafeteria-rendszer keretein belül nyújtják. Ruska Viktória emlékeztetett, hogy a cafeteriát náluk elsodorta a válság: amikor bevezették volna, akkor álltak át más munkarendre Esztergomban. Mint mondta, a termelés, valamint a pénzügyi stabilitás volt e döntés meghozatala során az elsődleges szempontjuk. Ez a juttatási rendszer azóta sincs napirenden: a béren kívüli juttatások léteznek, ezeket nem vonták vissza, ám ez a szisztéma nem a cafeteriarendszeren belül működik.
Az Opel szentgotthárdi gyárában jelenleg hatszázan dolgoznak. Légrádi Edit szóvivő lapunk megkeresésére elmondta, hogy a 2011. évi bérmegállapodás alapján a vállalatnál januári hatállyal az előző évi inflációs rátával változtak a bérek (a végleges adatot pénteken közli a KSH), majd még ez év júliusában teljesítményés piaci alapú bérfejlesztést hajtanak végre. Ezek mértéke együttesen az OÉT-ajánlás felső határát érheti el. Itt sem működik cafeteria-rendszer, egyelőre nem is tervezik a bevezetését.
