Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság támogatta azt a kereszténydemokrata felvetést, hogy az új alaptörvénybe valamilyen formában kerüljön be, hogy az élethez és az emberi méltósághoz való jog a magzati életet is megilleti. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának egyik fideszes alelnöke szerint ez csak egy dogmatikai vita része, amelyből egyáltalán nem következik az abortusztörvény szigorítása. – Ha ezt a jogot korlátlanul kiterjesztjük a magzatokra is, akkor nemhogy az abortusz, de a 72 órával az aktus után bevehető fogamzásgátló tabletta alkalmazása is tilos lenne. Ez pedig nyilvánvaló képtelenség – nyilatkozta lapunknak. Ez ugyanis azt jelentené, hogy abortuszra csak egyetlen esetben, az anya életének védelmében kerülhetne sor. Ezt azonban, hangsúlyozta Gulyás Gergely, sem a Fidesz, sem a KDNP nem akarja. Hozzátette: ő ugyan „a világ egyik legkegyetlenebb dolgának” tartja az abortuszt, de ezt a véleményt nem emelné törvényi erőre. Ehelyett inkább azt javasolják, hogy az új alaptörvény rögzítse: az államnak a fogantatástól kezdve kötelessége védeni a magzatot. Gulyás Gergely emlékeztetett: ezt két korábbi alkotmánybírósági határozat is kimondja. Jelenleg e védelem alatt elsősorban a tanácsadást, a krízishelyzetben lévő nők segítését értjük. Az alelnök szerint azonban még ez sem dőlt el véglegesen, hiszen ma is létező állami kötelezettség erőssebbé tételéhez elég lenne a magzati életről szóló jogszabály módosítása.

– Ez azt jelentheti, hogy a terhességmegszakítást megelőzheti egy olyan eljárás, melyben újabb lelki sebek okozása nélkül jobban megismertetik a nőkkel döntésük súlyát – magyarázza. Ennek kidolgozásához pszichológusok és egyházi szakemberek segítségét is igénybe vennék. Az alelnök elképzelhetőnek tartja, hogy ha az apa személye ismert, őt is bevonnák a konzultációba.

Kérdés, hogy a KDNP megelégedne-e ezzel. A kérdést felvető alkotmányos alapértékek munkacsoport vezetője, a kereszténydemokrata Tarnai Richárd a Hírszerzőnek ugyanis azt mondta: számukra fundamentális kérdés, hogy a magzat fogalma bekerüljön az alkotmányba. Azzal, hogy egyébként milyen jogszabályokat kell vagy lehet módosítani, nem foglalkoznak. Hozzátette azt is, hogy ha ez belekerül az alkotmányba, azt jelenti, hogy „az Alkotmánybíróság a későbbi döntéseinél ezt kell, hogy alapul vegye”.

– A polgári törvénykönyvben most is benne van, hogy az ember jogképessége a fogantatástól a haláláig tart – magyarázza Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte egy elvi szöveg megváltoztatása önmagában, az abortusztörvény megváltoztatása nélkül nem jelent újdonságot az eddigi gyakorlathoz képest. – Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata nem tekintette alkotmányosnak az abortusz nyílt tilalmát, bújtatott tilalom van, az anya nyilatkozhat arról, hogy szükséghelyzetben van-e. Ha így tesz, bizonyos időbeli korlátok közt joga van az abortuszhoz – mondja. Az viszont az alkotmányjogász szerint nyitott kérdés, hogy lesznek-e olyanok, akik belekapaszkodnak egy esetleges új alkotmányszövegbe és erre hivatkozva megpróbálják elérni az abortusz tilalmát vagy szigorítását. Azt pedig, hogy milyen sikerrel járnak, szerinte lehetetlen megjósolni.

Ami a fideszes terveket illeti: Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért betegjogi programvezetője szerint nincs szükség arra, hogy a jelenleginél jobban megismertessék a nőkkel a döntésük súlyát.

– Most is benne van a törvényben, hogy két konzultáción kell részt venniük az abortusz előtt, ahol tájékoztatják őket egyebek mellett az örökbe adás lehetőségéről. Sőt az is szerepel a törvényben, hogy ha lehetséges, az apa is vegyen részt a beszélgetésen – mondja.

A programvezető elismeri, az államnak kötelessége védeni a magzatot, ezért nem lehet például a hatodik hónapban súlyos válsághelyzetre hivatkozva abortuszt végeztetni. További nyomást gyakorolni a nőkre szerinte felesleges. – Az államnak nem feladata a művi terhességmegszakítás erkölcsi megítélése. De ellenőrizheti például a családvédelmi szolgálatokat, hogy megfelelő-e az abortuszra jelentkezőknek nyújtott tanácsadás minősége –hangsúlyozza. Kapronczay Stefánia szerint minden változtatás, szigorítás előtt figyelembe kell venni, hogy az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint, ahol illegális vagy nagyon szigorú feltételekhez kötött az abortusz, ott jelentősen nő az illegális terhességmegszakítások száma. Ez pedig komolyan veszélyezteti a nők egészségét.

– Ez is az állam felelőssége – teszi hozzá.

Az AB az önrendelkezés jogáról

A Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság kétszer, 1991-ben és 1998-ban határozott az abortusz alkotmányosságáról. Az 1991-es döntés indoklásában ez állt: „A terhesség olyan változásokkal jár az anya szervezetében, s – normális esetben – a gyermeknevelés olyannyira meghatározza az anya további életét, hogy az Alkotmánybíróság megítélése szerint az abortusz lehetőségének … szűk körű kizárása is közvetlenül és lényegesen érinti az anya önrendelkezési jogát.” A testület úgy ítélte meg, hogy a nők önrendelkezési joga miatt az abortusz nem tiltható be, ugyanakkor a magzati élet védelme érdekében nem engedhető meg indok nélkül. Azt is kimondták, hogy a magzat jogalanyiságának eldöntése a jogalkotó feladata. Ezután született a magzati élet védelméről szóló, 1992. évi törvény, melyben meghatározták az új szabályokat. Ez abból indult ki, hogy a magzat csak potenciális, leendő ember, ezért lehetőséget biztosított a művi terhességmegszakításra, az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén. Az AB 1998 őszén e törvény alkotmányosságát bírálta el. Az alkotmánybírák többségi határozata elutasította az egész törvény alkotmányellenességének és a magzat jogalanyiságának kimondására irányuló magzatvédő indítványokat, és alkotmányosnak fogadta el a terhesség megszakítását súlyos válsághelyzet esetén. Hozzáfűzték, hogy a válsághelyzet fennállásának vizsgálatáról a törvényhozó kizárólag akkor mondhat le, ha egyszersmind a magzati élet védelmére irányuló, megfelelő ellensúlyt képező rendelkezéseket is megállapít.

Magyarországon a terhességmegszakítást válsághelyzetre hivatkozva 12 hetes terhességi korig lehet elvégeztetni. A terhes nő kérelmét személyesen kell a családvédelmi szolgálat munkatársa elé terjeszteni, aki tájékoztatja őt arról, milyen, a gyermekvállalást könnyítő lehetőségek vannak, milyen segítséget kaphat, ha meggondolja magát. Ha mégis az abortusz mellett dönt, három nappal később újra meg kell jelennie a szolgálatnál, ahol a kérelmet rögzítik. Ezután nyolc napon belül jelentkezni kell egy választott egészségügyi intézménynél, ahol elvégzik a beavatkozást. Az abortuszok száma folyamatosan csökken: míg 1990-ben száz élve születésre 72 abortusz jutott, addig tavaly 43.