'Horthy light, pusztai Putyin' - írják Orbánról a nyugati lapok
LapzártánkigSchmittPál köztársasági elnök még nem írta alá az új médiatörvényt. A parlament fideszes többsége december 22-én hajnalban szavazta meg a törvény sürgős kihirdetését, ami azt jelenti, hogy a köztársasági elnöknek öt napon belül kell döntenie. Az öt nap azonban akkortól számít, amikor a törvényszöveg a házelnöktől megérkezik az államfő hivatalába. A parlament internetes lapján az szerepel, hogy Kövér László 23-án kapta meg a jogszabály egységesített szövegét. Ha azt már aznap felküldték és az államfői hivatalban át is vették, akkor már lejárt az államfő számára mérlegelési időként szabott 5 nap, de ha csak a karácsonyi ünnepek utáni első munkanapon vette át a hivatal a házelnöki átiratot, akkor Schmitt Pálnak december 31-ig kell döntenie.
A törvény elleni civil és politikai tiltakozó hangok továbbra is erősödnek; rendületlenül szerveződik az internetes sajtószabadság-párti közösség is. Az egyik, a Facebook közösségi portálon indult civil kezdeményezés kiáltványban követelte a törvény hatályon kívül helyezését, polgári engedetlenségi akciót helyezve kilátásba. A kiáltványt eddig ezren írták alá. Petíciókkal, gyarapodó számú, a Facebookon párhuzamosan futó csoportokkal is tiltakozik az online közösség (immár összességében több mint ötvenezer taggal), és a jelek szerint közös fellépésre készülnek, önálló honlapot is terveznek. A mozgalom küldetésnyilatkozata szerint – melyet Babarczy Eszter filozófus, művészettörténész jegyez – tiltakoznak alkotmányos jogaik csorbítása, a sajtó, a televíziók és az internet megfé lemlítése ellen.
Szerdán ismét kiemelt helyen foglalkoztak a magyar médiatörvénnyel mértékadó nyugati lapok.
A magyar médiatörvénnyel kapcsolatos aggodalmakról közölt vendégkommentárt a Frankfurter Rundschau című német lap szerdai számában Elmar Brok, a kormányzó Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti (EP-) képviselője, a német–magyar fórum társelnöke. Brok szerint ha a magyar médiatörvény elleni vádak megfelelnek a valóságnak, a sajtószabadság jelentősége miatt panasszal lehet fordulni az Emberi Jogok Európai Bíróságához, de az EU maga is aktivizálhatja magát az alapjogi chartára és az emberi jogok európai egyezményére hivatkozva.
Az EU-elnökségre készülő Magyarország miniszterelnökének politikáját elemzi Pusztai Putyin Európának című cikkében szerdán a Die Welt című napilap. A konzervatív német újság megállapítja, hogy Brüsszelben senki sem emlékszik olyasmire, hogy egy ország még soros EU-elnökségének kezdete előtt a címlapokra került volna. „Magyarországnak, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnöknek most ez sikerült.” Az új médiatörvény Brüsszel számára, amely a sajtószabadságot mint az egyik legfontosabb európai értéket nagy becsben tartja, „valóságos arculcsapás volt”.
A Der Standard osztrák napilap azt írja hazánkról – Olaszországhoz hasonlítva –, hogy „csak egy lépés hiányzik a tekintélyelvű rendszer kialakulásához”. „Magyarország teljes gőzzel halad az autoriter egypártrendszer felé, egy olyan párt irányításával, amelyet a szabad választásokon kétharmados többséggel ruháztak fel. Orbán Viktor egy »light« Horthy-rendszert épít ki, túlcsorduló nacionalizmussal (a világ minden magyarja magyar állampolgár), megtűrt antiszemitizmussal, az alkotmánybíróság engedelmességre kényszerítésével és egy médiaszájkosártörvénnyel”.
A magyar médiatörvényről közöl interjút egy német nyelvű budapesti hetilap kiadójával internetes oldalán szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az 1988 óta Magyarországon élő német Jan Mainka, aki 1999-ben alapította a 7 ezer példányban megjelenő Budapester Zeitungot, kifejti: német újságíróként nem érzi, hogy az új médiatörvény bármiben korlátozná. Amellett – mutat rá – a magyar törvények esetében is igaz a mondás, „nem eszik olyan forrón a kását”. Mainka a magyar médiatörvényre való nyugati reagálásokat eltúlzottnak, hisztérikusnak tartja.
Magyarország a rendszerváltás után Kelet-Európa egyik legdemokratikusabb állama volt, ám a kormány intézkedései miatti külföldi aggodalmak ezt elhomályosítják – írja tegnapi elemzésében az amerikai AP hírügynökség. A cikk idézi Kovács László egykori EU-biztost, az MSZP alelnökét, aki szerint legutóbbi brüsszeli látogatásakor egykori kollégái „magánbeszélgetések során nagyon kritikusak voltak”, és úgy gondolták, a magyar kormánynak nem kellene arrogáns üzeneteket küldenie az unió fővárosába.
Öncenzúra helyett... cím alatt közölt cikket a magyar kormány intézkedéseiről az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán. „Ha a törvény betűjét komolyan vesszük, az nemcsak a mindenkori hatalom nyomásgyakorlási lehetőségeit tágítja ki aránytalanul az őt ellenőrző médiával szemben, hanem öncenzúrára is kényszeríti a büntetésektől tartó újságírókat” – írja Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko elemző ügynökség vezető elemzője.
