A négy közszolgálati médiumban várhatóan hétfőn jelentik be az eddig csak nyilatkozatokban sejtetett és lebegtetett átalakításokat – értesült a Népszabadság. Állítólag a Magyar Televízió, a Duna TV, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda nemrég kinevezett vezérigazgatói is titoktartást fogadtak; az átalakítási tervekről senkit, még legközvetlenebb kollégáikat sem tájékoztatják, amíg azokra a döntéshozók rá nem bólintanak. A bejelentéseket várhatóan mind a négy médiumban ugyanazon a napon teszik meg. A vezérigazgatók várhatóan hétfőn először az intézményi szakszervezeteket tájékoztatják a szervezeti átalakításról (erre törvény kötelezi őket), ezt követően a szakszervezeteknek tizenöt napjuk lesz a véleményezésre. Így a terveknek megfelelően január elsejével végrehajtják az átalakítást –akár tetszik a szakszervezeteknek, akár nem.

Az átalakítás lényege pedig az, hogy a mostani elképzelések szerint a Magyar Televízióban, a Duna TV-ben és a Magyar Rádió ban egyenként 49 dolgozó maradna a vezérigazgatóval együtt; a többi, közel 3000 dolgozó pedig átkerül a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz. Egyedül az MTI-nél maradhatnak többen – a tervek szerint 100-150-en –, mivel a hírügynökséghez tartozik jövő évtől az összes közszolgálati médium hírgyártása. A „csonka” MTV-ben, az MR-ben és a Duna TV-ben a vezérigazgatók és kabinetjeik mellett maradhatnak a különböző műsorokat megrendelő programigazgatóságok, a promóciós részlegek és jogi osztályok. Ezek a 49 fős „csontvázintézmények” műsort nem fognak gyártani – hogyan is tennék? – csak megrendelni, a műsorszolgáltató alaptól. Az egyes intézményeknél azért éppen 49-en maradhatnának, mert a várhatóan nagy ellenállást kiváltó átalakítás során így próbálják megkerülni a munkavállalói érdekképviseleteket, az üzemi tanácsokat és a reprezentatív szakszervezeteket (a törvény szerint csak 50 munkavállaló fölött kell üzemi tanácsot létrehozni). Lapunk információi szerint a vezérigazgatók egy részének sem tetszik a 49 fős csontvázintézmény kialakításának terve, mert ezzel valójában sokkal kisebb hatalmuk lesz, mint elődeiknek, nem rendelkeznek sem milliárdos büdzsék, sem pedig több száz, akár ezernél is több munkavállaló felett. Az átszervezéseket valójában a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnál fogják végrehajtani. Itt tekintik át a beérkező csaknem háromezer televíziós, rádiós és hírügynökségi dolgozó munkaszerződéseit, és itt döntik el, kire van szükség és kit fognak elbocsátani. Aki nem fogadja el, esetleg hátrányosnak érzi az új szerződését, attól végkielégítéssel megválhatnak. Egyes vezérigazgatók szűk körben öszszességében ezerfős leépítés szükségességéről beszélnek.Az ezer fő elbocsátását pedig szintén januártól tervezik, akkor lép ugyanis újra életbe a másodszor is elfogadott 98 százalékos büntetőadóról szóló törvény, amely a vezetők esetében kétmillió, a munkavállalóknál pedig három és félmillió forint felett 98 százalékos különadóval sújtja a végkielégítéseket, a titoktartási záradékok alapján kifizetendő távozási pénzeket. A hírek szerint a közrádiónál, és – jobb esetben – az MTV-nél és az MTI-nél is megfelezhetik a mostani létszámot.

Az egyes csontvázintézmények valójában csak a műsorokat fogják megrendelni, a műsorkészítés és a gyártási kapacitások biztosítása a műsorszolgáltatási alapnál történik majd. A gyakorlatban ez úgy néz majd ki, hogy például az MTV a tervezett műsorstruktúrája alapján megrendeli az alaptól mondjuk az Aranymetszés című heti kulturális magazint. Az alapnál elkészített műsort pedig átadják az MTV műsorigazgatóságának, ahol azt egy átvevő szerkesztő megtekinti, és ha rendben találja, akkor műsorba szerkeszti.

