Módosítaná a tervezett megbízhatósági vizsgálat szabályait a Belügyminisztérium – legalábbis a rendvédelmi csomag szakszervezeteknek átadott újabb változata szerint. Az eredeti javaslat lehetővé tette volna, hogy a rendőrség belső bűnmegelőzési szolgálata egy-egy ilyen vizsgálat során akár színlelt vesztegetési kísérlettel is provokálhasson. Tehát szabálysértéssel vagy kisebb súlyú bűncselekmény elkövetésével csalnák csapdába a rendőrt.

Ezt az elképzelést az érdekképviseletek határozottan elutasították, a tárca pedig – anélkül, hogy arról érdemi egyeztetés folyt volna – máris módosított az előterjesztésen. A korábbi javaslatban még az szerepelt, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szervezet tagja „szabálysértést vagy ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, személy elleni erőszakot nem tartalmazó bűncselekményt követhet el”, ha ezzel valamilyen nagyobb jogsértés leleplezésére lát esélyt. Vagyis: a megbízhatósági vizsgálat során az ellenőr áthághatta volna például a közlekedési szabályokat, de próbálkozhatott volna csúszópénz átadásával is. Ezt a passzust törölték a tervezetből.

A javaslat bűnözőnek tekinti a rendőrt, és ezért sérti az állomány tisztességes tagjait –jelentette ki korábban Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára. Most viszont úgy látja, van esély rá, hogy a szolgálati jogviszonyban állók érdekegyeztető fórumának legközelebbi ülésén sikerül kölcsönösen elfogadható kompromisszumra jutni. Szerinte azonban van még mit finomítani. Az egyik vitatott pont, hogy a javaslat szerint a bűnmegelőzési ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályait csupán kormányrendelet állapítaná meg, miközben a hasonló feladatot eddig ellátó Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a büntetőeljárási törvény alapján járhatott el. A BRDSZ egyébként ma írásban adja át a véleményét a belügyi tárca illetékeseinek.

A megbízhatósági vizsgálat intézménye azonban marad, sőt azt a kormány- és köztisztviselők mellett a közalkalmazottak később kormányrendeletben meghatározandó körére is kiterjesztenék. Az ellenőrzés során ugyanakkor továbbra is létrehozhatnának mesterségesen az adott „munkakör ellátása során valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket”. Csapdát állítani azonban nem lehetne: a rendőrt nem provokálhatnák, tehát nem bujtathatnák fel bűncselekmény elkövetésére. További változás, hogy az érintettet a vizsgálatról – annak befejezése után három napon belül – tájékoztatni kellene. Eredetileg az akcióról kizárólag a belső bűnmegelőzési szolgálat, valamint az eljárás lefolytatását engedélyező ügyész tudhatott volna.

A szolgálat egyébként a provokáció lehetősége nélkül sem lenne béna kacsa, mert a bírói engedélyhez nem kötött titkosszolgálati eszközök széles körét alkalmazhatná. Ezek közé tartozhat például informátor igénybe vétele, a rendőri jelleg – vagy az eljárás valódi céljának – leplezésével folytatott adatgyűjtés, személyek és objektumok rejtett megfigyelése, az észlelt események dokumentálása, fedőokmányok alkalmazása.

Bár szabálysértőként vagy aktív vesztegetőként a belső bűnmegelőzési szolgálat embere nem léphet majd fel, egyegy eljárásnak mégis részese lehet. Ha pedig egy rendőr hajlamos a visszaélésre, anélkül is lebukik előbb-utóbb, hogy a jogsértés elkövetésére kifejezetten provokálnák. Így talán elegendő az is, hogy az ellenőr intézkedés alá vont személyként vagy ügyfélként kerül kapcsolatba a hatósággal. Ebben az esetben persze bűncselekmény leleplezésére elsősorban akkor van remény, ha legalább halvány gyanú van arra, hogy a megbízhatósági vizsgálat alanya hajlamos a törvénysértésre.

Emellett – igaz, szűkebb körben – lehet még provokálni is. Azt ugyanis semmi nem tiltja, hogy – egy bolti próbavásárláshoz hasonlatosan – rendőrségi szolgáltatást „vegyen” valaki. Vagyis: érdeklődjék, segítséget kérjen vagy bejelentést tegyen. Az érintett – legyen közterületi járőr, ügyeletes tiszt vagy nyomozó – hozzáértéséről és stílusáról, az emberekhez való viszonyáról elég sok minden kiderülhet egy efféle helyzetben.

Ugyanakkor lehet csapdát is állítani, amit a rendőrségi törvény megenged. Igaz, ez elsősorban a háziszarkák lebuktatására jó, viszont teljesen szabályos. Ha valahol lopkodják a bűnjeleket vagy a talált tárgyakat, ott elhelyezhetnek a szokásos fényviszonyok mellett láthatatlan – és meglehetősen nehezen eltávolítható – vegyszerrel megjelölt dolgokat, és ha ultraibolya lámpa alatt valakinek világít a keze, esetleg a ruhája, megvan a tolvaj.

Nincs mitől tartani?