– Megkezdődött az önkormányzati kampány, önt pedig legutóbb azzal támadták, hogy állítólag Debrecenbe készül költözni, miskolci polgármesterként pedig nem is a városban, hanem Felsőzsolcán lakik.

– A debreceni állítólagos házépítésemmel kapcsolatban már elmondtam, hogy igen, valóban igaz, Kósa Lajossal tervezem az összeköltözést, csak a feleségek állnak egyelőre ellen. De félre a tréfával! Aki ismer, tudja, hogy nem Hajdú-Biharban, hanem valóban Felsőzsolcán építkezem. Azért, mert az árvíz szinte teljesen tönkretette a házat, talán a hó végére lakható állapotba hozható. Külön sorscsapás, hogy az az autónk is a vízben maradt, amelynek utolsó törlesztőrészletét épp most fizettük ki. Felsőzsolca a Miskolc táblától nyolcszáz méterre van. Világéletemben Miskolcon éltem, leszámítva azt a tíz évet, amelyet Németországban töltöttem. Miskolci vagyok, itt is szándékozom megöregedni.

– Négy éve három kihívója is akadt. Az változatlan, hogy a Fidesz most is Krizó Ákost indítja polgármesterjelöltként. Az előző választáson is indult civil jelölt, egyetlen változás a korábbi mezőnyhöz képest, hogy a Munkáspárt helyett ezúttal a megerősödött Jobbik küld harcba saját indulót. Hogy értékeli mostani esélyeit?

– A tavaszi tapasztalatok szerint nem programok és tervek csatáznak, hanem indulatok. Az ellenfeleim egyetlen vitában sem voltak hajlandók részt venni, láthatóan csak az indulatokra építenek. Olyan kampány látszik kibontakozni, mint amilyen a tavaszi volt, csak az ócsárlásról szól. Meglátjuk, hogy mi lesz ennek a végeredménye.

– Miként értékeli, hogy a miskolci Fideszt a nyáron feloszlatták, mondván, a helyi frakció „nem kellő mélységben” tárta fel a helyi problémákat?

– Nagyon kemény ellenfelek voltak, talán az volt velük a baj, hogy nem páros lábbal csúsztak be. Voltak olyan helyi ügyek, amelyek kapcsán félre tudtuk tenni a pártos vitákat és Miskolc érdekében cselekedtünk. Elfogadták, hogy a pályán időnként rugdosódunk, de vannak szabályok, amelyeket be kell tartani. Ez a változás azt mutatja, hogy most nem erre készülnek.

– Ha többségi támogatást kapna, akkor október harmadika után a harmadik ciklusát kezdheti Miskolc élén. Visszatekintve az elmúlt nyolc évre, mit tekint legnagyobb hibájának? Ellen felei elsősorban a város eladósítását, a 2006-os vízszennyezést vagy az Avasi lakótelep romaproblémáit sorolják. Utóbbi kapcsán a Jobbik cigánygettókat ajánl megoldásként.

– Legnagyobb kudarcomnak a miskolctapolcai fejlesztést tartom, ahol nem a megfelelő kivitelezőt választottuk, és emiatt nem sikerült ötről a hatra jutni. Ami a városadósságot illeti: sikerült megdupláznunk a város vagyonát, ami önmagáért beszél. A romakérdéssel kapcsolatban a fasisztoid megoldásokat egyértelműen elutasítom, de tudom és vállalom, hogy a kérdés nincs megoldva. Sem Magyarországnak, sem Európának nincs megfelelő válasza. Sorolhatnám azokat a lépéseket, amelyeket megtettünk helyben – az idősek képzését például –, de az eredmények azt mutatják, hogy az együttélésben nem jutottunk előbbre. Nagyon sok pénzt költöttünk el, hatástalanul. Sokkal mélyebbre kell ásni. Magyarországon jó megoldással nem találkoztam. Láttam olyan embereket, akik erőt megfeszítve próbálnak tenni, de érdemi eredmény nélkül. Nem beszélve arról, hogy mindeközben az Avasi lakótelepen a Fészekrakó programmal kapcsolatban négymilliárdos csalás történt, a jogi eszközök pedig korlátosak.

Teljesen normális dolog lenne, hogy azt tudjam mondani: aki nem fizet a közszolgáltatásokért, az ne lakjon ott, ahol, hanem menjen vissza, ahonnan jött. Ez egy világos dolog lenne. Miskolcon azzal, hogy a kormány meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot és ez azokra is vonatkozik, akik csalással jutottak lakáshoz, azoknak a romáknak az érdekeit is sértjük, akik rendesen fizetik a terheket.

– Korábban azt nyilatkozta, a romakérdés Északkelet- és Dél-Magyarország sorskérdése. Ha így van, akkor Miskolc polgármestereként ma is megvédené a helyi rendőrkapitányt, aki nyilvánosság előtt állította: a közterületi lopásokat mind cigányok követik el?

– Egyértelműen igen. Azóta szerintem átalakult a közvélemény is. Nem feltétlenül a megoldás irányába, de átalakult. Legalább beszélünk a kérdésről, nem dughatjuk a fejünket a homokba. Azt is látni kell, hogy nagy különbség van azok között, akik távolról szemlélik az eseményeket, és azok között, akik benne élnek. Utóbbiak tudják, hogy helyenként tarthatatlan a helyzet. Borsodban falvak tucatjairól tudunk, ahol az emberek totálisan kétségbe vannak esve. Azonnali megoldások is kellenek. A legnagyobb problémának azt látom, hogy nincs véleményváltozás annak kimondásában: az ember nem rendelkezhet be arra, hogy segélyekből éljen. Tudatosítani kell, hogy mindenkinek tennie kell a saját helyzete megváltoztatásáért. A társadalomnak nincs már anyagi forrása arra, hogy ezt a rendszert finanszírozza. Ez látható most Európában is.

– Azon kevés nagyvárosi jelölt közé tartozik, akinek esetleges sikerében még bízhat az MSZP. Eközben a Fidesz indulói azzal kampányolnak: előttem a város, mögöttem a kormány. Mit tud azoknak a választóknak mondani, akik bár elismerik a teljesítményét, mégis úgy gondolkodnak: ha Miskolc szocialista vezetésű marad, fideszes kormányzás alatt csak rosszabbul járhat.

– Feltételezem, hogy a kormány népben és nemzetben gondolkodik, és minden várost egyformán fontosnak tart. Emlékezetes, hogy a helyi fideszes képviselők is sokat támadtak minket azért, mert Miskolc helyett Kecskemét kapta a Mercedes-beruházást, vagy amiért Debrecen kiemelt fejlesztési pénzekhez jutott, pedig a szocialisták voltak kormányon. Pedig a kormány csak elemezve a lehetőséget, a legjobb megoldás mellett döntött. Egy ország kormányának, ha komolyan cselekszik, akkor minden város egyforma.

– Van B terve arra, ha október negyedikén már úgy ébredne föl, hogy nem ön Miskolc polgármestere?

– Kemény Dénestől, a vízilabdázók szövetségi kapitányától azt tanultam, hogy mindig a következő meccsre kell készülni. Győzelemre készülök.

Káli Sándor