'Horthy light, pusztai Putyin' - írják Orbánról a nyugati lapok

Kiáltvány, petíció, tiltakozás, engedetlenségi mozgalom, játék a médiahatóság elnökéről – egyre változatosabb eszközökkel operál a magyar médiatörvénnyel szembeni „ellenállási mozgalom”. Szerdán is több nyugati lap bírálta a törvény miatt Orbán Viktort, a „Horthy lightot”, avagy a „pusztai Putyint”.

LapzártánkigSchmittPál köztársasági elnök még nem írta alá az új médiatörvényt. A parlament fideszes többsége december 22-én hajnalban szavazta meg a törvény sürgős kihirdetését, ami azt jelenti, hogy a köztársasági elnöknek öt napon belül kell döntenie. Az öt nap azonban akkortól számít, amikor a törvényszöveg a házelnöktől megérkezik az államfő hivatalába. A parlament internetes lapján az szerepel, hogy Kövér László 23-án kapta meg a jogszabály egységesített szövegét. Ha azt már aznap felküldték és az államfői hivatalban át is vették, akkor már lejárt az államfő számára mérlegelési időként szabott 5 nap, de ha csak a karácsonyi ünnepek utáni első munkanapon vette át a hivatal a házelnöki átiratot, akkor Schmitt Pálnak december 31-ig kell döntenie.

A törvény elleni civil és politikai tiltakozó hangok továbbra is erősödnek; rendületlenül szerveződik az internetes sajtószabadság-párti közösség is. Az egyik, a Facebook közösségi portálon indult civil kezdeményezés kiáltványban követelte a törvény hatályon kívül helyezését, polgári engedetlenségi akciót helyezve kilátásba. A kiáltványt eddig ezren írták alá. Petíciókkal, gyarapodó számú, a Facebookon párhuzamosan futó csoportokkal is tiltakozik az online közösség (immár összességében több mint ötvenezer taggal), és a jelek szerint közös fellépésre készülnek, önálló honlapot is terveznek. A mozgalom küldetésnyilatkozata szerint – melyet Babarczy Eszter filozófus, művészettörténész jegyez – tiltakoznak alkotmányos jogaik csorbítása, a sajtó, a televíziók és az internet megfé lemlítése ellen.

Szerdán ismét kiemelt helyen foglalkoztak a magyar médiatörvénnyel mértékadó nyugati lapok.

A magyar médiatörvénnyel kapcsolatos aggodalmakról közölt vendégkommentárt a Frankfurter Rundschau című német lap szerdai számában Elmar Brok, a kormányzó Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti (EP-) képviselője, a német–magyar fórum társelnöke. Brok szerint ha a magyar médiatörvény elleni vádak megfelelnek a valóságnak, a sajtószabadság jelentősége miatt panasszal lehet fordulni az Emberi Jogok Európai Bíróságához, de az EU maga is aktivizálhatja magát az alapjogi chartára és az emberi jogok európai egyezményére hivatkozva.

Az államfő öt napig gondolkodhat, hogy aláírja-e a jogszabályt
Az államfő öt napig gondolkodhat, hogy aláírja-e a jogszabályt

Az EU-elnökségre készülő Magyarország miniszterelnökének politikáját elemzi Pusztai Putyin Európának című cikkében szerdán a Die Welt című napilap. A konzervatív német újság megállapítja, hogy Brüsszelben senki sem emlékszik olyasmire, hogy egy ország még soros EU-elnökségének kezdete előtt a címlapokra került volna. „Magyarországnak, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnöknek most ez sikerült.” Az új médiatörvény Brüsszel számára, amely a sajtószabadságot mint az egyik legfontosabb európai értéket nagy becsben tartja, „valóságos arculcsapás volt”.

A Der Standard osztrák napilap azt írja hazánkról – Olaszországhoz hasonlítva –, hogy „csak egy lépés hiányzik a tekintélyelvű rendszer kialakulásához”. „Magyarország teljes gőzzel halad az autoriter egypártrendszer felé, egy olyan párt irányításával, amelyet a szabad választásokon kétharmados többséggel ruháztak fel. Orbán Viktor egy »light« Horthy-rendszert épít ki, túlcsorduló nacionalizmussal (a világ minden magyarja magyar állampolgár), megtűrt antiszemitizmussal, az alkotmánybíróság engedelmességre kényszerítésével és egy médiaszájkosártörvénnyel”.

A magyar médiatörvényről közöl interjút egy német nyelvű budapesti hetilap kiadójával internetes oldalán szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az 1988 óta Magyarországon élő német Jan Mainka, aki 1999-ben alapította a 7 ezer példányban megjelenő Budapester Zeitungot, kifejti: német újságíróként nem érzi, hogy az új médiatörvény bármiben korlátozná. Amellett – mutat rá – a magyar törvények esetében is igaz a mondás, „nem eszik olyan forrón a kását”. Mainka a magyar médiatörvényre való nyugati reagálásokat eltúlzottnak, hisztérikusnak tartja.

Magyarország a rendszerváltás után Kelet-Európa egyik legdemokratikusabb állama volt, ám a kormány intézkedései miatti külföldi aggodalmak ezt elhomályosítják – írja tegnapi elemzésében az amerikai AP hírügynökség. A cikk idézi Kovács László egykori EU-biztost, az MSZP alelnökét, aki szerint legutóbbi brüsszeli látogatásakor egykori kollégái „magánbeszélgetések során nagyon kritikusak voltak”, és úgy gondolták, a magyar kormánynak nem kellene arrogáns üzeneteket küldenie az unió fővárosába.

Öncenzúra helyett... cím alatt közölt cikket a magyar kormány intézkedéseiről az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán. „Ha a törvény betűjét komolyan vesszük, az nemcsak a mindenkori hatalom nyomásgyakorlási lehetőségeit tágítja ki aránytalanul az őt ellenőrző médiával szemben, hanem öncenzúrára is kényszeríti a büntetésektől tartó újságírókat” – írja Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko elemző ügynökség vezető elemzője.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.