Meglepő, de jobban érezzük magunkat az EU-ban

Schöpflin György szerint a médiatörvény miatt Magyarországot ért támadás, az, hogy mi vagyunk a célpont, ellenreakciót vált ki, és erősödik az euroszkeptizicmus. Ugyanakkor a Szonda Ipsos egészen meglepő adatot mért: január elején nőtt azok száma, akik szerint az EU-csatlakozás előnyt jelent.

„Én nem tudom, hogy önök ezt hogyan élik meg az Európai Parlamentben, én itt mint választópolgár, megmondom őszintén: nagyon elegem van az Európai Unióból, Brüsszelből és az ő kettős-hármas-hatos mércéjükből... És valahogy itt a Kárpát-medencében mindig mi kerülünk a rossz oldalára”, ez Csermely Péterből, a Hír TV Péntek8 című műsorának műsorvezetőjéből bukott ki a múlt heti adásban, amikor Szájer József fideszes EP-képviselő volt a vendég. A médiatörvény miatt kialakult európai „bohózatról” szólva Csermely, aki a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese is, erős iróniával azt mondta, „hát most piszok jól érezzük magunkat Európában!”.

Műsorvezető társa, Gajdics Ottó (a Lánchíd Rádió vezetője) pedig azt jegyezte meg az EU-kapcsán, hogy annak, „akinek ilyen barátai vannak, már nem kell ellenség”. Mindezt arra reagálva tartották fontosnak megjegyezni, hogy Szájer József a médiatörvény apropóján – ahogyan azt tegnap megírtuk – sérelmezte, hogy kettős mérce van az EU-ban. És amögött, hogy „témává váltunk”, van egy ideológiai háttér, egy üzleti háttér és egy olyan háttér, amely „a lenézés az új tagországokkal kapcsolatban”. Ennek kapcsán beszélt Szájer József Európa „legundorítóbb” arcáról.

Lapunk úgy értesült, hogy a kormány szintjén is érzékelhető az a szemlélet, hogy az EU-ban „lekezelik” az új demokráciákat, így Magyarországot is. Tegnap Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes például a médiatörvényt érintő széles körű bírálatokról szólva úgy vélekedett: a kiváltó ok nem pusztán a médiatörvény volt, hanem egyfajta bizalmatlanság a nyugati országok részéről, amelyek nehezen tudják elhinni, hogy Kelet-Közép-Európában erős demokráciák léteznek.

Kérdés, hogy a médiatörvény miatt a magyar kormányt ért kemény támadások, vagy ahogy a kormány tagjai fogalmaznak a „hisztéria” nyomán erősödhet-e a magyar lakosság unióellenessége, épp a rég várt esemény, az EU-elnökség idején. Nos, a Szonda Ipsos közvélemény-kutatása ezzel kapcsolatban némi meglepetéssel szolgál. Závecz Tibor kutatási igazgató ismertetése szerint ugyanis havi rendszerességgel készítenek méréseket az EU-t illetően. Az egyik kérdésnek az a lényege, hogy Magyarország kompatibilis tagja-e az Európai Uniónak. Erre egy százfokú skálán júliusban 35 pontos értékelés érkezett a lakosságtól, decemberben 39 pontos, míg januárban ez a mutató 41 pontos volt. Vagyis az EU-elnökség felértékelte Magyarország és az unió viszonyát, de a megítélés „nem váltott tartományt”. Ami ennél érdekesebb: a Szonda másik kérdése az EU-csatlakozásunk mérlegére koncentrál. És míg júliusban 38 százalék volt az előnyt, illetve 50 százalék a hátrányt megjelölők aránya, a január elején mért adatok szerint 46 százalék vont előnyös mérleget és 42 százalék negatívat. Závecz Tibor erről azt mondta: egy hosszú idő óta jellemző negatív mérleg enyhén pozitív, kedvező fordulatot vett.

Pedig január elején már nagy hullámokat vetett a médiatörvény rendkívül kedvezőtlen európai visszhangja.

Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselőnek ugyanakkor az a véleménye, hogy a médiatörvény miatt Magyarországot ért támadás, az, hogy mi vagyunk a célpont, ellenreakciót vált ki, és erősödik az euroszkeptizicmus. De nemcsak a Fidesz-szavazók körében, hanem akár a baloldali választók esetén is. Szerinte sokakat irritálhat az a XVIII. századi nyugat-európai sztereotip megközelítés, hogy „tőlünk keletre szőrös barbárok élnek”.

– Bizonyítani nem lehet, de vélelmezhetően Nyugat-Európából Keletre exportálják saját bűntudatukat – fogalmaz a politológus-történész, aki az Európai Unió kapcsán úgy véli: az EU-ban nincs egység, és nem fogadják el a sokszínűséget sem, hiába ez a mottó. A magyarellenes előítélet-hullámra szerinte már nem csak Fidesz-szavazók mondják, hogy „ez már sok”. Schöpflin György azt is szükségesnek tartotta megjegyezni: Magyarországot nem lehet jogilag megfosztani az EU-elnökségtől. Viszont „ami elkezdődött”Magyarországgal szemben, az valami hasonló bojkottra emlékezteti, mint amilyet az EU alkalmazott hónapokon keresztül a Jörg Haider vezette osztrák kormánnyal szemben. Az EP-képviselő meggyőződése, hogy a hazánk elleni „lavina” az EU-ellenes Jobbikot fogja erősíteni.

Németh Erzsébet szociálpszichológus is úgy véli, nagy a valószínűsége annak, hogy abban az országban, amelyik ilyen helyzetbe kerül, mint most Magyarország, nő az euroszkepticizmus, az Európa-ellenesség. De nem biztos, hogy kizárólag a Fidesz-szimpatizánsok között. Hiszen a választások óta már lehetnek olyan bizonytalanok is, a „nem is tudom, kire szavaznék”-csoport, amelyikhez tartozók ambivalensek. Náluk a Magyarországgal kapcsolatosan megfogalmazott túlzó, igazságtalan vádak a „higgyem-ne higgyem” reakciót válthatják ki. S ha most nem is tudják eldönteni, hogy a kormányra vagy az Európai Unióra haragudjanak-e, ha újra és újra megismétlődnek a kedvezőtlen európai véleménynyilvánítások, akkor hosszú távon egyre inkább várható a részükről egyfajta sértődöttség, EU-ellenesség.

A Budapesti Kommunikációs Főiskola tanára szerint (aki rendszeres szereplője a Hír TV egyik véleményműsorának) nagyon bonyolult lenne egy magyar választó részéről az a különbségtétel, hogy Magyarországgal szemben a médiatörvény apropóján egy uniós ország külügyminisztere vagy egy EP-képviselő fogalmaz meg súlyos bírálatokat – így ezeket az EU-val azonosítják. Ugyanakkor úgy véli, hogy az ismétlődések gyakorisága, a „sulykolás” végső soron árt a kormány megítélésének. Akkor is, ha az EU véleménye – amikor hivatalos, szakmai álláspontot kell majd kinyilvánítania a magyar médiatörvény passzusairól – már nyilvánvalóan árnyaltabb lesz.

Magyarországon erősödik az EU-pártiság
Magyarországon erősödik az EU-pártiság
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.