Némedi Dénes 1965-ben történészként végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd 1967-től a Debreceni Orvostudományi Egyetemen tanított filozófiát. 1973-ban Budapestre került az ELTE Szociológiai Intézetébe. 37 egyetemi évfolyamot tanított a magyar és az egyetemes szociológia történetére, szociológiaelméletre, valamint újabban kultúra- és művelődéstörténetre is.

Némedi Dénes alakja ifjú korától a tudós professzor típusát idézte környezetének. E sorok írója, akinek megadatott, hogy a kezdő tanárral éveken át együtt dolgozzon, tanúsíthatja, hogy ez a már fiatalon rendkívüli olvasottságú, egyszersmind páratlanul mélyen gondolkodó kutató derűs iróniával és öniróniával mozgott az életben. Másokkal szembeni igényességénél csak önkritikai attitűdje volt erősebb. Utolérhetetlen tudományos tájékozottságáról tanúskodik, hogy egyetemi szakdolgozatát az ausztromarxizmusról írta, egyetemi doktori disszertációját a Magyar Szemléről, első könyve viszont a népi szociográfi áról szóló valaha írott legjobb munkák egyike. Ugyanolyan otthonosan mozgott Erdei Ferenc világában, mint Émile Durkheimében. Négy idegen nyelvet birtokolva tanulmányozta a világ néhai és mai legjobb szociológusainak műveit, a hazai és az internacionális valóságot. Közel 200 publikációt tartalmazó életművét a durkheimi tudásszociológiáról szóló monográfiájával, a klasszikus szociológia történetét taglaló nagyszabású kézikönyvével és a tanítványaival írott Modern szociológiai paradigmák című kötettel koronázta meg.

Kivételesszerénységeszinte taszította a közszerepléstől. Amikor számos pályatársa úgy érezte, hogy a kor „megmondóemberének” kell lennie, ő nem járult hozzá, hogy a Ki kicsoda szócikket közöljön róla. Talán ez is közrejátszott abban, hogy november 1-jén bekövetkezett haláláról jóval később értesültek még a hozzá közel állók is.

Halála váratlanul érte hozzátartozóit, kollégáit, tanítványait. Maga sem gondolt a közeli elmúlásra. Legutolsó tudományos önéletrajzát így fejezte be: „2012-ben bizonyosan meg kell válnom összes hivatalos funkciómtól, a pálya végére érek. Nem vagyok elégedetlen.”

Némedi Dénestől ma 12 órakor a Fiumei úti sírkert ravatalozójában vesznek búcsút.