A Belváros kiárusítása?
A Belváros előkelő palotáinak eladása után most lényegében a legpatinásabb utcák egy részét is magánkézbe adná a fideszes Rogán Antal vezette V. kerület. Legalábbis erre enged következtetni az a lapunk által megismert megállapodástervezet, amelynek aláírására október 28-án hatalmazták fel a polgármestert a képviselők. A kerület szóvivője – az ünnepekre való tekintettel – kérdéseinkre semmilyen érdemi választ nem adott, így arra sem, aláírták-e már a kontraktust. A szerződés egy többszintes mélygarázs építésére vonatkozik, érintve a Bécsi utca Szervita tér és Harmincad utca közti szakaszát, a Deák Ferenc utca, valamint a Kristóf tér egyegy részét. Aki pedig mindezt birtokba veheti, az a Csipak Acquisitions cégcsoport érdekeltségébe tartozó Immobilia Real Estate Development Kft. Az V. kerületi Fashion Street-projektet is jegyző ingatlanvállalkozó, Csipak Péter a területen szeretné megvalósítani az Új városközpont nevű fejlesztését, a korábban megvett épületek lebontásával. A három ház védettségét az V. kerület lobbizásának köszönhetően a nyáron szüntette meg az előző Fővárosi Közgyűlés.
Csakhogy a terveket és a kivitelezéshez asszisztáló önkormányzatot számos bírálat érte az UNESCO világörökségi tanácsadó cége, az ICOMOS, a nemzetközi és a hazai építészszakma, valamint civil szervezetek részéről. Az új, többfunkciós épületegyüttes és a tetejére álmodott üvegzeppelin szétzúzná a történelmi belváros architektúráját, veszélyeztetve a világörökségi címet, állítják. Információink szerint a közelmúltban Tarlós István főpolgármester neves építészeti tanácsadói is arra kérték Rogán Antalt: álljon el a beruházás támogatásától.
E bizonytalan helyzetben adna a Belváros zöld utat a városközpont alá épülő, a megállapodástervezetben alépítményként is nevesített mélygarázsnak. De a kiviteli tervek, jogerős elvi és végleges építési engedélyek, részletes műszaki paraméterek hiányában mindez sietősnek, egyfajta biankó csekknek tűnik. Az sem kizárt persze, hogy a kerület a felszíni bizonytalan helyzet rendeződéséig a „sima ügynek” tűnő föld alatti üzlettel kárpótolná a fejlesztőt, mivel a mélygarázs területe „a forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon részét képező ingatlanok alá is benyúlik”.
A köztulajdonú alépítményrészt a beruházó 99 évre viszszabérelné, kizárólagosan üzemeltetné, majd a tulajdonjogát is megszerezhetné. Ezzel együtt pedig akár a szóban forgó utcarészeket is birtokba vehetné. Jóllehet a szerződés rendelkezik az önkormányzati tulajdonjog folytonosságáról, ám több pontja is előrevetíti az esetleges vagyonvesztést. A kerület lényegében elveszítheti a szóban forgó közterületek feletti forgalomtechnikai és üzemeltetési kontrollját, emellett engedélyezi az önkormányzati és a magántulajdonú „ingatlanrészek terepszint alatti összeépítését”, a mélygarázs egészéről pedig kimondja, hogy az „egy építményegységet képez”. Magyarul: egyetlen teleknek tekinti. Ennek tulajdonjogához juthatna tehát a beruházó.
Az már csak hab a tortán, hogy a kerület a neki fizetendő bérleti díjat előre minimalizálja. Kiköti ugyanis, hogy a tarifából az önkormányzati tulajdonrészen végrehajtott fejlesztések ára teljes egészében, egy esetben pedig 50 százalékban leírható. Ráadásul az összeget a bérleti szerződés hatálybalépésekor (a használatbavételi engedély kiadásakor) kell majd véglegesíteni, de azt nem a kerület, hanem az általa felkért könyvvizsgáló teszi meg. Emellett a majdani parkolásidíj-bevételekről is nagyvonalúan lemondanak, hiszen ezt a kérdést a szerződés meg sem említi. Mindössze anynyit „kér”, hogy a beruházó biztosítson kedvezményes parkolást a kerületi lakosoknak este hat és reggel nyolc óra között.
