'Ha az MSZP-n múlott volna, Zuschlag még mindig politizálna'

Az MSZP nem azért nem képes hatékony ellenzéke lenni a jogállamot felszámoló Fidesz-politikának, mert nem tud ellenzékiként viselkedni, hanem mert ehhez nincs meg a morális alapja – állítja Várnai László, Kiskunhalas idén visszavonult MSZP-s polgármestere. Várnai sokatmondónak tartja, hogy Zuschlag Jánost vagy Hagyó Miklóst nem az MSZP etikai bizottsága, hanem az ügyészség vonta ki a politikából.

Kiskunhalas – Zuschlag János városa – az egyetlen nagyobb település Bács-Kiskun megyében, ahol az idén nem a Fidesz győzött a helyhatósági választáson, és az MSZP legalább alpolgármestert tudott adni. A szocialista párt egyre inkább kikopik a vidéki Magyarország politikai életéből, pedig a halasi példa is jelzi: mindenütt volna széles baloldali választói réteg – állítja Várnai László, aki négyéven át országgyűlési képviselő, nyolc éven át polgármester volt Halason az MSZP színeiben.

Zuschlag János már a rács mögött ült 2007 októberében, amikor az MSZP Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága (OEEB) még mindig Szabó Károly kiskunhalasi MSZP-s politikus ellen akart pártfegyelmit indítani, aki előzőleg a Népszabadságnak elmondta: hiába fordultak az MSZP országos vezetőségéhez, hogy Zuschlag csalással duzzasztotta föl a kiskunhalasi szervezet létszámát 120-ról 500-ra. Szabó hiába ment bármelyik pártvezetőhöz, mindegyik máshoz utasította. Végül Simon Gábor, az országos választmány elnöke kereken megírta nekik: az etikai bizottság és az országos elnökség több tagjának álláspontja szerint „ezt az ügyet újból felnyitni nem lehet”.

– Zuschlag Jánost a mai napig nem tudtuk volna kiszorítani a politikából, ha nem az ügyészség jár el abban az ügyben, amiben már az etikai bizottságnak el kellett volna járnia – állítja Várnai László. – A párton belüli gondolkodásra jellemző, amit legutóbb Botka Lászlóról mondott egy bennfentes a Népszabadságban: öt perccel tovább védte Hagyót, mint kellett volna. Ha egyetlen percig védte, az is sok!

Várnai szerint legalább 12-13 éves folyamat vezetett az MSZP mostani mélyrepüléséhez. A fordulat valahol 1997–98 táján történt. Kormányon voltak akkor, az SZDSZ-szel együtt kétharmados többségben, a Bokros-csomagnak már kezdtek beérni a gyümölcsei – elhitték, hogy nincs alternatívájuk; senki más nem tudná kormányozni az országot.

– Elfelejtettük, miért hívtak vissza az emberek a hatalomba olyan nagy többséggel 1994-ben – magyarázza Várnai.

– Azért, hogy a szakértelmünkkel fordítsuk meg azokat a folyamatokat – a munkanélküliség elképesztő növekedését, a megtakarításokat, nyugdíjakat elértéktelenítő inflációt, a nemzeti és egyéni vagyonvesztést – amelyeket az első ciklus hozott. Eredendő hibát követtünk el azzal, hogy nem volt működőképes vidékpolitikánk. Abban az időben még vidéken is mindenütt voltak termőalapok, amelyekre új foglalkoztatást lehetett volna építeni, és az emberek még úgy tekintettek ránk, mint közülük valókra. Olyanokra, akik nem tekintik természetesnek, hogy enynyi vesztese lett a rendszerváltozásnak.

Várnai – és akkori politikustársai közül sokan mások – abból indultak ki, amit ők azMSZMP-ben is gondoltak: a hatalom közszolgálat.

