Ágnes 32 éves építészmérnök egy kis irodánál, és azon szerencsések közé tartozik, aki az átlagbérnél többet visz haza: nettó fizetése 220 ezer forint. Férje jogász egy multinacionális cégnél, az ő bére havi 320 ezer forint. A kettejük fizetése kicsivel több, mint félmillió forint, ami Magyarországon sokaknak csak álom. Ágnesnek két kislánya van, egyikük négy-, a másik kétéves. A kisebbik már fél éve bölcsődébe jár, mert Ágnes visszament dolgozni. Szívesen ment, mert szereti a hivatását, de a döntése mégsem volt teljesen szabad. A férje keresetéből ugyanis a család nem él meg. Ágnes svájcifrank-alapú lakáshitelének törlesztőrészlete az elmúlt években hatvan százalékkal emelkedett, így a néhány éve még „csak” 120 ezer forintos törlesztő 190 ezerre nőtt. És akkor még nem fizettek se rezsit (gáz- és villanyszámla 35 ezer), se közös költséget (18 ezer), se a munkájukhoz nélkülözhetetlen internetet (10 ezer), s nem vettek egy gramm kenyeret sem. Amikor a kisebbik gyerek megszületett, a forinttal szemben folyamatosan erősödő svájci frank miatt világos volt, hogy gyorsan találniuk kell egy bölcsődét a kicsinek, mert csak úgy tudják megtartani a lakásukat, hamindketten dolgoznak. Abban a budapesti kerületben, ahol a család él, nem volt olyan bölcsőde, ahol szabad helyet találtak volna, ezért a szomszédos kerülettel próbálkoztak. Sikerrel, mert néhány villamosmegállónyival odébb van egy állami bölcsőde, ahová fel is vették a gyereket. Ebben az intézményben minden „körzeten kívüli” gyerek után pénzt kérnek az ellátásért, havonta 40 ezer forintot (plusz étkezési díj). Ágnes úgy kalkulált, valahogy kigazdálkodják a bölcsődét. „A gyest arra fordítom, hogy a gyerek nappali ellátásának költségeibe forgatom, ha már nincsenek férőhelyek” –fogalmaz a nő.

Novemberben azonban a kormány úgy döntött, amellett, hogy két évről háromra visszaállítja a gyes jogosultsági idejét, a nyolc órában foglalkoztatott szülőktől megvonja ezt az ellátást.

Öt éve, 2005-ben hirdette meg Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő a „Száz lépés programját”, amelynek egyik pontja volt a gyes melletti munkavállalás „legalizálása”. E szó használata azért indokolt, mert a törvényalkotó szándéka épp a feketemunkák kifehérítése volt: a gyes és a gyed mellett akkor is igen sokan dolgoztak, lévén az alacsony összegű ellátást ki kellett egészíteni a munkaerő-piacról, csak épp a munkát mindenki titkolta. (2005 előtt a jogszabályok a maximum napi négyórás munkát engedélyezték a gyes mellett.) A Fidesz most újra korlátozza az ellátás mellett végezhető napi munkaóra mennyiségét: 2011-től legfeljebb hat órában foglalkoztathatja a munkaadó azt a szülőt, aki az államtól gyest is kap. Teljes munkaidőben elvész az ellátás.

A demográfi ai visszaesés kapcsán gyakran emlegetik, hogy a gyerekvállalás ellen hat a napi politikának kitett családtámogatási rendszer, a kiszámíthatatlan, évekre előre nem tervezhető ellátás. Éppen ennek a kiszámíthatatlanságnak akart véget vetni a Fidesz–KDNP. Legalábbis kormányra kerülése előtt az azóta szociális államtitkárrá lett Soltész Miklós azt nyilatkozta: „a Fidesz továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy előre látható és kiszámítható legyen a családtámogatás”. Ezt annak kapcsánmondta, hogy 2009-ben Bajnai Gordon kormánya arról döntött, hogy a gyest háromról két évre csökkenti. Bajnaiék a módosítást a törvény hatálybalépése után született gyerekekre terjesztették ki.

A Fidesz viszont azoktól a nyolc órában dolgozó szülőktől is elvonja a gyest, akik még e módosítások életbelépése előtt vállaltak gyereket, mint például Ágnes, aki az anyasági ellátást be is építette családi költségvetésébe. A hozzá hasonló családoknak nagy érvágás lehet, hogy jövőre nem folyósítják nekik a gyest. Egykoron a Bokros-csomag bizonyos elemeit (a szociális megszorításokat) azért utasította el az Alkotmánybíróság, mert álláspontja szerint az anyasági- és gyermektámogatási rendszert érintő módosítások a korábban születettekre és a már megfogant gyermekekre nem érvényesek, velük kapcsolatban csak a régi támogatási rendszer alkalmazható. Vagyis, a gyes melletti munkavégzés korlátozását csak az erről szóló törvény hatálybalépését követően megfogant gyerekek esetében alkalmazhatnák.

MegkérdeztükLövétei István alkotmányjogászt, nem ütközik-e az alaptörvénnyel az, hogy azoktól a nyolc órában foglalkoztatott szülőktől is elveszik a gyest, akik még ezekkel a feltételekkel vállaltak gyereket. –A gyes célja, hogy aki otthon neveli a gyermekét, vagyis kiesik a munkából, annak pótolja a keresetét. A Gyurcsány-kabinet ugyan lehetővé tette a teljes munkaidős állást a gyes mellett is, ezáltal a gyest egy plusz szociális támogatássá tette. A gyes eredeti funkciójának visszaállítása nem ütközik alkotmányos akadályba – válaszolta Lövétei István.

Szerettük volna megismerni, Soltész Miklós államtitkár álláspontját arról, mit gondol a kormány, a szociális biztonság érdekében támogatja-e, hogy legyen felkészülési idejük azoknak a családoknak, amelyek el fogják veszíteni a gyest.Napokig vártunk érdemi válaszra, mindhiába. A minisztérium szűkszavú tájékoztatója szerint az erről szóló törvényjavaslatról még tárgyal a parlament. Ma kiderül, megszavazza-e az Országygyűlés, a minisztérium tájékoztatása szerint „ekkor tisztázódik véglegesen a törvény szövege”. Egy biztos, van egy kormánypárti képviselők által benyújtott módosító, amely március 31-ig adna felkészülési időt a nyolc órában foglalkoztatott, gyesen lévő szülőknek. Nem biztos, hogy ezt a módosítót ma megszavazzák a képviselők, hiszen a gyermekek után járó adókedvezményekkel a jómódúaknál visszafolyik az az összeg, ami a gyes elvételével kikerül a családi kasszából. Ha így lesz, akkor a legrosszabbul azok a szülők járnak majd, akik az alacsony jövedelmük miatt a gyes elvételével többet veszítenek, mint amennyivel nőnek bevételeik a gyerekek után járó adókedvezménnyel.