Svédországban ragadhat a magyar Gripen-titok
Elküldte válaszát a svéd hatóság a Gripen-üggyel kapcsolatos magyar megkeresésre – értesült a Népszabadság. Egymástól független, de nem hivatalos diplomáciai forrásból származó információink szerint a skandináv ország illetékesei azt közölték a külügyi tárcával, hogy nincs lehetőségük átadni a vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatos nyomozás Magyarországra vonatkozó iratait, még jogsegély keretében sem.
Értesüléseinket az ügyben illetékes Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium érdemben nem kommentálta, mindössze annyit közölt: valóban megérkezett a svéd fél válasza az ügyben, de erről előbb Jávor Benedek LMP-s képviselőt kívánják tájékoztatni, hiszen az ő parlamenti felszólalása alapján kért diplomáciai úton tájékoztatást Navracsics Tibor szakminiszter a svéd hatóságoktól.
Arról a Népszabadság számolt be korábban elsőként, hogy megtörtént az első diplomáciai lépés a külügyi tárca részéről az ügyben. A szaktárca július végén egyfajta „postásként” működött közre, a külügyi vezetés feladata volt állásfoglalást kérni a svéd partnertől.
Az ügy előzménye, hogy Jávor Benedek, az LMP frakcióvezető-helyettese arra hívta fel a figyelmet egy parlamenti felszólalásában: pártja csak akkor tud azonosulni a Fidesz elszámoltatási szándékával, ha az ügyeket azok súlyossága, és nem afféle „leszámolási terv” alapján rendezik sorba. Jávor rámutatott, hogy a magyar vadászgépbeszerzés esetleges korrupciós hátterét évek óta nem tisztázták megnyugtatóan. Emlékeztetett rá, hogy bár a Legfőbb Ügyészség vizsgálta az ügyet, de nem talált bűncselekményt. Szerinte ugyanakkor az ügyészség vizsgálódása korlátozott lehetett, hiszen nem kérte be a svéd nyomozó ügyésztől, Christer van der Kwasttól a náluk lévő vizsgálati anyag másolatait. Holott a svéd vádhatósági vezető épp a Népszabadságnak nyilatkozva jelentette be: ha a magyarok kérik, megkapják a doszsziét. Az LMP-s politikus akkor azt közölte: ha a kormány nem kéri ki a csomagot, akkor majd ők megteszik.
A Gripen-ügyben évek óta újra és újra felvetődik a korrupció esetleges gyanúja, megnyugtató válaszok pedig – mindenféle vizsgálat ellenére – azóta sem születtek. A svéd vadászrepülők beszerzéséről még az első Orbán-kormány döntött annak ellenére, hogy állítólag a harcászati szakma szerint az amerikai F–16-osok vásárlása volt indokolt és kézenfekvő, esetleg az orosz államadósság ellenében kapott MiG–29-esek hadrendben tartása és korszerűsítése. A honvédelmi tárca hivatalosan az előbbit szorgalmazta. A beszerzés idején elterjedt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet döntéssel végződő ülésén Orbán Viktor akkori miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. Azt, hogy mit mondott, azóta sem tudni; jegyzőkönyv nem készült, az összefoglaló feljegyzés pedig államtitok. Tény viszont, hogy a kormány végül a Gripenek mellett döntött. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter korábban hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány időszakára vonatkozóan egyetlen vizsgálat sem állapított meg törvénytelenséget, ahogyan a svéd ügyészség sem állította, hogy a 2001-es döntésre a korrupció vádja vetülne.
A Gripen-szerződést végül a 2002 után hivatalba lépő Medgyessy-kormány módosította; ennek célja az volt, hogy a gépek ne csak a hazai légtérben láthassanak el feladatokat, hanem szövetségi hadműveletekben is részt vehessenek. A sajtó és az akkori ellenzék elsősorban azt emelte ki ebből, hogy a gépeket légi utántöltésre is alkalmassá tették, ám ez az egyébként valóban milliárdos tétel csak töredéke a módosításból adódó többletkiadásoknak, nagyobb hányada a kommunikációs rendszerre ment el.
A Gripen-beszerzés azután vált ismét politikai témává, hogy két éve a svéd közszolgálati csatorna egy riportfilmben azt állította: a magyar és a cseh Saab-megrendeléseknél (ez a Gripen gyártó cége) korrupciógyanú merült fel. Az ügyben azóta Ausztriában, Svédországban, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is nyomozás indult. Utóbbi esetekben tavasszal vádalku született, amelynek értelmében a nyomozást hirtelen lezárták, a Gripenek értékesítését végző BAE Systems pedig Nagy-Britanniában 30 millió font, Amerikában 255 millió font pénzbírságot fizet.
Az esetleges magyar szálak kibontásáról érdemben azóta sem tudni.