– A harmincas éveinkben jártunk a rendszerváltozás idején. Én az állami gazdaság jogtanácsosaként sem azt nem éreztem az 1980-as években, hogy engem elnyomnak, sem azt, hogy egy elnyomógépezet részeként én elnyomnék másokat. Úgy éreztük, hogy a korábbi rendszer felemelt bennünket egy színvonalra, de mert a gazdasági lehetőségei kimerültek, a felemelkedés egy másik, hatékonyabbnak bizonyult rendszerben folytatódhat. A mai napig nem gondolom, hogy ennek a rendszernek csak az lehet a lényege, hogy mások letiprásával minél több vagyont rántsak magamhoz, minél gyorsabban és minél jobban meggazdagodjak. Sokan gondoltuk úgy: van szakmai tudásunk, tehetségünk, munkabírásunk, ezzel az új rendszerben is megélünk. Aztán látni kellett, hogy képzett emberek százezrei úgy élik az életüket, hogy esélyük sincs munkához jutni – sem nekik, sem a gyerekeiknek.

Abban az időben terjedt el a gúnyos-lenéző „mezei hadak” meg „talpasok” kifejezés a Várnaihoz hasonlóan gondolkodó képviselőkre. Az MSZP frakciójában is akkortájt kezdték mind többen úgy gondolni: a politika nem „népboldogításra” való, hanem arra, hogy a politikusok „pozicionálják magukat”, egyre nagyobb vagyont és hatalmat szerezzenek – maguknak. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy mivel jár a pártfi nanszírozás átláthatatlansága: mindenáron pénzt kell szerezni! Annyi pénzhez, amennyi kellett, legálisan nem lehetett hozzájutni. De aki mert és tudott pénzt szerezni a pártnak, az azt mondta: nyomtató lónak nem lehet bekötni a száját! Innen terebélyesedett el a hallgatólagosan támogatott korrupció és a hatalmi visszaélés a Hagyó Miklós-i méretekig.

Várnai László a pártja többségi álláspontjától eltérően nem sikeres szavazatvásárlásnak tekinti Medgyessy Péterék kampányígéreteit, és nem tartja eredendő bűnnek, hogy teljesítették is azokat.

– 2002-ben évtizedes elmaradt fogyasztást görgetett már maga előtt az új rendszer – fogalmaz a volt polgármester. – Teljesen jogos várakozás volt, hogy aki dolgozik, keressen többet, hogy ezt a lemaradást pótolni tudja. Nem igaz, hogy ezen múlott az államháztartás egyensúlya, és nem igaz, hogy ha a Medgyessy-kormány nem emeli meg a béreket, akkor mára virulna az ország! De a politikai hitelességünknek nagyon sokat ártott, hogy 2002-ben elismertük jogos és teljesíthető igénynek a jóléti rendszerváltást, aztán 2010-ig az ellenkezőjét mondtuk. Kinyitottuk az európai felzárkózásra nyíló ablakot, majd rövid idő után bezártuk, és hét éven át lényegében azt mondtuk az embereknek, hogy ha ti nem esztek, akkor a makrogazdasági mutatóink sokkal szebbek lesznek.

Zuschlag János felemelkedésére és bukására azért tér viszsza minduntalan Várnai, mert koncentrálódni látja benne a csalásra épülő hatalomnövelést, a korrupciót és azt, hogy mennyire képtelen volt ez ellen védeni magát az MSZP.

– Sokáig azt hittem, Zuschlag Jánosé egyedi ügy – mondja Várnai. – Azzal, hogy ingyendiszkóbelépőket osztogatott fiataloknak, akik azt sem tudták, minek írnak alá, felduzzasztotta az alapszervezete létszámát, meghatározó befolyást szerzett nemcsak a halasi, hanem a megyei és lassan az országos pártszervezetben is. Országgyűlési képviselőként elő akarta írni nekünk, hogy a kiskunhalasi önkormányzat melyik vállalkozótól rendeljen munkákat. Látnom kellett azonban, hogy ez egy országos modell: van egy fiatal generáció, létrehozott egy hálózatot, amely egyre több befolyást kaparint a kezébe, végső célja pedig a párton belüli hatalom megszerzése. Később tudtam meg, hogy ez a társaság a párt országos vezetésétől is védelmet kapott a párt megújításának, fiatalításának jegyében. Köztünk, akik 1990-ben harmincasok voltunk, és Zuschlagék nemzedéke között kiesett egy korosztály, akik 1990-ben elmentek, főleg a Fideszbe. Azok a fiatalok, akik az ezredfordulón voltak huszonévesek, már úgy látták: a politika nem szolgálat, hanem rövid út a hatalomhoz és a meggazdagodáshoz.

