Az eljárás lezárásáig Benedek Fülöp elnöki főtanácsadóval szemben semmilyen munkajogi lépést nem tervez az OTP Bank. A Csányi Sándornak, a pénzintézet elnök-vezérigazgatójának környezetéből származó információnk szerint a bankvezető a január óta náluk alkalmazásban lévő, pénteken előzetes letartóztatásba helyezett földbirtok-politikai szakembernek ebben az ügyében is az ártatlanság vélelmének jegyében jár el. Éppen úgy, mint tavaly decemberben, amikor megegyezett vele munkába lépéséről: akkor a Heves Megyei Bíróság a – máig nem jogerős – első fokú végzése szerint Benedek Fülöp a Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgató-helyetteseként hivatali hatalmával viszszaélve járt el bizonyos állami földügyletekben, és ezért másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Ettől az ügytől függetlenül a volt politikus ellen, akit előzetes letartóztatásba helyeztek, most két olyan vádpontot talált megalapozottnak a nyomozó hatóság, amely az őt közelebbről ismerőketmeglepte. Az egyik szerint 2005 és 2007 között jogtalanul szervezett protokollvadászatokat, intézkedett a részt vevő személyek köréről és nekik esetenként adott ajándékokról is. A másik szerint fiktív tanácsadói szerződéseket kötött egy faiskolával, így fizette ki a részben saját, illetve mások számára beszerzett facsemetéket.

Korábbi – Benedek munkamódszereit ismerő – kollégái szerint szinte elképzelhetetlen, hogy a volt államtitkár ilyen szarvashibákat vétett volna. „Annyira sokan támadták, hogy aligha dobott volna fel ilyen magas labdát, ilyen könnyen visszafejthető adminisztrációjú ügyeket”, állította lapunknak egyik korábbi, közvetlen munkatársa. Bizonyos körök (főként a korábban „földvédő” kisgazda, gazdakörös, ma fideszes személyiségek és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági érdekcsoportok) már az 1997-es gazdatüntetések óta támadták Benedeket. A három kormányzati ciklusban is államtitkári, miniszteri biztosi, majd vagyonkezelői vezérigazgató-helyettesi posztokat betöltő, 63 éves szakember munkamódszerének évtizedek óta része volt az aprólékos adminisztráció, abban pedig „még a ritka pihenőnapjait, személyes kifizetéseit is percre-fillérre naplózta”, mondja egy volt munkatársa.

A házkutatások után immár a hatóság előtt is ismeretes feljegyzések egyébként a politikai paletta mindkét oldalán számos közéleti személyiségnek okozhatnak álmatlan éjszakákat. A feljegyzésekben –akár a vadászat, akár az állami földhasználat intézkedései, kedvezményezettjei között –„érdekes” nevek is felbukkanhatnak. Egyik informátorunk szerint Benedek „adatbázisa” e szempontból leginkább a Postabank-botrány nyomán nyilvánosságra került VIP-listához hasonlíthat, és csak az a kérdés, ebből a közeli napokban, hetekben mennyi kerül nyilvánosságra.

Budai Gyula fi deszes országgyűlési képviselő – aki péntek óta a polgármesterként tovább dolgozó Papcsák Ferenc utóda az elszámoltatási kormánybiztosi pozícióban – már tavaly többször próbálta az állami földterületet felügyelő Benedeket vád alá helyeztetni, ám szabálytalanságra egyszer sem akadt a nyomozó hatóság. Még a legnagyobb vihart kavart kaszinóprojekt földcseréje, Sukoró esetében sem: egyértelműen igazolódott, hogy abban Benedek közvetlenül nem vett részt. Igaz, közvetett információkkal rendelkezhetett, például magasabb beosztású kormánytisztviselők vagy akár az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc esetleges szerepéről. Többen gondolják ezért úgy a mostani letartóztatásáról, hogy éppen ilyen irányban várnak tőle új információt a nyomozók.

Az áprilisi kormányváltás után egy időre elültek a vihar hullámai Benedek körül. Sokáig úgy tűnt, új feladata is jól illeszthető az alakuló banki és kormányzati tervekbe. Még nyáron, az új földbirtok-politikai koncepció kialakításakor felmerült, hogy a hazai termőföld védelme érdekében banki tőkével kellene a gazdálkodókat segíteni, hogy területüket, gazdálkodásukat a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratórium esetleges jövő májusi uniós feloldása után is legyen esélyük fenntartani. Erre két módszer alkalmas: vagy közvetlenül a földszerzés támogatása, vagy a hazai használók haszonbérletének megerősítése. Az első megoldást az unió szabályozása közvetlenül nem teszi lehetővé. Ez alól Magyarország tavaly még részbeni és átmeneti felmentést kapott, így a fiatal gazdák egyelőre kaphatnak kamattámogatást birtoknövelő hiteleikhez. A gazdálkodás teljes eredményének 90 százalékát adó társas vállalkozások, vagy a már most is nagyobb területet bérlő magángazdák számára azonban a legkézenfekvőbb a bérleti rend újraszabályozása lenne – módot adva ezen belül a banki tőke bevonására is.

