Hány forintot „ér” egy lelki trauma? - adatbázis a nem vagyoni károkról

Mennyibe kerül az a trauma, ha valakit egy balesetben elszenvedett sérülés az élete végéig ágyhoz köt? Mennyit kóstál a szabadság átmeneti elvesztése? Mekkora összeget lehet követelni nem vagyoni kár címén, amikor az elhunyt hozzátartozó tetemét elcserélik? Egy tanácsadó cég a korábbi ítéleteket tartalmazó adatbázisa alapján próbálja prognosztizálni, hogy egy adott ügyben mi lehet a várható verdikt.

Húszmillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg a Fővárosi Ítélőtábla annak a 12 éves gyermeknek tavaly, aki egy balesetben olyan súlyosan megsérült, hogy állandó ápolásra szorul, és állapotának javulására semmi esély. Egy ugyancsak önálló életvitelre alkalmatlanná vált fiatalember esetében a trauma „árát” a bíróság 15 millióra taksálta. Lehetséges, hogy a két ügyben az érintettek többet is kaphattak volna, ám ennyit akartak, és azt a bíróság vita nélkül megítélte. Csak az összehasonlítás kedvéért: a károsult hasonló esetben bármelyik nyugat-európai államban is nagyjából ekkora öszszegre számíthatna – de euróban számítva.

A különbség az ár- és értékviszonyokban mutatkozó eltérések ellenére ordító, ám ahhoz képest, hogy a szocialista igazságszolgáltatásban alig néhány évtizede a nem vagyoni kár fogalma még teljesen ismeretlen volt, a fejlődés óriási – hangsúlyozza Bárdos Péter ügyvéd. Jó pár esztendeje ugyanis senki nem vitatja, hogy egy közlekedési vagy munkahelyi baleset, egy bűncselekmény vagy orvosi műhiba áldozatának az elszenvedett lelki sérelmek, illetve az életminőség átmeneti vagy tartós megromlása miatt is járhat kártérítés. De ugyanilyen címen elégtételt követelhet az is, akinek „csak” a becsületén vagy a jó hírnevén esett csorba. A konkrét összeg azonban az esetek többségében hoszszas vita tárgya, és az ilyen ügyekben gyakran a bíróságnak kell kimondania a végső szót.

A vagyoni károk – például a kieső jövedelem, a sérült orvosi kezelésére vagy tartós otthoni ápolására fordított összeg, a gyermeknevelés költségei – általában pontosan forintosíthatók, azt azonban igen nehéz egzakt módon meghatározni, hogy miként lehet az elszenvedett lelki traumát pénzben kifejezni –véli az ügyvéd. Bárdos szerint ebben a helyzetben nincs más kapaszkodó, mint az ítélkezési gyakorlat. Ezért döntött úgy, hogy tanácsadó cégében összegyűjti a nem vagyoni kártérítés iránt indított perekben született ítéleteket. Matematikus feleségével először a balesetekkel, majd más, például a személyiségi jogi jogvitákkal összefüggésben keletkezett verdikteket rendezték adatbázisba.

Mára a sajátos gyűjtemény ezres nagyságrendűre bővült, és abban kulcsszavakkal keresni is lehet. Vagyis: elegendő, ha beviszik a rendszerbe a kártérítést megalapozó sérelem körülményeit és annak következményeit. Az ok lehet többek között egy részleges vagy teljes rokkantságot okozó baleset, egy hozzátartozó elvesztése, jogtalan fogva tartás, de akár a becsület csorbítására alkalmas kijelentés is. Az elszenvedett lelki trauma mértéke ennek megfelelően különböző: az önálló életvitel teljes ellehetetlenülése, a családfenntartó elvesztése az érintettek számára súlyos, szinte elviselhetetlen megrázkódtatás, míg egy baleseti sérülést követő hoszszas gyógyulási folyamat ennél kisebb traumával jár, egy rágalmazás pedig csak átmeneti nehézséggel járhat.

Az adatbázis alapján viszonylag jól becsülhető, hogy bizonyos ügyekben milyen döntés várható, így az ítélkezési gyakorlat ismeretében érdemes lehet a feleknek peren kívül megegyezni – jelzi Bárdos, hogy a rendszer milyen gyakorlati haszonnal kecsegtet. Ha valaki mégis bíróság elé viszi a dolgot, abban az esetben az ítéletgyűjtemény ahhoz adhat segítséget, hogy a követelés összegét legalább nagyjából helyesen állapítsák meg. Az ügyvéd szerint az előzetes tájékozódással elkerülhető, hogy a sértett olyan irreálisan magas öszszegű,megalapozatlan kárigénynyel álljon elő, amely szükségképpen pervesztességhez, tehát további felesleges kiadásokhoz vezessen.

Bárdos tapasztalatai szerint a legnagyobb nem vagyoni kártérítéseket általában az élet elvesztése, teljes rokkantság, illetve jogtalan fogva tartás miatt fizetik ki. A legnagyobb összeg húszmillió körül alakul, s ennyit kapott a már említett magatehetetlenné vált gyermek. Annak a családapának az életét pedig, aki gyilkosság áldozata lett, összesen több mint 22 millióra „taksálták”, igaz, ezt a pénzt az özvegy és a két árva javára egyenlő arányban ítélték meg.

