A Fidesz javulása ugyanakkor gyengítette valamelyest a Jobbikot, amely a lakosság egészén belül 6, az aktív választók körében 12 százalékon áll. Az LMP ismét jól hajrázik, a biztos pártválasztói körben újra elérte az 5 százalékot.

Október 3-án a kistelepüléseken nagy eséllyel nyerhetnek – ha újra indulnak – a jelenlegi, független polgármesterek, s a városokban sincsen leváltó hangulat. Az önkormányzati választások előtti politikai erőviszonyok markáns Fidesz-előnyt mutatnak, de jellegzetes területi és településnagyság szerinti különbségeket láthatunk. Ugyanakkor a pártszimpátiák ezúttal a megyei (és fővárosi) listás szavazásoknál érvényesülnek, az önkormányzati választáson leadott többi voksot kevésbé befolyásolják. A korábbi tapasztalatok alapján még az várható, hogy a pártpreferenciák a polgármesterek és jelöltek közötti döntésekre a nagyvárosokban lesznek majd hatással, máshol nem.

A tízezer fő alatti településeken állított pártlistákon előreláthatólag jelentős Fidesz-előnyt találhatunk majd az itt közel azonos erőt képviselő MSZP-vel és a Jobbikkal szemben – a kormánypártnak akár hétszer annyi szavazója is lehet, mint a másik kettőnek. Az itt élő emberek 54 százaléka azt állítja, hogy olyannyira elégedett mostani polgármesterével, hogy ezúttal is rá adja majd a voksát. Kifejezetten mérsékeltnek nevezhető a változást szorgalmazók aránya: 21 százalék gondolja úgy, hogy egészen bizonyosan egy új polgármesterjelöltre fog majd voksolni.

A tízezer lakost meghaladó kis- és közepes városokban is erős a Fidesz, csaknem négyszer annyian voksolhatnak rájuk, mint a szocialistákra, ötször többen, mint a Jobbikra. Ezeken a településeken is viszonylag nagy esélye van a jelenlegi polgármesterek újraválasztásának (47 százalék, szemben a leváltást szorgalmazó 35 százalékkal). Az itteni emberek válaszaiból az is kiderül, hogy a leendő városvezetők zömmel kormánypártiak lesznek, hiszen 55 százalék rájuk kíván szavazni. A kis- és közepes városok felnőtt lakosságának 18 százaléka független polgármesterjelöltre akar voksolni. Úgy tűnik, az ellenzéki pártoknak itt nem sok babér terem, mindössze 12 százalék szavaz általuk támogatott politikusra. A megyei jogú városok – amelyekben egyébként pártlistára nem szavaznak az emberek – politikai elkötelezettségükben nagyon sokfélék, de összességé ben a kormányoldal sokkal jobban áll, mint az ellenzéki. Erre utalnak a polgármesterjelölt-preferenciák: 63 százalék szavazna kormánypárti, 18 százalék ellenzéki személyre.

A fővárosban minden bizonnyal a Fidesz nyeri a listás szavazást, de a biztos pártválasztók közötti támogatottsága (48 százalék) alapján korántsem biztos a közgyűlésben a többsége, de nem is elképzelhetetlen. A szocialisták két héttel a választások előtt 29 százalékot értek el, az LMP 12 százalékon, a Jobbik 10 százalékon állt a fővárosban. (Szonda Ipsos)

Az adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 16-24. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptak volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztek volna az or szágban.

Ma újra NolNézőpont

Ma újra jelentkezik a www.nol.hu weboldalon a Nézőpont Intézet és a Népszabadság sorozata, a NolNézőpont, amelyben lapunk egy-egy újságírója Szomszéd Orsolyát, az intézet elemzőjét faggatja aktuális belpolitikai kérdésekről. Ezúttal mi másról, mint a vasárnapi választásokról. Szomszéd Orsolya úgy véli, a Fidesz tarolni fog, valamennyi megyében, megyeszékhelyen és megyei jogú városban megszerzi a többséget, igaz, néhány településen, Miskolcon és Szegeden például, kiélezett küzdelemben. Budapesten pedig valójában csak Angyalföldön és Kispesten van reális esélyük a szocialistáknak. További részletek a Nolon.