Különadó - a pedagógusok tüntetni is készek

Gyakorlatilag kész helyzet elé állított a Fidesz mindenkit azzal, hogy a 98 százalékos különadóról szóló rendelkezések megsemmisítésére az alaptörvény és az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvény módosítását helyezte kilátásba.

Ha ugyanis az AB a továbbiakban nem vizsgálhatja felül azokat a jogszabályokat, amelyekben népszavazást sem lehet kezdeményezni – e körbe tartoznak a költségvetés, az adó-, a vám- és az illetékügyek, s az alkotmány egy újabb módosításának elfogadása után a járulékok is –, a testület a büntetőadó kérdésében sem vizsgálódhat. Hasonló lesz a helyzet a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel: miután azok járuléknak minősülnek, nem lesz lehetőség sem referendumra – amit az MSZP már kilátásba helyezett –, sem alkotmányossági kontrollra.

A kormányoldal az ehhez szükséges előterjesztéseket, illetve a különadóról szóló – az AB által alkotmányellenesnek talált jogszabállyal gyakorlatilag megegyező – új tervezetet már kedden, az AB-határozat kihirdetése után szinte azonnal benyújtotta. Az alaptörvénnyel ellentétesnek talált különadó ettől még nem lesz alkotmányos, mert a testület verdiktjét senki nem teheti semmissé, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő azonban nem aggódik emiatt. „Hogy ha az AB valamiről nem tudja kimondani, hogyalkotmányellenes, az azt jelenti, hogy nem alkotmányellenes”. Annyiban igaza is van, hogy az AB még egyszer nem semmisítheti meg a törvényt.

Még bizakodik a kompromisszumos megoldás lehetőségében, és ezért egyeztetést kezdeményez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormánypártokkal a különadó ügyében. De ha nem lesz megegyezés, tüntetést szerveznek – mondta Mendrey László, az érdekvédelmi szervezet elnöke tegnap tartott sajtótájékoztatóján. Az elnök szerint az egyeztetésre azért van szükség, hogy meg győzzék a kormány döntéshozóit: ez az adó túllő a célon, és olyan embereket hoz hátrányos helyzetbe, akiknek a végkielégítése nem tartozik a „pofátlan végkielégítések” kategóriájába. A PDSZ 2010 tavaszán az elsők között kritizálta a 98 százalékos különadó bevezetését, mert nagyon sok olyan állami alkalmazottat érint, akiknek a fizetése nem tartozik a magas jövedelmek közé. Például azok a pedagógusok, akiket harmincévnyi munka után elbocsátanak – az oktatási intézmény fokától függően – 2,5–3,2 millió forint végkielégítésre jogosultak, de az új törvény miatt csak körülbelül egymil liót vihetnek haza.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács keretein belül kívánnak tárgyalni a különadóról – egyelőre csak ennyit mondott kérdésünkre tegnap Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.

Tegnap számos társadalmi szervezet fejezte ki tiltakozását, de a legérdekesebb levél Wittinghoff Tamástól, Budaörs polgármesterétől származik, aki Stumpf István alkotmánybírónak írt. Ebben méltányolja, hogy Stump a Fidesz-jelölte bíróként is az alkotmány szerinti döntést osztotta, ugyanakkor arra kéri, hogy „vesse latba tekintélyét” a Fidesz javaslata ellen, a jogállam védelme érdekében.

Stump István segítségét is kérik
Stump István segítségét is kérik
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.