Teljesen megszűnik az Út a munkához program – erősítette meg lapunk szerdán közölt információját a Nemzetgazdasági Minisztérium. „Olyan közfoglalkoztatási rendszert szeretnénk működtetni, ami egyszerűbb, átláthatóbb, igazságosabb, és valóban a munkába vezet” – tudatta a tárca sajtóosztálya, alátámasztva azokat a közléseinket, amelyek szerint megszűnik az aktív korú munkanélküliek rendelkezésre állási támogatása, helyette bérpótló juttatást folyósítanak majd, illetve az ellátás feltétele lesz a rendezett lakókörnyezet és a legalább harminc nap munkaviszony.

Munkaközvetítő iroda

A Gyurcsány-kormány által elindított Út a munkához programot nemcsak a szociális szakma, hanem az akkori ellenzék is kritikával illette. Ezek egyik visszatérő eleme volt, hogy az önkormányzatok nem tudtak értékteremtő munkát adni az állásnélkülieknek. De ez nem csak az önkormányzatok felelőssége – honnan is teremtettek volna elég pénzt arra, hogy kellő eszközöket biztosítva valódi munkalehetőséget biztosítsanak? Értelemszerűen tehát a munkaszervezés náluk nem feltétlenül van jó kezekben. Érzékeli ezt a nemzetgazdasági tárca is, amely arra a kérdésünkre, hogy az új Nemzeti közfoglalkoztatási programban miként csökkentenék az önkormányzatok terheit, esetleg elképzelhető-e, hogy a jövőben nem nekik kell majd a munkákat szervezni, azt a választ adta: „az önkormányzatok tudják a legjobban, hogy egy településen melyek a közösség számára fontos, akár munkanélküliekkel ellátható feladatok. A feladatok jelentős része azonban nem falutáblától falutábláig tart. A könnyítés azt is jelenti, hogy a támogatás a dologi költségekre is kiterjedhet, és pályázati úton lehet hozzáférni.”

A közmunkaszervezést a kormány kiterjesztené a kis- és középvállalkozásokra is, méghozzá úgy, hogy a vállalkozások közmunka-támogatása nem általában lesz igényelhető, ahogy eddig, hanem csak az új bérpótló juttatásra jogosultak munkába állítására lesz pályázható. E támogatás elérheti a 70 százalékot. Ugyanakkor – és az önkormányzatok–vállalkozások–állam hármasában ez lesz a közmunkák harmadik pillére – a kabinet elősegíti a hosszú távú közmunkaprogramokat, akár úgy is, hogy a nagy állami beruházásoknál olyan vállalkozásokat alkalmaznak, amelyek közmunkásokat foglalkoztatnak. „Ezekben a hosszú távú programokban 12 hónapos, tehát folyamatos lesz a foglalkoztatás. A programokba integrált szakmai képzés akár a szakmunkás-bizonyítványig is eljuttathatja a közfoglalkoztatottat, ha szorgalmasan dolgozik és tanul. E programokban az állami infrastruktúrát kezelő gazdálkodó szervezetekre és szervekre számítunk” – nyilatkozta lapunknak a nemzetgazdasági tárca.

Ami a bérpótló juttatást illeti: ez az úgynevezett Rátot, vagyis az aktív korú munkanélküliek rendelkezésre állási támogatását váltja föl. A Rát összege 28 ezer 500 forint. Az előző kormány az MSZP javaslatára bevezette az egy család, egy segélyezett elvet, amely komoly fölháborodást váltott ki a szociális szakmában, s úgy tűnik, ezt osztja a kormány is: „Szakmailag indokoltnak tartjuk, hogy az egy családban egy Rátos szabály helyett minden rászoruló azonos elbírálás alá essen. Ez a szabály ugyanis azt okozta, hogy az érintettek papíron elváltak, szétköltöztek.” Ugyanakkor – tette hozzá a tárca – a bérpótló juttatás nem segély, hanem ellenkezőleg, egyfajta munkára ösztönző, a tétlenséget el nem ismerő juttatás. „Abban közmegegyezés van, hogy más elbírálás alá kell esnie annak, aki nem tud dolgozni, mint annak, aki munkaképes. Ha az utóbbiak anyagi segítséget is várnak az államtól a megélhetéshez, akkor nekik is kötelezettségeket kell teljesíteniük” – írják.

Ugyanakkor az is világos, hogy a bérpótló juttatással kapcsolatban még számos kérdés tisztázatlan. Tudható, hogy az igénybevételéhez kötelező lesz 30 nap munkaviszonyt igazolni, de arra senki nem tud válaszolni, hogy mi számít majd munkaviszonynak például a tartósan munkanélküliek esetében, akik eddig talán nem is dolgoztak, vagy a gyesen, gyeten lévők esetében. Erre vonatkozó kérdésünkre mindössze azt az információt kaptuk, hogy – idézzük –„a bérpótló juttatás feltételeinek részletes szabályai még kidolgozás alatt állnak”. Lesz mit kidolgozni: egyelőre nem lehet tudni, hogy a bérpótló juttatás összege szintén 28 ezer 500 forint lesz-e majd, akár a Ráté, illetve hasonlóképpen kötelező lesz-e az érintetteknek a felkínált munkát ellátniuk. Vagy: mit értenek a bérpótló támogatás feltételéül szabott „rendezett lakókörnyezeten”? Igaz, ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban kiindulási alapot jelenthet a tárca szűkszavú válasza: „nem tartjuk jó példának, ha a közmunkás irtja a parlagfüvet a ház környékén, és mindezt az udvarból nézi egy másik munkanélküli. A települési önkormányzatokat alkalmasnak tartjuk arra, hogy képesek lesznek eldönteni, milyen a rendezett lakókörnyezet.” Ennek eldöntése komoly hatalom lesz.