Az eddig feltárt tények a vártnál is több visszásságra derítettek fényt. A vizsgálatok várhatóan márciusra zárulnak le. A vállalatok többségénél indokolatlanul sok külsős szerződésre bukkantak, gyakori az ár-érték-aránytalanság és a közbeszerzési eljárás mellőzése.

György István a pazarlás legjellemzőbb példajaként a Budapest Gyógyfürdői Zrt.-t említette, ahonnan állítása szerint röpke másfél év alatt 720 millió forint folyt ki, szerinte indokolatlanul. A főpolgármester-helyettes szerint nem sokkal jobb a helyzet a temetkezési intézetnél sem, amely szinte valamennyi szerződését közbeszerzési eljárás nélkül kötötte. A Főtáv Zrt.-nél volt ugyan közbeszerzés, ám azokat a cég kárára „irányították”.

A szerződéseket – így Görgy István – indokolatlanul magas vállalási árral, minőségi és teljesítési garanciák nélkül kötötték. A közúti anyagszállítási szerződésből csupán egyetlen tétel –a rendelkezésre állási díj – kivétele évente 40–50 millió forint megtakarítást jelent a városnak. György István azt sem titkolta, hogy az új vezérigazgatót többször is megfenyegették, de ő ennek ellenére felmondta az előnytelen szerződéseket. A vizsgálatokat követő intézkedések egyszeri megtakarítása meghaladta a hárommilliárd forintot, de évente további egykét milliárd forint megtakarításra számít a városvezetés.

Ha az új városvezetés ilyen sok pénzt talált a rendszerben, akkor emelés helyett csökkenthetné a szolgáltatások díjait – mondta erre Tüttő Kata. A fővárosi MSZP frakcióvezető-helyettese a költségvetési koncepció visszavonását kéri a városvezetéstől.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai, rendkívüli ülésén napirendre kerül az önkormányzat költségvetési koncepciója, amelyet a városvezetés a megörökölt hiány miatt nem is tekint teljesen a „sajátjának”. A dokumentum szerint a város helyzete csak nyomokban teszi lehetővé a stratégiai törekvéseket.

A koncepcióban az áll, hogy a ciklusban „válsággal kell megküzdeni”. Az egészségügyi feladatokra a tavalyival megegyezően úgy 86 milliárd forintot szánnak, szociálpolitikai és oktatási feladatokra a múlt évinél 1-1 milliárddal kevesebbet, 14, illetve 41 milliárd forintot, míg kulturális feladatokra 2 milliárddal kevesebbet, összesen 14,6 milliárdot.