– Tisztelet a kivételeknek, de Zuschlagék társasága nem azt akarta, hogy az MSZP megújuljon, hanem azt, hogy ők kerüljenek kulcspozícióba – folytatja a visszavonult polgármester. – Egy részük börtönbe került, mások ma is háborítatlanul politizálnak az MSZP-ben, és azt kérdik: mi itt a probléma? Hát az, hogy ami csalárd módon szerveződik, annak a végeredménye is csak csalárdság lehet. Ezért fordultak el az MSZP-től az emberek: látták a korrupciót, a gátlástalanságot, miközben őket nem képviselte a párt, sőt a társadalom nagy részét úgy tekinti, mintha valamilyen zavaró tényező lenne a GDP-növekedés útjában.

Várnai László úgy látja: az MSZP nem azért nem képes hatékony ellenzéke lenni a jogállamot felszámoló Fidesz-politikának, mert intellektuálisan nem tud ellenzékiként viselkedni, hanem mert ehhez nincs meg a morális alapja. Várnai szerint még mindig Gyurcsány az egyetlen, aki legalább meg tudja szólítani az embereket, bár az ellenszenv is nagyon erős iránta. A volt pártelnök-miniszterelnöknek óriási a felelőssége a történtekben. Kormányfőként sokat beszélt, de keveset tudott csinálni. A vidéki szocialistákat a padlóra küldte azzal, hogy 2006-ban, a hatalomban maradása után azonnal föladta az önkormányzati választásokat. A lemondása körüli hercehurca pedig egyenesen mélyrepülés volt. De őbenne legalább mozog valami: tud érdekeset mondani, figyelnek rá. A mostani időben nem tudományos elemzések szükségesek ehhez, hanem nagyokat kell mondani, áttörni az emberek ingerküszöbét.

Hogy visszanyerheti-e Gyurcsány a hitelét valaha? Talán igen, ha levonja a tanulságokat, jó sok idő eltelik közben, és a Fidesz is elveszti akkorra a hitelét. De fölbukkanhat vagy kiemelkedhet más szocialista vezető is 2014-ig. Lényeges, hogy akik elkoptak, „kimerült náluk az aksi”, már csak rutinból képesek politizálni, hajlandók legyenek hátrább lépni. Várnai szívesen vállalt volna még egy ciklust polgármesterként, de látta, hogy újat már nem tud hozni, és az ő arcával – minden korábbi érdemével együtt – most csak veszíteni lehet. De éppen ezzel jöhetett létre egy nem MSZP-s, ám Fidesz nélküli többség a képviselő-testületben.

– Az, hogy Kiskunhalason az óriási fölénye ellenéremár 2010-ben sem tudott győzni a Fidesz, szintén modellértékű – állítja Várnai László. Korábban anynyira túlnyerték magukat, hogy minden ellenfelet kinyírtak, végül már csak a saját soraik között találtak maguknak ellenséget. Országosan ez az idő még messze van. Odáig túl kell élnie az MSZP-nek, tanulnia a nagy bukásból, a parlamentben a felszínen tartania magát. Nem magasról gúnyolódni a „népboldogításon”, hanem visszaépíteni a beágyazódást, az elvesztett társadalmi kapcsolatokat.

Elfelejtettük, miért hívtak vissza az emberek a hatalomba olyan nagy többséggel 1994-ben
Elfelejtettük, miért hívtak vissza az emberek a hatalomba olyan nagy többséggel 1994-ben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.