Elemzők szerint taktikai hibát követtek el Budapest fideszes városatyái, amikor a választások előtti utolsó közgyűlésen nem tettek meg mindent azért, hogy kikényszerítsék a döntést az Alstom-ügyben. A politikai felelősség ugyanis akkor még egyértelműen áthárítható lett volna az azóta leköszönt városvezetésre. A Fidesz azonban nem tudott határozottan állást foglalni. Bár György István – azóta már városüzemeltetési főpolgármester-helyettes – tarthatatlannak nevezte, hogy a hatályos szerződést két éve folyamatosan megszegik, a szerződés felbontását mégsem erőltették, bár kisebbségből erre sok esélyük nem is lett volna.

Az Alstom-ügy akkor fel sem került a napirendi pontok közé. Nem csak a közgyűlés hárított. Egyetlen szakbizottság sem fűzött még csak megjegyzést sem az Alstom képviseletében megjelenő Deák László kijelentéséhez, aki azt mondta: nem kívánnak változtatni a szerelvényeken, mert azokkal nincs baj. Biztos volt abban, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) számukra kedvező döntést hoz. Tévedett.

Az NKH végleg elutasította az Alstom hazai szabványok alóli felmentésre vonatkozó kérelmét, és egyúttal megtagadta a Metropolis metrószerelvényekre kért típusengedély kiadását. Az elutasítás legfőbb indoka, hogy a jogszabálytól eltérő fékrendszer biztonsági szintjének igazolása és dokumentálása nem történt meg. A határozat jogerős. S bár a francia cég még vizsgálja a további jogi lépések lehetőségét – ez a határozat bírósági megtámadását jelentené –, nem valószínű, hogy a jövőben Alstom-szerelvények szállítják az utasokat. Ezzel a 4-es metró kritikus helyzetbe került.

– A főváros mindent megtesz, hogy a projekthez elnyert uniós támogatás ne vesszen el, a 2015. december végi határidő azonban fenyegetően közel van – jelentette ki lapunknak György István. – A szabálytalan közbeszerzések miatt már így is elestünk 53 milliárd forinttól és az utolsó órákat éljük ahhoz, hogy a beruházás befejezése ne veszítse el a teljes realitását. Sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint júniusban – tette hozzá, emlékeztetve rá, hogy a közgyűlés akkor egyhangú döntést hozott: ha az Alstom július végéig sem tudja beszerezni az engedélyeket, fel kell bontani a beszállítói szerződést. Ezért gondolta a fővárosi Fidesz augusztusban úgy, hogy szükségtelen az ügy újratárgyalása.

Csakhogy addigra a vállalási ár felét már kifizette a főváros. S most lehet, hogy a másik felét is ki kell fizetnie – ha egy esetleges kártérítési perben így döntene a bíróság – anélkül, hogy egyetlen szerelvényt is üzembe helyezne.

A BKV 2006 májusában kötött szerződést a francia céggel. Az Alstom 22, egyenként öt kocsiból álló szerelvény szállítását vállalta az M2-es vonalra, további 15, egyenként négy kocsiból álló automata szerelvényét pedig az M4-es vonalra.

A szerződések összértéke 247 millió euró, amelyből 215 millió a beszerzési ár, míg a különbözetet a karbantartás, illetve az opciós szerelvény ára teszi ki. Az új metrókocsikat 2008 májusára kellett volna legyártani, de az első szerelvény csak 2009 januárjában érkezett meg. A tesztelések során a BKV az NKH észrevételei alapján számos változtatási javaslattal állt elő, ám ezeket az Alstom a tetemes költségek miatt nem volt hajlandó saját költségén elvégezni.

