A kormány bevezeti a 6-os karikát és a pornó kategóriát

Újabb médiacsomaggal kedveskedik karácsonyra a Fidesz: a több mint százoldalas új médiatörvény átszabja a médiapiaci viszonyokat, ha nem is annyira szigorú, mint a kiszivárgott koncepció.

Hétfőn benyújtották és a tervek szerint még karácsony előtt el is fogadhatják az új médiatörvényt. A 140 oldalas csomagot – a nyáron benyújtott médiacsomaghoz hasonlóan – önálló indítványként nyújtották be s nem kormány-előterjesztésként, így nem kötelező róla társadalmi vitát tartani, a parlament pedig – a KDNP kérésére – sürgősséggel tárgyalhatja. Arról, hogy mire számíthatunk az új médiatörvényben, lapunk már beszámolt; az akkor kiszivárgott koncepcióhoz képest végül több helyütt enyhítettek a szigoron, főleg a piaci koncentráció, a monopóliumellenes korlátokon. Végül is csak azt írja elő, hogy a tévés vagy rádiós piacon 35 százalékos éves közönségarányt, vagy a két piacon együttesen 40-et elérő szolgáltató nem indíthat új szolgáltatást, nem terjeszkedhet, sőt csökkentenie kell a közönségarányát – lerontva a műsorai nézettségét/hallgatottságát. De ez sem automatikusan zajlik majd, hanem a médiahatóság „segítségével”. A végleges szövegbe nem került be a 15–35 százalék közötti sávban mozgó csatornák korlátozása, márpedig ez lett volna a legnagyobb érvágás a médiapiaci szereplők számára.

A 15 százaléknál nagyobb eléréssel rendelkező szolgáltatókra csak annyit ír elő, hogy jelentős befolyással rendelkezőnek minősülnek, és mint ilyeneket, néhány pluszkötelezettség terheli őket – leginkább csak a műsorkvótákban (reggeli-esti hírközlés, filmek feliratozása). Ezek a kötelezettségek a viszonylag magas küszöbértékek miatt sem minősíthetők indokolatlannak és aránytalannak, olvasható a javaslat indoklásában, hiszen jelenleg nincs a felső küszöbértéket elérő szolgáltató. Ez a puhítás azért is figyelemre méltó, mert az enyhítés pedig kedvez a kereskedelmi tévéknek.

A törvény a tévék, rádiók mellett a nyomtatott és az internetes sajtóra is vonatkozik, így a hatósági nyilvántartás felülvizsgálata, valamint a jogsértő szolgáltatók engedélyének megvonása is.

A tévéknek és az online videotáraknak a tervezet a kiskorúak védelmében új korhatár-besorolásokat ír elő (jön a „6 éves karika”, valamint a pornó/horror kategória). A kereskedelmi és közszolgálati tévékre, rádiókra új műsorkvótákat szabnak (a közmédiában az éves műsoridő felét, a kereskedelmiben harmadát kell magyar művekkel kitölteni), változnak a reklámszabályok (korlátozzák a túl hangos hirdetéseket, engedélyezik a termékelhelyezéseket a műsorokban).

A törvénytervezet a közmédiára is számos új szabályt tartalmaz – köztük olyanokat is, amelyekről a múlt héten munkába állt új vezérigazgatók a múlt heti kuratóriumi meghallgatásukkor még nem tudtak érdemben beszélni. (Az ellenzék sérelmezte is, hogy a négy közmédium-vezetőt úgy választották meg, hogy a változó szabályozás miatt nem volt, nem is lehetett érdemi koncepciójuk az intézményük jövőjéről.) A médiatörvény szerint közös felügyelőbizottsága lesz a négy közmédiának (öt tagjából négyet a fideszes többségű kuratórium, egyet pedig a munkavállalók delegálnak), a közmédia hírgyártását pedig a Magyar Távirati Irodánál egyesítik. Így az MTI gyártja majd az MTV, a Duna TV és a Magyar Rádió hírműsorait, ők működtetik a másik három honlapjait, online video- és hangtárait. Négy hírszerkesztőségből tehát egy maradhat, de miután a hírek szerint magukat az intézményeket is összeköltöztethetik, az átszervezés ezzel nem zárul le.

A média ellenőrzésének további eszközeként létrehozzák a civil Közszolgálati Testületet – ezt már a médiacsomag előző fejezetében előrebocsátották –, amelynek tagjait egyházak, az Akadémia, családosok szervezetei stb. delegálják, ők fogják majd betartatni a közszolgálati etikai kódexet a közmédiával, amit a kizárólag fideszes tagokból álló Médiatanács készít majd elő.

A médiarendszer szabályozásában a korábbinál jelentősebb szerep hárul majd a médiafelügyeleti szervekre, de az önszabályozásra is. Az állami frekvenciák kiosztásánál is tágabb mozgástere lesz a médiahatóságnak, amely a jövőben maga állapítja meg a pályázati feltételeket, és új feltételekkel szerződhet – vagy bonthat szerződést.

Az újabb médiacsomag január elsején léphet hatályba, elfogadásához kétharmados többség kell.

A médiatörvény benyújtásának előzménye, hogy a nyáron központosították a médiafelügyeletet, a közmédia fölötti ellenőrzést; részlegesen elvonták a közszolgálati médiumok önállóságát, vagyonukat államosították; ősszel elfogadták a valamennyi médiatípusra érvényes, de leginkább csak általános követelményeket tartalmazó „médiaalkotmányt”. Legutóbb pedig a közmédia új vezetőit választották meg, akiket a ma kezdődő tihanyi Korrektúra 2010 konferencián mutatnak be.

Az MTV-nél leállhat a hírgyártás
Az MTV-nél leállhat a hírgyártás
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.