A parlament kulturális bizottságának elnöke tegnap tájékoztatta a sajtót módosító csomagjáról, amely szerinte a szakmai szervezetekkel való együttműködés eredményeként született meg.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslathoz korábban benyújtott módosító indítványait L. Simon – részint a szakma tiltakozása nyomán – visszavonta, és kedden négy átfogó módosítást nyújtott be. A definíciók pontosítása mellett megváltoztatná a jogszabály tárgyi hatályát, megfogalmazása szerint egyértelműsítve, hogy nemcsak a klasszikus médiaszolgáltatások (rádió, televízió) tartoznak a törvény hatálya alá, hanem a nyomtatott sajtó, az internetes újságok és a lekérhető audiovizuális tartalmakat nyújtó szolgáltatások is. Pontosítaná az állami szervek felvilágosítási kötelezettségéről szóló passzust is; ezzel szerinte cáfolni lehet azokat az „alaptalan vádakat”, hogy a Fidesz az állami szervek titkolózására törekedne.

A nagy felháborodást kiváltott általános regisztrációs kötelezettséget is finomította a képviselő (amely az eredeti javaslat alapján még az internetes blogokra is kiterjedt volna), de a részleteket a majdani új médiatörvényben szabályozná. L. Simon László indoklása szerint a regisztráció kizárólag adminisztrációs jellegű lehet, és sem közvetlen, sem közvetett „cenzúrát” nem valósíthat meg.

A kulturális bizottság elnöke a külföldi tulajdonú médiumok szabályozásán szorítani igyekszik, amikor hazánkban letelepedett tartalomszolgáltatónak minősíti azokat a vállalkozásokat is, amelyeket külföldről irányítják, de a szerkesztői döntéseket Magyarországon hozzák, illetve ha az adott vállalkozás munkatársainak többsége hazánkban dolgozik; vagy ha a szolgáltató „folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal”. Szintén új kitétel, hogy a médiaalkotmány azokra a szolgáltatókra is vonatkozna, amelyek azért telepedtek le külföldön, hogy elkerüljék az itthoni, szigorúbb szabályok érvényesítését. Tisztázná a képviselő a kötelező válaszadás feltételeit is (közelítve a jelenleg is érvényes helyreigazítás szabályaihoz). A nyilatkozat visszavonásának jogát is módosítja: közérdekű témák tárgyalása esetén a nyilatkozatot közszereplő mégsem vonhatná vissza.

Megváltoztatná a képviselő az információforrás védelmére vonatkozó szabályokat is: a forrás védelme nem terjedhetne ki a minősített adatot (államtitkot) illetéktelenül átadó forrás védelmére; a hatóságok kivételes esetben (nemzetbiztonsági, közrendvédelmi, bűnmegelőzési érdekből) kötelezhetnék a szolgáltatót vagy az újságírót az informátor kilétének felfedésére.

Kapcsolódó cikkek: Médiaalkotmány: derekas fitty van hányva mindenre | Uniós pórázra fogná a Fidesz a médialobbit | 'A kommunizmust idézi a médiatörvény' | Fico példája lebeghet a Fidesz szeme előtt | Orbán ellen ingyom-bingyom