Elavult csecsemőotthonok, kiöregedett nevelőszülők
A kisfiút hajléktalan anya szülte, s nem gondozta megfelelően. Ezért került csecsemőotthonba, ahol édesanyja hetente háromszor látogatja. Az apa eddig egyszer kereste fel. A fiúnak hallókészülék kell, gyógycipőt hord. Nevelőszülőhöz helyezését tavaly nyárra tervezték, de a jelölt a kisfiú családi előzményei és kapcsolatai ismeretében visszalépett. A kezdetben jól fejlődő kislányt szintén hajléktalan anya szülte. Később kiderült, a kislány rákos. Tavaly ősszel műtötték. Szülei tavaly októberig naponta látogatták, aztán már csak havi 2-3 alkalommal, ebben az évben pedig már egyszer sem jöttek.
A két-három év alatti gyerekek a fővárosi Pikler Intézetben élnek. Ez egyike azon intézményeknek, amelyeket Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának gyerekjogi vizsgálata során feltérképeztek. Az ombudsman hangsúlyozta: ideális esetben egyetlen három év alatti gyereknek sem lenne szabad csecsemőotthonban élnie, mert az intézményekben elhelyezett kisgyerekek fejlődése rövid idő alatt is visszafordíthatatlan károkat szenvedhet. Az EU a háromévesnél fiatalabb gyermekek intézményi nevelését nem is támogatja, nemzetközi szervezetek pedig egyenesen betiltanák.
Magyarországon a gyermekvédelmi ellátásba vett kisgyerekek száma az elmúlt három évben csökkent, 74 százalékuk nevelőszülőknél nevelkedik. A vizsgálat azonban felhívja a figyelmet a hatalmas területi különbségekre: az Észak-alföldi ré gióban a háromévesnél kisebb szakellátott gyerek 11 százaléka, a Nyugat-dunántúli régióban 56 százaléka él gyerekotthonokban. Az intézményekben élő gyerekek 20, a nevelőszülőknél élők kilenc százaléka beteg vagy fogyatékos. Egyes intézmények a súlyos fejlődési rendellenességgel született, speciális egészségügyi ellátást igénylő gyerekeket együtt gondozzák a fogyatékossággal élő de fejleszthető, egészséges gyerekekkel.
A nevelőszülői hálózat sem problémamentes. – A nevelőszülők egy része kiöregedett, szemléletük megcsontosodott, hiányos a képzésük, nem fogadják el, nem támogatják a gyerekek találkozásait, kapcsolattartását a vér szerinti szüleikkel – sorolja Győrffy Zsuzsanna, a vizsgálat egyik készítője. Hozzáteszi: új gyerekotthonok építése helyett hasznosabb lenne a nevelőszülők képzésére fordítani a források egy részét.
A vizsgálat során találtak olyan otthonokat – Debrecenben és Szegeden –, amelyek kiemelkedő ellátást nyújtanak. Ugyanakkor a fővárosi Pikler Gyermekotthon tárgyi adottságai például már nem felelnek meg a mai igényeknek. Balassagyarmaton csak az újonnan kialakított kapcsolattartó szobát értékelték megfelelőnek, magát az intézményt a három év alatti gyerekek ellátására alkalmatlannak találták. A gencsapáti és veszprémi intézmények helyiségeit kicsinek, a fejlesztőszobákat és a látogatószobákat részben alkalmatlannak találták, annak ellenére, hogy ez a két gyerekotthon kifejezetten a legkisebbek ellátására, újonnan épült.
További probléma, hogy az intézményekbe való bekerülés, bentmaradás és kikerülés is sok esetben esetleges, nem elég alaposan megindokolt – teszi hozzá Herczog Mária, az ENSZ Gyerekjogi Bizottságának tagja. Tapasztalatai szerint túl hosszú az ügyintézési idő, és ezáltal túl nagy a gyerekek rendszerben ragadásának veszélye.
Tapasztalataink összecsengenek az ombudsmani vizsgálat eredményeivel – mondja Lantai Csilla, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium osztályvezetője. A készülő gyermekvédelmi törvényben egyebek mellett az örökbefogadáson könnyítenének, az örökbefogadók gyesével például azt szeretnék elérni, hogy ne csak csecsemőket, hanem idősebb gyerekeket is szívesebben fogadjanak. Terveik szerint változtatnának a területi egyenlőtlenségeken, a migráns gyerekek ellátásán és a vér szerinti szülőkkel való kapcsolattartás szabályozatlanságán is.