A közös hírgyárat – Élő Gábor jelenlegi köztévés hírigazgató irányításával – a tervek szerint az óbudai, Kunigunda utcai új MTV-székházba helyezik. A hírműsorokat tehát egy helyen készítenék, egyelőre azonban nem világos, hogy ehhez a műsorstruktúrákat is átszabják-e –a jelenlegi rendszerben ugyanis szinte óránként kellene egyegy rádiós vagy tévés híradót összeállítani. (Az sem körvonalazódott még, hogy mennyire lesznek ezek egyenhíradók, mindenesetre a műsorstruktúrát mindenképpen átalakítják, már csak azért is, mert a közmédiában reklámra fordítható időt megnövelték, ahogy például a rádiós zenei műsorszámok kvótáját is – a tervek szerint 40 százalékra.) A háttérműsorok szerkesztése a hírek szerint marad az adott médiumoknál – Az Este például az MTV-nél –, így vélhetően nem minden műsor lesz egyforma. A vidéki stúdiókat, illetve külföldi tudósítói hálózatokat viszont szintén összevonhatják, így gyakorlatilag ugyanaz a hír lesz másként „megzenésítve” a rádióban, tévében, hírügynökségben – és ha az MTI hírszolgáltatásához a jövő év második felétől mindenki ingyen férhet hozzá, akkor immár az online hírszájtok többségén is. Információnk szerint megyénként négyfős stábban gondolkodnak: egy tévés, egy rádiós riporter, egy MTI-s és egy videós; ezen kívül helyi, körzeti – vagy külföldön élő – tévés, rádiós újságírókkal kötnének külsős szerződéseket. Várhatóan napokon belül szintén bejelentik, hogy a négy közszolgálati médium internetes portáljait egyesítik, egységessé teszik – úgy tudjuk – hirado.hu néven. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap január elsejével veszi át a négy intézmény összességében sokmilliárdos (jelenleg még leltározás alatt álló) vagyonát, így a jövő évtől nemcsak az alkalmazottak jelentős részétől, de archívumoktól, ingatlanoktól is mentesítik a négy közmédiumot. Mindez tehát a Szalai Annamária által felügyelt alaphoz kerül, amely a vagyont értékesítheti, bérbe adhatja, zárt pályáztatással.

A vagyonkezelő alapot a nyáron elfogadott fideszes médiacsomaggal hozták létre, mint a Műsorszolgáltatási Alap jogutódját, de sokkal kiterjedtebb felhatalmazással: „feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a nemzeti hírszolgáltatás, a közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és gazdagítása, a műsorok sokszínűségének biztosítása”. Az alap vezetőjét, Fazekas Csabát is Szalai Annamária nevezte ki (Fazekas Csaba korábban a Hír TV-nek, illetve az – egykor Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó – Hung-Ister Zrt.-nek volt a vezérigazgatója), és az alap támogatási politikáját is a kizárólag fideszes tagokból álló médiatanács határozza meg, ahogy az összes vezetői jogosítványt is Szalai Annamária birtokolja.

Ezzel válik teljessé tehát a közmédiumok kiürítése és központosítása. Önállóságukat papíron megtarthatták: nonprofit részvénytársaságokként, de egy összevont médiakuratórium fennhatósága alatt működhetnek; az elnököket jobboldali médiumoktól érkezett vezérigazgatókra cserélték – kivéve az MTV kormányát még a választások előtt jobbra rántó Medveczky Balázst. Az új vezetők fölött a munkáltatói jogkört ugyan a fideszes többségű médiakuratórium gyakorolja, de nem szólhat bele a műsorszerkesztésbe, sőt a kuratóriumnak kifejezett feladata a közmédiumok függetlenségének védelme. Ez azonban üres szabály marad, mint ahogy az is, hogy a közmédiumi alkalmazottak fölötti munkáltatói jogokat a vezérigazgatók gyakorolják – hiszen nem igazán lesz ki fölött gyakorolni, s a kuratóriumnak sem nagyon lesz mi fölött őrködni. Arról pedig a törvény nem rendelkezik, hogy a vagyonkezelő alap pontosan mibe is szólhat bele, így aztán a kuratórium, a vezérigazgatók, valamint a közös felügyelőbizottság hatásköre lényegében az intézmények csonkjaira korlátozódik. Érdemi beleszólása tehát magának az alapnak, illetve kezelőjének, a médiatanácsnak lesz, amely így egyszerre láthat el jogalkotói és jogalkalmazói, ellenőri és végrehajtói, bírósági és hatósági jogköröket – az egész magyar média fölött.

Apró folt a tervekben: arra egyelőre nem tér ki a törvénycsomag, hogy a vagyonkezelő alap mégis ki fölött és milyen munkáltatói jogokat gyakorolhat; sejtelmesen annyit említ a parlamenti döntésre váró új médiatörvény, hogy a vezérigazgatók az alaphoz küldik továbbképzésre a közmédiumok alkalmazottjait.

Garantált bevételek

Jövőre már a felturbózott vagyonkezelő alapon keresztül kapják az állami támogatásuk döntő részét is a közszolgálati médiumok: az alap jövőre hatvanmilliárd forintból gazdálkodhat, az átvállalt üzembentartási díjból 58,7 milliárdra számíthatnak, amiből 48 milliárdot utalnak tovább a négy közmédiumnak (valamint töredékét a médiatanács és a közalapítvány működtetésére). A hozzájuk befolyó műsorszolgáltatási díjakból pedig 1,6 milliárdot utalnak tovább az MTV-nek, a Dunának és a közrádiónak. 2012-től viszont az alap közszolgálati hozzájárulás címén 65 milliárd forintot kap majd az államtól – vagy ha valamilyen oknál fogva mégsem fizetnének neki, hát behajthatják a jegybankon is.

A médiatörvény tervezete a nyilvánosság legfőbb elemét, a médiát egy alkotmányosan eleve kifogásolható konstrukciójú hatóság jogkörébe vonja, s ezzel a demokratikus nyilvánosság egészét fenyegeti – figyelmeztet az elmúlt fél év médiaszabályozási folyamatát élesen bíráló állásfoglalásában a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A szervezet a közmédia és a médiafelügyelet intézményeit alapjaiban átalakító tervezet visszavonását és az alkotmányossági aggályokat is felvető törvényelemek újragondolását javasolja – áll a MÚOSZ közleményében.

Alapba kerül