– Négy éve egy százalékkal maradt alul a főpolgármesteri székért folytatott küzdelemben. Az akkori győztes, Demszky Gábor most el sem indul, a Fidesz pedig megnyerte a parlamenti választásokat. Mekkora különbségre tippel ?

– A labdarúgó kupadöntőn se úgy megy ki az esélyes csapat a pályára, hogy a gólarányt tippelgeti. A közvélemény-kutatások adatait természetesen ismerem, de más a valószínűleg és más a bizonyosság. A mérték egyébként sem érdekel, csak a győzelem.

– A leköszönő főpolgármester azt sajnálja a legjobban az elmúlt évekből, hogy nem privatizálták az összes fővárosi közműcéget. Ön viszont éppenséggel felül akarja vizsgálni a meglévő szerződéseket is. Miért?

– Ezek a privatizációs szerződések kedvezőtlenek a városra nézve. A kisebbségi tulajdonosok több joggal bírnak, mint a többségi részvényes főváros. Így például övék a menedzsmentjog és a külföldi vállalatok adják a cégvezetőt. Ám ezen túlmenően is úgy vélem, hogy a stratégiai fontosságú szolgáltatókat nem szabad kiengedni a kezünkből. Erre utal a Nyugat-Európában tapasztalható újraállamosítási hullám. Mindemellett az is elgondolkodtató, hogy éppen a prosperáló cégeket verte dobra a városvezetés ahelyett, hogy a sokmilliárdos adósságállományt felhalmozó vállalatoktól szabadult volna meg.

– Mi a célja a felülvizsgálattal?

– Legszívesebben felbontanám a szerződéseket. De aligha kezdhetjük azzal, hogy felállítjuk a ringet és kiosztjuk a kesztyűket. Első körben tárgyalni szeretnénk a szerződések módosításáról. Ha ebben nem lesznek partnerek, akkor jöhet a második menet. Az kevésbé lesz barátságos. Felkérjük a jogászainkat, keressék meg, hol sértették meg a szerződéseket, s megvizsgáljuk, mennyi adót fizettek be eddig.

– Az egykori gazdasági főpolgármester-helyettes, Atkári János is ellenezte a közműcégek kiárusítását. Úgy tűnik, beleillene az ön csapatába.

– Atkári Jánost kiváló szakembernek tartom, fel is fogom kérni pénzügyi tanácsadónak. Ez még hivatalosan nem történt meg, de a lélektani hadviselés már megkezdődött. Egyesek árulónak nevezték, ha csatlakozna hozzánk. Ez már azért is furcsa, mert folyton azzal vádolják a Fideszt, hogy klientúrát épít. Atkári aligha nevezhető elkötelezett jobboldalinak, de most meg ez a baj.

– Ha már a csapatépítésnél tartunk: a programját olvasva inkább csapatbontásról beszélhetnénk. A városházi ügyosztályok és a bizottságok számát és létszámát egyaránt csökkenteni kívánja.

– A hivatal apparátusa indokolatlanul felduzzadt az elmúlt években. Összesen 1400 ember dolgozik a városházán. Többségüknek nincs félnivalója, a karcsúsítás azonban elkerülhetetlen. Ez elsőként az ügyosztályok számának csökkentését, illetve a megmaradók új főosztályi rendszerbe szervezését jelenti. A rendszerváltás előtti struktúra egyébként hatékonyabb szakmai munkát tett lehetővé, így annak aktualizálása is napirenden van. A szakmai előkészítő munka megerősítése egyúttal a bizottságok számának és feladatakörének csökkentését is előrevetíti. Számos jogkört visszatelepítenék a közgyűléshez.

– Mondana néhány példát?

– Tényleg csak példaként említem a cégvezetők kinevezését, vagy a többmilliárdos nagyberuházások közbeszerzéseit. A bizottságok az elmúlt években meglehetősen átláthatatlanul működtek. Ez pedig a korrupció melegágya.

– Demszky Gábor szerint az új városvezetésnek elég lenne befejezni a jelenleg folyó 26 beruházást az újraválasztáshoz. Megfogadják a tanácsát?

– Ha előbb felsorolja valaki mind a huszonhatot. Nekem ugyanis nem jut eszembe több a 4-es metrónál, a szennyvíztisztítónál és a Margit hídnál. Ráadásul ezekre sincs meg a fedezet. Csak a BKV 400 milliárd forint adósságot halmozott fel az elmúlt években. Még arra sincs pénze a városnak, hogy az uniós pályázatokhoz szükséges önrészt előteremtse!

– Programjában 30 új beruházás szerepel. Köztük új híd, múzeumi negyed, illetve kongresszusi központ. Ezek miből valósulnának meg?

– Nem biztos, hogy ezek az első ciklusban valósulnak meg. Csak szakszerűen megtervezett, előkészített és jól megszervezett beruházásokat indítunk útjára, amelyek megvalósulására reális határidőket szabunk. Gondos háttérmunkát végzünk és nem a bulvársajtóhoz rohangálunk. Nem akarok nagyot álmodni, inkább nyugodtan ébrednék.

– Ezek szerint a Városháza Fórum sem épül meg?

–Ha rajtammúlik, nem.Nem kell mindig, mindent beépíteni. A projekt szerepel az újratárgyalandó beruházások listáján. Úgy vélem, egy valódi közpark a város közepén sokkal hasznosabb egy mégoly látványos épületnél. Ráadásul ez már az első ciklusban elkészülhetne.

– A négyes metrót azért befejezik?

