Újranyílnak a bezárt falusi kisposták
– Nem hittem volna, hogy egyszer még felvehetem az egyenruhát, és újra felülhetek a postásbiciklire – mondja Keszei Lajos, a Veszprém megyei Küngös régi-új postása. Az 52 éves férfit 2004-ben bocsátották el a cégtől, amikor bezárt az 500 lelkes falu postahivatala. Keszei Lajos az elmúlt hat évben nem talált új munkahelyet, ezért kiváltotta az őstermelői igazolványt, és méztermelésből próbált megélni. Nemrég aztán váratlan telefonhívást kapott.
– A régi főnököm keresett meg azzal, hogy újranyitják a küngösi kispostát, és ismét felvennének négyórás munkára kézbesítőnek. Azonnal rábólintottam, hiszen magamtól sosem hagytam volna ott postát.
Hétfőn hat év után újra kinyit a küngösi postahivatal. Az eseménynek az ad különös jelentőséget, hogy ez lesz az első olyan korábban bezárt kisposta, amelyet a Magyar Posta Zrt. – felülírva az évekkel ezelőtti döntését – az új kormány útmutatása alapján újranyit. Szabó Gergely, a község polgármestere szerint azért esett éppen a falujukra a választás, mert ők reagáltak a leggyorsabban a posta megkeresésére, és Küngösön minden adott volt a hivatal reaktiválására.
– A faluházba kerül a posta, pontosan oda, ahol korábban is működött – mondja Szabó Gergely. – Az elmúlt hat évben raktárként használtuk a helyiséget, most pedig jelképes áron, rezsivel együtt havi kétezer forintért adjuk bérbe a postának.
Szerettünk volna benézni a hétfőn nyíló küngösi postára, de csak az ajtóig mehettünk, odabent még javában folytak az előkészületek. Szabó Gergely elárulta, hogy az újranyitás költségeit a posta állta: a hivatalt a legmodernebb postai és számítástechnikai eszközökkel szerelték fel, de újak a bútorok és az egyéb berendezések, köztük a postásbicikli is.
A hétfőre tervezett küngösi ünnepség azt is jelzi, hogy a Magyar Posta Zrt. új vezetése az ellenkező irányba fordította a váltót, mint amerre a cég 2003 óta haladt. Az elmúlt hét évben több mint 500 kistelepülésen zárták be a veszteségesen üzemelő postahivatalokat, így – azzal a 404 faluval együtt, ahol az elmúlt másfél évszázadban egyáltalán nem volt postahivatal – jelenleg 946 községben mobiljáratokkal látják el a postai szolgáltatásokat. Ezeken a településeken a hét öt napján a cég összesen 354 mozgópostai járatot működtet.
A kormányváltást megelőzően a Magyar Posta Zrt. korábbi vezetése a kisposták bezárását elsősorban azzal indokolta, hogy a mobilpostás megoldással a cég évente félmilliárd forintot takarít meg, egyúttal megúszhatja a postahivataloknak otthont adó ingatlanok felújítását-korszerűsítését, amelyre néhány éven belül mintegy nyolcmilliárd forintot kellett volna költeni.
Azt, hogy a kisposták újranyitása mekkora költséggel jár, egyelőre nem tudni. Hüse Marianna, a Magyar Posta Zrt. szóvivője megkeresésünkre közölte: a bezárt posták megnyitásával kapcsolatos kérdéseinkre csak a hétfői küngösi eseményen válaszolhat. Arra is, hogy hány faluban és milyen ütemezésben nyitják újra a hivatalokat, menynyibe kerül az ingatlanok felújítása, felszerelése, az alkalmazottak bérezése, továbbá mi lesz a sorsa a mobilpostai járatoknak.
Az új kormányzat egy percig sem tagadta, hogy a döntést nem gazdasági okok motiválták. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter például a kinevezését követően úgy fogalmazott: kiemelt feladatának tartja ugyan az állami vagyonnal való hatékony gazdálkodást, de bizonyos esetekben ezt a kritériumot felülírhatják a társadalmi igények. Szabó Gergely úgy véli, egy kistelepülés presztízsét emeli, ha van önálló postahivatala.
– Ennél is fontosabb, hogy a saját posta növeli a falubeliek komfortérzetét, ami erősítheti a településhez való kötődést, megakadályozhatja a fiatalok elvándorlását – mondja a polgármester.
Az általunk megkérdezett küngösiek többsége örül a változásnak, mivel sok problémájuk akadt a mobilpostával. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a postásautó kiszámíthatatlanul közlekedett, hol reggel kilenckor, hol meg délután kettőkor ért a községbe. Ehhez képest a postahivatal nyitva tartásához könnyebb lesz igazodni: délelőtt és délután is fogadja az ügyfeleket.
Az elmúlt években számos településen váltott ki heves tiltakozást a kisposták bezárása. A Heves megyei Ivádon például a polgármester, az azóta LMP-s országgyűlési képviselőnek választott Ivády Gábor lángra lobbantott egy használaton kívüli régi postakocsit, így fejezve ki ellenérzésüket a döntés ellen. Elmondta: leginkább az háborította fel a falut, hogy a megkérdezésük nélkül, a fejük fölött döntöttek a dologról. Ivády szerint az ivádiak az elmúlt esztendőkben megszokták a mobilpostát, egyetlen falugyűlésen vagy egyéb összejövetelen sem jelezték, hogy szeretnék a korábbi, állandó hivatal újbóli megnyitását. Ivády Gábor szerint a kisposta esetleges újranyitását meg kellene előznie egy helyi népszavazásnak.
Komlóska öt évig küzdött azért, hogy a Magyar Posta Zrt. elismerje: a 2003-ban a településen bevezetett mozgóposta nem felelt meg az akkor hatályos jogszabályoknak. A 350 lelkes zempléni településen ugyanis nincs térerő, ezért a mobilinternethez kötött szolgáltatásokat nem tudták igénybe venni. Köteles László polgármester elmondta: népi kezdeményezést indítottak a kistelepülési postahivatalok fennmaradásáért, amelyet hatvanezren írtak alá. Pereskedtek igazukért – sikerrel. Ennek köszönhető, hogy a posta a régi épületben négy órában ma már felvevői pontot is működtet. Remélik, hogy – Küngös után – hamarosan az ő falujuk következik.