Húszmilliót tehetett zsebre az a férfi, akit emberölés miatt több mint három évig tartottak előzetes letartóztatásban, majd jogerősen felmentettek a vád alól. Egy rendőr viszont „csak” hat hónapot ült jogtalanul, és tízmilliót vehetett fel, mert a bíróság figyelembe vette, hogy olyan bűnözőkkel zárták össze, akiket korábban maga juttatott rács mögé. A bíróság által primitív személyiségűnek tartott Gán fivérek 15 hónapért „cserében” ugyanakkor csupán másfél milliót kaptak, mondván, őket kevésbé viselte meg a szabadságelvonás. Csaknem ennyit tartottak méltányosnak néhány, a 2006-os zavargások miatt törvénytelenül pár napra őrizetbe vett személy esetében is. A szórás tehát meglehetősen nagy, így természetesen Bárdosék adatbázisa sem jelent tökéletes garanciát, de tájékozódási lehetőségként és kiindulási alapként egy per előtt hasznos lehet.

Különbségek más területen is vannak, de ilyen kiugró eltérésekre nemigen akadnak. Érdekes ügycsoport például a kegyeleti jog megsértése. Idetartozik a sírhely megsemmisítése, megrongálása, az úgynevezett rátemetés vagy a holttest elcserélése is. Ez utóbbi miatt az ügyvéd által ismert legnagyobb megítélt összeg másfél millió volt, míg az átlag hat-hétszázezer lehet.

A személyiségi jogi perekben többnyire jóval kisebb a tét, és az egészen durva jogsérelmet is esetleg csak szerényebb összegű kártérítés követi. Tavaly az emberi méltóság megsértése miatt csak félmilliót ítélt meg a bíróság egy apának, aki a gyermekelhelyezési perben tudta meg, hogy addig más gyerekét nevelte. Az pedig, hogy egy apa a bíróság perelhúzó magatartása miatt öt évig nem láthatta a gyerekét, ötvenezret ért – igaz, a sérelmet szenvedett fél ennyit is kért.

Egyetlen fillért sem kapott viszont az a pereskedő kedvű polgármester, akiről egy helyi képviselő azt állította, hogy csődbe vitte a várost. Egy kísértetiesen hasonló esetben azonban a Győri Ítélőtábla másként látta a tényállást, és háromszázezer forint kártérítés megfizetését tartotta méltányosnak.

Néhány tipikus eset pedig arra figyelmeztet, hogy mikor nem érdemes pereskedni. Több ügy is bizonyítja, hogy például azok a baleseti sérültek, akik rövid idő alatt és maradéktalanul felépülnek, nem vagyoni kártérítésre kevésbé számíthatnak. Amikor az elgázolt személy kórházba kerül, legfeljebb százezer forint öszszeget remélhet, ám ha megússza a dolgot egy töréssel, és az ellátás után azonnal hazaengedik, s otthon lábadozhat, nemigen van értelme a pereskedésnek. A kimutatható vagyoni kárt persze minden esetben meg kell téríteni.

A nem vagyoni kártérítésnek talán az Egyesült Államokban van a legnagyobb hagyománya, és ott a legkülönösebb pereket már díjjal is elismerik. A Stella-díj névadója egy idős hölgy volt, aki azért kapott csaknem hárommillió dollár fájdalomdíjat, mert egy gyorsétteremben a kávéval leforrázta magát. De egy tolvajnak is megítéltek pár tízezer dollárt, mert áthajtottak a kezén azzal az autóval, amelynek a dísztárcsáit akarta lefeszegetni. Annak a betörőnek pedig, aki a kapu hibája miatt beszorult egy garázsba, és nyolc napig kutyatápon kényszerült élni, félmillió dollár ütötte a markát. Egy bútorbolti vásárló is kapott majdnem nyolcszázezer dollárt, mert átesett az üzletben szaladgáló gyermeken.

A tényszerűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a saját gyerekén.

Egy jobb sorsra érdemes közigazgatási bíró a kedvenc gatyája elvesztése miatt nyújtott be több tízmilliós keresetet egy tisztítószalon ellen, ám maga vesztett rajta: a fehérneműjéhez betegesen ragaszkodó bírót kitették az állásából. Nem mindegyik történet ilyen vidám, hiszen egy iraki veterán családja azért követelt tízmillió dollárt, mert az egykori katona a hazatérése után berúgott és egy szállodának a közönség elől elzárt üzemi területére tévedt, majd a klímaberendezés alatt elaludt. A légkondicionáló azonban elindult, és a férfit halálosan megsebesítette.

Ez a felvétel 2007 elején készült, amikor Burka Ferenc egy debreceni bankban felvette azt a húszmillió forintot, amelyet bírósági döntés nyomán kapott a magyar államtól, miután – fiával együtt – hosszú ideig volt előzetes letartóztatásban
Ez a felvétel 2007 elején készült, amikor Burka Ferenc egy debreceni bankban felvette azt a húszmillió forintot, amelyet bírósági döntés nyomán kapott a magyar államtól, miután – fi ával együtt – hosszú ideig volt előzetes letartóztatásban vétlenül egy gyilkossággal kapcsolatos eljárásban. Végül jogerősen felmentették őket
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.