– Miért nem fejezték be eddig? Nyolc év alatt lett volna rá idő, még ha nulláról is indultak volna 2002-ben. Igaz, ahhoz nem olyan szerződést kellett volna kötni például a szállítóval, hogy a vételár felét előre kifizetjük. S most nem azon siránkozni, hogy az a csúnya hatóság nem adja meg az engedélyt. Miért nem szorították rá a szerződő partnert, hogy a hazai szabványoknak megfelelő járműveket gyártson? Miért csak az ellenzék tiltakozására kezdtek el foglalkozni a problémával, ráadásul a határidő lejárta után másfél évvel? Ha ezekre a kérdésekre választ kapunk, akkor arról is beszélhetünk, hogy mi mit teszünk a négyes metró befejezéséért. De még mielőtt ponyvaregénybe illő történetek látnának napvilágot a „projektpusztító Fideszről”, világossá kell tennem: nem szeretem a műszaki torzókat. Az Alstomszerződést újra kell tárgyalni, a négyes metrót pedig be kell fejezni, akármennyire elhibázott beruházás is.

– Orbán Viktor miniszterelnök is osztja a véleményét?

– Igen. A kérdés nem a szándék, hanem a fedezet megléte. Jelenlegi ismereteim szerint még az első szakasz befejezéséhez is hiányzik legalább százmilliárd forint.

– Demszky Gábor szerint megvan rá a pénz.

– Remélem is, hogy Demszky úr vagy a hátszelet adó Gyurcsány Ferenc előrántja majd a pénzt az otthoni stelázsi valamelyik polcáról, mert más ezeket a forrásokat sehol sem találja.

– A BKV-nál is nagy tisztogatásra készül. Sőt ellenőrző grémiumot is ültetne föléje Budapest Közlekedési Központ néven. Nem erre hivatott a közgyűlés meg a felügyelőbizottság?

– A BKV felügyelőbizottságában érdekes állapotok uralkodnak, így számomra nem tűnik elég biztosítéknak a működésképtelenség határán billegő cég megmentésére. A fővárosi közlekedés rendszerét újra kell szervezni a MÁV és a Volán kapacitásait és finanszírozási képességeit is figyelembe véve. Szét kell választani a megrendelői, a végrehajtói és az ellenőrző szerepköröket. Az ésszerűsítés jegyében ki lehet szervezni a buszközlekedés nagyobbik részét, elvégre a több tízmilliárdos adósság alatt nyögő cég nem tud ezer új buszt beállítani. Ez nem egyenlő a Horváth Csaba által vízionált járatritkítással és tarifaemeléssel. Erről egyébként éppen ő kötött szerződést Bajnai Gordonnal. Két hétre rá meg az ingyenes közlekedést ígérte be. A külső szolgáltatókkal kötendő szerződések egyébként nem jelentik azt, hogy a buszvezetőket szélnek eresztjük, hiszen a külső cégek buszait is vezetni kell valakinek. Legfeljebb nem a BKV tíz szakszervezetével vitázó menedzsment irányítása alatt teszik ezt.

– Az egészségügyi intézményektől is megválna. Pontosan melyektől?

– A megválni kifejezést soha nem használtam. A kórházak menedzselése és pénzügyi stabilizálása véleményem szerint meghaladja az önkormányzatok erejét. A fekvőbeteg-ellátás generális kérdéseire egyébként is könnyebb lenne egy helyről választ keresni.

– Választási programja szerint újrarendezné a kerületek és a főváros viszonyát. Bizonyos szabályozási jogosítványokat elvonna tőlük, cserébe a városrészek eltérő jövedelemtermelő képessége okán újratárgyalná a forrásmegosztást. Nem tart a leendő fideszes polgármesterek lázadásától?

– Nem tartok ettől. Akárhogy lesz, csak jobb lehet, mint az elmúlt tizenhat évben, én legalább komolyan veszem a polgármestereket. A városrendezés kérdése egységes szemléletet kíván, az utcatáblák kihelyezéséről viszont felesleges a közgyűlésben vitatkozni. Nem csak elvennék tehát jogosítványokat, hanem adnék is. A forrásmegosztás jelenlegi rendszerét pedig már régóta bírálják mindkét oldalról, így a közigazgatási rendszer újragondolásának szükségességét vitatni nem több olcsó politikai haszonszerzésnél.

– Hamar vitába keveredhet Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkárral is. Elvégre az első nyolcosztályos gimnázium létrehozója aligha támogatná az ön elképzelését a fővárosi gimnáziu mok négyosztályos struktúrába való visszarendezéséről.

– Sok mindenben egyetértünk Hoffmann Rózsával, ebben nem feltétlenül. Nekem az a határozott álláspontom, hogy a fővárosnak a négyosztályos gimnáziumi képzést kell támogatnia.

– Nagy vihart kavart Pintér Sándor belügyminiszter „hajléktalan-eltávolító” törvénymódosítási javaslata. Ha jól tudom, ön is hasonló nézeteket vall.

– A kifejezés önmagában is hangulatkeltő. Vecsey Miklóssal és Győri Péterrel, a legnevesebb szakértőkkel együttműködve kívánjuk kezelni az akuttá vált kérdést. Biztosítani fogjuk az ellátás és a társadalomba való visszailleszkedés feltételeit. Csak azokkal szemben lépünk fel, akik tudatosan figyelmen kívül hagyják az együttélés szabályait. Aki viszont ezt a módszert támadja, az 1,8 millió budapesti ellensége.

– A visszaeső külföldi és vidéki bűnelkövetőket viszont kitiltaná Budapestről.

– Ez hatályos törvényi rendelkezés. Nem én találtam ki. Csúnya álliberális képmutatás alkotni egy jogszabályt, majd elegánsan megfeledkezni róla. Emellett New Yorkban, a szabadelvűek Mekkájában is a zéró tolerancia bevezetésével tettek rendet. Csak bűnözni, senki ne jöjjön Budapestre.

„Más a valószínűleg és más a bizonyosság”