Négy, a párt működését érintő területre (tagsági, döntéshozatali rendszer, szervezeti és működési szabályok, etikai kérdések) vonatkozóan tesz ajánlásokat a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform által kidolgozott alapszabály-tervezet. A dokumentumot korábban kiküldték a tagoknak, a beérkezett több száz észrevételt is beledolgozták a koncepcióba. A végleges dokumentumot megküldték a párt országos elnökségének is.

A lapunk birtokában lévő irat készítői egyebek között azt javasolják, tisztújításkor az elnökségi tagságért indulók előre deklarálják, hogy melyik pártelnöki programot (azaz melyik elnökjelöltet) támogatják, a párt elnökéről és elnökségi tagjairól pedig a teljes tagság szavazzon. A választókerületi elnökök posztjára csak olyan jelölt pályázzon, aki vállalja az országos vezetés programjának végrehajtását. Vagyis, csak az legyen választókerületi vezető, aki a pártelnök követője. A tervezet kiköti azt is, hogy amenynyiben ez a követelmény nem teljesül, akkor a választókerületben hajtsanak végre soron kívüli tisztújítást.

Ami az etikai szabályokat illeti, Gyurcsány platformja többek között azt javasolja: erős hatáskörű bizottság foglalkozzon az ügyekkel és vezessék be a kötelező vagyonnyilatkozati eljárást a közjogi tisztségre aspirálók körében.

Gyurcsány három éve már pártelnökként megpróbált egy alapszabály-módosítást végigvinni, a párt azonban akkor – a túlzottnak vélt centralizációs tartalom miatt – ellenállt. Pártelnökké választása után Mesterházy Attila is fontosnak tartotta, hogy „az alapszabály esetleges kérdéseivel” foglalkozzon a szervezet. Feladatba is adta Harangozó Tamás elnökségi tagnak, hogy nézze át a pártalkotmánnyal kapcsolatban felmerülő kérdéseket és változtatási javaslatokat.

Harangozó a Népszabadságnak elmondta: minden megyei és választókerületi elnököt arra kért, hogy január 20-ig gyűjtsék össze a koncepcionális javaslatokat, az alapszabállyal kapcsolatos esetleges problémák megoldási javaslatait. „Nem egy új alapszabály elkészítése a cél, hanem a jelenlegi alapszabály olyan típusú megújítása, amely a kor újszerű követelményeinek megfelel” – mondta a politikus, hozzátéve: a pártszervezeteknek alapvetően a korrupcióellenes intézkedésekkel, a kiválasztási rendszer esetében pedig egyfajta centralizáció nyomán megerősített vezetői jogosítványokkal kapcsolatban kell állást foglalniuk, alternatívát állítaniuk. Harangozó hozzátette: személy szerint nem híve az általános centralizációnak, szerinte az MSZP-nek továbbra is „alanyi jogon működő, saját véleménynyel bíró alapszervezetek szövetségeként kell működnie”.

A jelöltkiválasztással kapcsolatos problémák (lásd: jelöltállítási belső viták az önkormányzati választáson) alapszabályi kezeléséről Harangozó azt mondta: az elnökségnek sokkal határozottabb jogosítványokat kell biztosítani. „Szintén támogatom, hogy az etikai és fegyelmi ügyeket szétválasszuk, ennek pontos és végleges megoldása majd a belső konzultációk után válik ismertté. Én amellett érvelek, hogy a jogilag releváns ügyeket egy szűkebb, komoly legitimitású, központi testület bírálja el” – fogalmazott.

Harangozó a Gyurcsány-féle tervezetben foglaltakkal kapcsolatban azt mondta: „Ez a tervezet sokkal inkább hasonlít a Fidesz vagy a bukott SZDSZ alapszabályára, nekünk a demokráciát erősíteni, nem pedig elvonni kell. A párttagok és szimpatizánsok véleményének minél mélyebb becsatornázása a megoldás, nem pedig egyetlen emberre, egyetlen vezetőre való építkezés.”

Hétvégén döntenek a platformok sorsáról

Ülésezik a hétvégén az MSZP választmánya, amelyen folytatják a vitát az Építkezés ideje című vitaanyagról. Simon Gábor választmányi elnök lapunknak elmondta: megkezdi munkáját a platformokat és tagozatokat minősítő bizottság is, amely minden bizonnyal javaslatot tesz egy-két tagozat összevonására vagy megszüntetésére is. (Sz. T. L.)