Idén áprilisban egy gyomaendrődi férfi agyonverte volt feleségét, majd a holttestet a tanyájára vitte, levetkőztette, feldarabolta és elrejtette. A rendőrök nyomkereső kutyák jelzése alapján találták meg a nő testét egy rozsdás, vasból készült etető alatt. A férfit már 2006-ban feljelentette erőszak miatt az akkor még vele élő áldozat.

Az ORFK nyilvántartása szerint idén eddig negyvenkét nő halt meg családon belüli erőszak következtében: férjük, élettársuk, volt partnerük ölte meg őket. A legidősebb áldozat 74, a legfiatalabb 16 éves volt. Jogvédők becslései szerint a partnerük vagy volt partnerük által bántalmazott nők száma eléri a félmilliót Magyarországon.

Minden ötödik nő él vagy élt olyan kapcsolatban, melyben rendszeres bántalmazásban van vagy volt része. Ezek az adatok évek óta változatlanok. 1991 óta világszerte november 25. és december 10. közt rendezik meg a 16 Akciónap a nők elleni erőszak ellen nevű eseménysorozatot, hogy felhívják a figyelmet a problémára.

Az Eurobarometer 2010-es felmérése szerint a magyar válaszadók 77 százaléka szerint a szigorúbb törvényi szabályozás nyújthatna tényleges segítséget a bántalmazott nőknek. Civil szervezetek szerint azonban a kormány ebben a kérdésben folytatja elődei „időhúzó taktikáját”. Egy 2010-es kormányhatározat előírja ugyan a családon belüli erőszak fogalmának megfelelő jogágakban történő pontos meghatározását, de határidőnek mindehhez jövő év végét jelöli meg. Vagyis – állítják a jogvédők – az erőszaktevők hatékony elrettentése legalább további egy évet várat magára.

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen és a Patent Jogvédő Egyesület levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez a családon belüli erőszak hatékonyabb kezelése érdekében. A levélre Répássy Róbert államtitkár válaszolt, ígéretet téve arra, hogy ha a témával foglalkozó civil szervezetek szerint ez szükséges, akkor megvizsgálják a szabályozást. – Hosszú ideje mondjuk, hogy rossz a távoltartási törvény, mert nem azonnal, hanem átlagosan 6 hónap alatt valósul meg a távoltartás, és sokkal rövidebb időre szól, mint a nyugat-európai országok többségében – mondja Kispéter Erika, a Patent Egyesület munkatársa. Emlékeztetett: az ENSZ emberi jogi bizottsága idén fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy Magyarország még mindig nem fogadott el önálló, hatékony fellépésre alkalmas törvényt a családon belüli erőszak ellen.

A 16 Akciónap keretében a jogvédők idén kiemelten foglalkoznak az úgynevezett szülészeti erőszakkal is. A jogvédők szerint ugyanis a nők szüléssel kapcsolatos önrendelkezési jogait korlátozza a jelenlegi jogi helyzet. Hangsúlyozzák: a családon belüli erőszakhoz hasonlóan az áttörést jelentő jogszabályi változások ezen a területen is váratnak magukra. Tiltakozásul – immár kilencedik alkalommal –idén is felvonultak a Belvárosban a „néma tanúkkal”, vagyis a negyvenkét áldozatot jelképező piros bábuval.

„Néma tanúkkal” az erőszak ellen