„Az önkormányzatokat, ahogy most vannak, nem érdemes konszolidálni, mert ez a rendszer újratermeli a nehézségeket. Én abban tudok megállapodni az önkormányzati vezetőkkel, hogyan osszuk meg éssze rűbben a feladatokat a helyhatóságok és a központi kormányzat között. Készen állok arra, hogy megfontoljak olyan javaslatokat, amelyek szerint a kormány visszavenne olyan feladatokat, melyek korábban állami feladatok voltak. Magyarországon a népegészségügyi ellátás és az állami egészségszolgáltatásokat jobban meg lehetne szervezni központilag, állami logikából kiindulva, mint most, az önkormányzati kórházak köré szervezve. Az oktatásról is ugyanez a véleményem. Azt gondolom, hogy a magyar állam, az oktatással foglalkozó kormányzat ésszerűbben tudná a forrásokat az országban szétteríteni és elosztani, mint ahogy most, fejkvótákért vívott mérkőzések formájában történik az iskolák, települések között” – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök kedden késő este, a köztévé Az Este című műsorában.

Az, amiről Orbán Viktor beszél, a visszaállamosítást jelentené, amely mellett és ellen is bő számmal szólnak szakmai érvek. De valóban erre gondol-e a kormányfő?

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke nem tudja, legalábbis ez derül ki abból, amit lapunk kérdésére mondott: „Az egy lehetséges kiindulópont, amiről Orbán Viktor beszélt. Folyik a közös gondolkodás és a műhelymunka, polgármesterek, szakértők között folynak a beszélgetések erről. A mostani rendszer ugyanis így tovább nem működtethető. A helyzet »rémséges«, a mostani feladatrendszert az önkormányzat már nem tudja ellátni. De pontosan meg kell nézni, hogy milyen feladatokat vegyen át az állam, s milyenek maradjanak az önkormányzatoknál.” Arra a kérdésünkre, hogy az oktatás és az egészségügy államosítása esetleg azt jelentené, hogy feladatokat vállal át a központi kormányzat, de a tulajdonjog megmaradna az önkormányzatoknál, Debrecen polgármestere azt válaszolta – idézzük –, hogy „ennek a kérdéskörnek ezer leágazása van, méltatlan lenne csak a fenntartási kérdéseket kiemelni, hiszen az intézmények szakmai programjától kezdve a másodlagos munkáltatói jogokon át a vis maior beavatkozásokig sok mindenről szó lehet”. Kósa ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy amiről Orbán Viktor beszélt, nem új gondolat. Ezt a Fidesz akkor fogalmazta meg, amikor Lamperth Mónika a Medgyessy-kormány belügyminisztereként 2002-ben azt mondta, hogy a kormány az akkori közalkalmazotti béremelést fi nanszírozni fogja. –2002-ben az év végéig valóban finanszírozta is, de 2003-ban már nem – mondta a fideszes politikus, hozzátéve: ma már az intézményrendszer fenntartásához az önkormányzat durván a felét teszi hozzá a saját bevételeinek. Ezért is vetették fel korábban: el lehetne gondolkozni azon, hogy a közalkalmazottak fizetését „egy az egyben” vegye át a kormány.

Ami az oktatást illeti: a fideszesek közöttmár az EP-választások idején azt lehetett hallani, hogy Orbán Viktor „gondolkodik az oktatás államosításán”. Erre vonatkozó elképzelés ugyanakkor semmilyen Fidesz-programban, sem a kormányprogramban nem szerepelt. Pokorni Zoltán korábban azt hangsúlyozta: nem akarnak államosított iskolarendszert, az iskolafenntartói jogot nem csorbítanák, a pedagógusbéreket azonban az államnak kellene finanszíroznia, központilag. A választások után az oktatási terület irányítására kinevezett KDNP-s Hoffmann Rózsa is a központi bérfinanszírozás mellett állt ki. Konkrét bevezetési időpontot ugyan mindeddig nem mondott, azt azonban leszögezte: a munkáltatói jogok továbbra is az iskolaigazgatók kezében lesznek, a fenntartók pedig az önkormányzatok maradnának. Az oktatási államtitkár szerint legvégső esetben ugyanakkor ha az önkormányzat már nem tud hozzájárulni az oktatási kiadásokhoz, átadhatná az államnak az iskoláját.

Kérdés: Orbán Viktor erre gondolt-e, vagy ennél többre? A Fideszben eddig az iskolák teljes államosításáról hivatalosan senki nem beszélt, az önkormányzatok rendszerváltáskor kivívott iskolafenntartói jogát senki nem akarta csorbítani, de úgy tudjuk: vannak azért a központi bérfinanszírozásnál erőteljesebb államosítási törekvések, többek között egységes tantervvel és tankönyvekkel.

Egyelőre azt sem tudni, hogy mit is ért a Fidesz az egészségügyi visszaállamosításán, de az tény, hogy az állami és a társadalombiztosítási rendszernek nagyon eltérők a sajátosságai. Az állami egészségügy működtetését adókból finanszírozzák, míg a biztosítási elvűt járulékokból. A járulékokért cserébe a befizetés mértékének megfelelő tartalmú szolgáltatási csomagot biztosítanak a befizetőknek, míg az állami rendszerben maga az állam határozza meg, mit nyújt egészségügyi ellátás címén. Elvben minden jár mindenkinek, ám hogy minderre mennyi jut, azt a politika dönti el. Az Egyesült Királyságban állami egészségügyi rendszer működik. A szolgálat területi alapon, hierarchikus struktúrában szervezett, központosított felépítmény, csúcsán – az egészségügyi szolgálatért felelős államtitkár személyében – az egészségügyi minisztérium áll. A központi szint alatt az ellátórendszer tervezésében kulcsfontosságú regionális szint helyezkedik el. A lakosság ellátásáért közvetlenül a körzeti egészségügyi hatóságok a felelősek, ezekből 192 működik Angliában. Magát az egészségügyi ellátást a központi költségvetésből rendelkezésre bocsátott forrásokból finanszírozzák. A pénzt a regionális hatóságok között egy viszonylag bonyolult számítás – a lakosság „szükségletei”, vagyis a lakosságszám, a nemek szerinti megoszlás, a morbiditási ráta szerint számított fejkvóta –alapján osztják el.

Tegnap új kórházi szárnyat avattak a keszthelyi kórházban