Földrengés a közigazgatásban: januártól megyei kormányhivatalok, aztán járásiak
Megyei kormányhivatalok jönnek létre, amelyek élén az állam megyei vezetője áll, s ő – a rendőrség és az APEH kivételével – maga alá gyűjti, átszervezi, ésszerűsíti a hivatalokat –nyilatkozta Orbán Viktor még kijelölt miniszterelnökként. Szerinte a nyár végére a középszintű közigazgatást teljesen átalakítják, mert ,,lehetetlen, hogy negyven körüli hatóságnál kelljen az embernek az ügyeit intéznie középszinten”. Némi késéssel ugyan, de a Magyar Közlöny legfrissebb számából kiderült: az összevonás az összesen 33 területi államigazgatási szervnek nem egészen felét érinti, tehát pontosan 15, eddig részben megyei, részben regionális szervezet kerül majd – a jövő januártól a jelenlegi közigazgatási hivatalok jogutódaként felálló – fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz. Az új gigahivatalokat kormánymegbízottként politikus vezeti – aki parlamenti képviselő is lehet –, és a hivatalvezetők szakmai helyettesként működnek majd.
Az átalakítás miatt elveszítik autonómájukat többek között a megyei mezőgazdasági, illetve a vidékfejlesztési hivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak és nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a munkaügyi központok és a munkaügyi felügyelőségek, a fogyasztóvédelmi hatóság regionális felügyelőségei, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai. Kimaradtak viszont az integrációból például az államkincstár, a bevándorlási hivatal, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság területi szervei, valamint a nemzeti park igazgatóságok.
Az átszervezés összességében így is igen sok munkavállalót érint, mert az eddig 1400 fővel működő közigazgatási hivatalok létszáma több mint húszezerrel bővül. Igaz, az összevonások által nem érintett szervezeteknél foglalkoztatottak száma sem csekély, hiszen csak a vámosokkal kiegészült APEH-nél 23 ezren, míg az államkincstárnál 3800-an, a KSH-nál 1400-an, a vízügynél pedig 1600-an dolgoznak országosan.
– A kormányfő bejelentése után komoly szakmai munka indult, amelynek eredményeként az a döntés született, hogy az integráció azokra a hatósági munkát végző szervezetekre terjedjen ki, amelyek ügyfeleket fogadnak – mondta kérdésünkre Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára. Felvetésünkre tagadta azt a lapunkban is megjelent hírt, amely szerint az integráció kapcsán az egyes tárcák között nézetkülönbségek lettek volna. Nem vitáról volt szó, hanem az egyes területekért felelős államtitkárok közötti folyamatos egyeztetésről – hangsúlyozta.
A kormányhivatalok várhatóan két egységből állnak majd: a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett, az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős, és hatósági tevékenységet végző törzshivatalból, valamint a korábban az egyes tárcákhoz tartozó ágazati szakigazgatási szervekből. Szabó Erika kiemelte: ez utóbbiak szakmai önállósága továbbra is megmarad, vagyis a szakirányítás az ágazati minisztériumok feladata lesz, és a kormánymegbízott a vezetőket is csak a szakminiszter egyetértésével nevezheti ki.
Az új szervezet az integrációból kimaradó szervek tekintetében is több jogosítvánnyal rendelkezik majd – mondta az államtitkár. A kormányhivatalok – a rendvédelmi szervek kivételével – véleményezik például a vezetők felmentését és kinevezését, a költségvetést, az esetleges átszervezéseket, emellett ellenőrzéseket végezhetnek, betekinthetnek a különféle iratokba, törvénysértést észlelve pedig egyeztető eljárást kezdeményezhetnek, s akár a felügyelő miniszterhez is fordulhatnak.
Szabó Erika mindezt a közigazgatás történelmi léptékű átalakításának tekinti, amely első lépcső a valóban egyablakos ügyintézéshez. Ha ugyanis öszszevonják azokat az államigazgatási szerveket, amelyekkel az emberek kapcsolatba kerülhetnek, érdemi lépést tesznek annak érdekében, hogy mindent tényleg egyetlen helyen lehessen elintézni. Az integrált ügyfélszolgálatok felállítására egy kormányhatározat szerint az idén ötszázmillió, jövőre további másfél milliárd forintot kell átcsoportosítani.
És ez nem a végállomás, hiszen a távlati cél, hogy az önkormányzati jegyzők államigazgatási hatásköreit – ezek száma mintegy két és fél ezerre tehető – a kormányhivatalok járási hivatalaihoz telepítsék – tudtuk meg Szabó Erikától. Annak érdekében pedig, hogy a polgárok a lakóhelyükhöz közel intézhessék ügyeiket, 2013 végéig járási hivatalokat állítanak fel. Arról azonban az államtitkár egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy a rendszerváltozás előtt létezett 83 járási székhelyet kívánják-e visszaállítani, vagy a 168 kistérség válhat-e helyi igazgatási központtá. Csupán annyit árult el, hogy az ezzel kapcsolatos előkészítő munka még folyik, s az egyik legfontosabb szempont, hogy az embereknek minél kevesebbet kelljen utazniuk.
Szabó Erika most inkább azt emelte ki, hogy a jelenlegi elképzelések szerint az anyakönyvezéstől a gyámügyig, az építési engedélytől a személyi okmányok cseréjéig mindent egyetlen helyen intézhetünk majd. Jelentősen bővül ugyanakkor az elektronikus, tehát interneten keresztül lebonyolítható ügyek köre. A tervek között szerepel az is, hogy az ügyfélszolgálatokon két műszakban fogadják az embereket, ahol kétszer hatórás műszakban dolgozhatnak majd. Ez egyébként azt is jelenti – tette hozzá –, hogy az átszervezés bizonyosan nem jár az érdemi ügyintézők számának csökkenésével.
Utazni mindenképpen kell
A megyei kormányhivatalok emlékeztetnek majd az 1980-as évekig működő rendszerre: a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága mellett egységes szervezetben működő szakigazgatási szervek részben ugyanazokat a feladatokat látták el, mint a mai közigazgatási hivatal és a minisztériumok széttagolt dekoncentrált hivatalai. További egyezés, hogy akkor is működtek a most felállítani tervezett járási hivatalok. Szakmai vélemények szerint igazgatási szempontból az nem volt rossz megoldás.
Egykor a járási székhely olyan igazgatási központként szolgált, ahol a polgárok szinte minden ügyüket elintézhették: a szakigazgatási szervek hivatala mellett megtalálták a bíróságot, a rendőrkapitányságot, s általában ott működött az állami tűzoltóság is. Ma viszont nem egészen száz településen található hivatásos önkormányzati tűzoltóság, körülbelül 110 helyen van bíróság, valamivel több mint 150 városban rendőrkapitányság, 280 településen pedig okmányiroda. A járási székhelyeket ezért meglehetősen nehéz úgy kiválasztani, hogy azok a korábbihoz hasonlóan teljes körű igazgatási szolgáltatást nyújtsanak. Amennyiben az önkormányzati jegyzők államigazgatási hatásköreit is a kormányhivatalok veszik át, az eddig helyben intézhető ügyek miatt az embereknek mindenképpen utazniuk kell. Tény ugyanakkor, hogy a települések körülbelül kétharmadán már ma is körjegyzőség működik, ami azt jelenti, hogy hivatal csak a körzetközpontban van, tehát utazni most is kell.