Az NKH idén júliusban határozatban utasította el az Alstom Transport S. A. nevében eljáró BMC-nek az M2 metróvonalra tervezett szerelvényének típusengedély-kérelmét. Enélkül pedig nem helyezhető forgalomba az időközben legyártott 110 kocsi. Ráadásul ettől az engedélytől függ az M4-es vonal kocsijainak üzembehelyezése is. A kérelmet alapvetően a cég saját tervezési filozófiája és gyakorlata szerint kialakított fékrendszer miatt utasította vissza az NKH (a szerelvény a légfék és az elektronikus fékek egyikének kiesése esetén megállíthatatlanná válik), de akadtak más gondok is. A szerződés felmondása mégsem egyszerű. A BKV tanulmánya szerint a teljesítés nélküli megszűnés a 2-es és a 4-es metró üzembe helyezésének jelentős időbeli csúszását, többletfizetési kötelezettségeket, az uniós finanszírozási szerződések feltételeinek megsértését és több évig tartó pereskedést vonhat maga után.

A legrosszabb verzió szerint a BKV-nak ki kell fizetnie a teljes szállítási árat, sőt károkozás miatt még csaknem ugyanenynyit. Új tender esetén legkorábban 63 hónap múlva közlekedhetnek új szerelvények az M2-es vonalon, míg az M4-es kocsikat legfeljebb 58 hónap múlva állíthatják sínre. Az a furcsa helyzet is előállhat, hogy az új pályázat alapján kiválasztott szállító is legyártja a kocsikat, miközben a bíróság esetleges kedvezőtlen döntése nyomán az Alstom-szerelvényeket is át kell venni. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy az új tender kiírásához igazolni kellene a pénzügyi fedezetet, ami uniós források nélkül bajosan lehetséges. Ráadásul a jelenlegi engedélyezési patthelyzetet elkerülendő, EU-konformmá kellene tenni a hazai szabványokat. Ez viszont meglehetősen pikáns szituációt teremtene, hiszen az Alstom éppen arra hivatkozik, hogy az általa gyártott szerelvények megfelelnek valamennyi uniós előírásnak – csak a magyar szabványoknak nem. Szerintük a szabályokkal van baj, nem az ő kocsijaikkal.

Az NKH újabb elutasító határozata egyértelmű helyzetet teremtett. Az Alstomnak immáron esélye sincs a szállítói szerződésben foglaltak teljesítésére. Így a tulajdonos főváros nem tehet mást, minthogy a júniusi közgyűlési döntés értelmében írásban utasítja a BKV vezérigazgatóját a kontraktus felbontására. Ez hamarosan megtörténik – közölte lapunkkal György István, hozzátéve: a beruházás határidőre történő befejezése érdekében minél előbb új tendert írnak ki.

Update! Már meg is történt a felmondás. A BKV mai közleménye szerint  Kocsis István vezérigazgató azonnali hatállyal felmondta a szerződéseket és haladéktalanul lehívta a szerződések alapján kifizetett 50 százalékos előlegek (mintegy 108 millió euró) visszafizetésére, valamint a jóteljesítésre vonatkozó (10 százalékos) bankgaranciákat, és bejelentette kötbér- és kárigényét a szállító felé.

Háromszor járt tegnap Tarlós Orbánnál

Háromszor is felkereste tegnap Tarlós István a miniszterelnököt, hogy megbeszélést folytassanak Budapest jövőjéről. A főpolgármester szeretné megnyerni Orbán Viktor támogatását ahhoz a csomaghoz, amelyet végül nem György István főpolgármesterhelyetessel, hanem Kósa Lajossal, a Fidesz ügyvezető alelnökével jegyez. Fideszes források azt mondták: a törvényjavaslatcsomag a köztisztviselői törvény módosítását, valamint a közmunkával és a közterületi bírságokkal kapcsolatos módosításokat tartalmazza, s megváltoztatnák az önkormányzati cégek szerződéskötési gyakorlatát, részben a helyi adókkal kapcsolatos passzusokat, és az államháztartásról szóló jogszabályt.

Tegnap a legfontosabb kérdés a BKV-ügye volt. A BKV megmentéséhez legalább százmilliárdra lenne szüksége a fővárosnak. A fővárosi tulajdonú cég likviditási gondokkal küzd, mivel az idei üzleti ter vében számolt azzal a 7,4 mil liárd forinttal, amelynek át utalásával az Orbán-kormány még adós. Az Orbán-Tarlós megbeszéléseknek több felvonása is lesz, de „még a héten bejelentésekre lehet számítani”, mondták lapunknak. (Csuhaj Ildikó)

Marad a valóság