Lényegében ezen a területen látott eleinte intenzív, majd egyre lanyhuló közös háttérmunkához az OTP és a kormányzat. Az alapötlet lényege az volt, hogy ha a kormány megfelelő jogszabálycsomag beterjesztésével lehetővé tenné a hosszú távú bérlet bejegyezhetőségét fedezetként a földhivatali tulajdonlapokra, akkor ehhez a bank hitelkonstrukciókat tudna rendelni akár több száz milliárd forint értékben is, ráadásul már az idei évtől. Hivatalos megfogalmazás szerint a bérlet így „vagyonértékű joggá” válhatna, ami akár adható-vehető is lenne. E munkában lett főtanácsadó Benedek Fülöp, és ez a tény sok, napjainkra fontos kormányzati-politikai szerepbe került volt gazdaköri vezetőt irritált. Úgy tudjuk, még az ellen is panaszt emeltek Orbánnál, hogy a bank minisztériumnak szóló első, hivatalos érdemi együttműködésre vonatkozó levelét Benedek írta alá a nyár közepén. Az sem tetszett sokaknak, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és az OTP szakemberei között is folyamatos, bár informális egyeztetés zajlott, sőt a miniszterelnök is többször kért tájékoztatást a koncepció állapotáról. Ahogy egy gazdakörös informátorunk fogalmazott: „a velünk végrehajtandó új birtokpolitikai koncepciót az OTP-ben írják és a MeH veri rajtunk végig”.

A végül a parlament elé került földtörvény-tervezetből aztán már végképp kikerült az állami garanciájú, haszonbérletre alapozott banki fedezet bevezetése, és ezt információink szerint meglehetősen rossz néven vették a bank vezetésében. „Aki nem érti meg, hogy ez a megoldás sok száz milliárddal erősítheti meg az érdemben és valójában májustól az uniós piacra védtelenül belépő, ma tőkeszegény hazai agrárgazdaságot, az vagy nem ért a szakmájához, vagy ostoba, netán kifejezetten ártani akar”, fogalmazott egyikük. Úgy tudjuk, mindezzel együtt Csányi Sándor augusztusban levélben jelezte a minisztériumnak akár személyes közreműködési készségét, amelyre azonban érdemi válasz nem érkezett. A bank mindenesetre még szeptember végén kiadott egy közleményt változatlan együttműködési hajlandóságáról, és ebben jelezte: „a pénzintézet kiemelt projektként kezeli az agrárium területén a jelenlegi hiteltermékek korszerűsítését, új hiteltermékek kidolgozását, valamint a termőföldjelzáloghitelezés kiterjesztésével nagy jelentőséget tulajdonít a mezőgazdasági tőkebevonás mértékének növelhetőségére”. Azóta nem történt semmi érdemleges az ügyben. A pénzintézet egyik földbirtok-politikai kulcsfigurája viszont most egy időre biztosan lekerült a tábláról.

Vadászatok, kedvezmények

Több jogszabály is szigorúan szabályozza, hogy ki engedélyezhet vadászatot, ki foghat vadászfegyvert a kezébe, milyen körülmények között használhatja azt, s hogyan kell pénzügyileg-szakmailag elszámolni egy-egy vadászat után. A vadászat-vadásztatás joga elsősorban a földterület birtoklásához kötődik. Ezért az állami agrárportfólióért felelős kormányzati vezetők közül több is „kezdeményezhet” protokollvadászatot, de egy vadásztársaság vagy akár arra jogosult magánszemély is – a megfelelő szabályok betartásával – vadásztathat vendégeket a területén. Ezek tényleges költségeinek elszámolása azonban formailag gyakran „áttevődik” a tulajdonos más érdekeltségeinek körébe. Például így hívhatott meg 1999-ben magas rangú távol-keleti kormánytisztviselőt a magyar állam (konkrétan Torgyán József agrárminiszter) diplomáciai vadászatra, hogy a közben felmerült összegeket, köztük egy milliós értékű herendi porcelánkészlet beszerzését is, a Concordia nevű állami közraktározási vállalat számlájáról rendezték. (Ahogyan, támogatási szerződések révén, a Ferencváros labdarúgó-csapatának több tartozását is.) A később az ügyben vizsgálódó ügyészség első vádindítványában még a cég vezérigazgatóját, a később el is ítélt Korompai Nikolette vezérigazgatót jelölte meg „hűtlen kezeléssel”, aztán előkerült az igazolt megrendelés, és ez a tétel onnantól Szabadi Béla egykori államtitkár „lajstromát” terhelte.